Egymás után zárnak be az ingyenes virtuális osztálytermek, vagy válnak nagyon drágává számunkra. Logikus tehát, hogy némi leleménnyel megpróbálunk alternatívákat keresni, ahol tudunk együttműködni diákjainkkal online felületen is. Ma egy ilyen lehetőséget mutatunk be röviden, ami nem más, mint a Wikispaces + SkyDrive kombó. A Wikispaces oldalán (ITT TALÁLHATÓ) létrehozhatunk ingyenes zárt wikiket, itt tudunk projekteket is szervezni gyerekekkel, ám nagyobb (10 MB+) fájlokat már nem tudunk ott megosztani. Erre jó a SkyDrive, ahol viszont 7 GB ingyenes tárhelyet kaphatunk. A kettő együtt élhető alternatívája lehet a fizetős megoldásoknak.

A Super teacher tools-ról már többször írtunk, egyre több interaktív alkalmazást találhatunk az oldalon. Készíthetünk Jeopardy játékot, vagy éppen használható, bár kissé kezdetleges, online osztálytermet Lesson Tower néven (ITT TALÁLHATÓ egy angol nyelvű videó róla, ITT PEDIG maga az oldal). Szintén működhet és érdekes lehet az Ebookhatch nevű eszköz (ITT TALÁLHATÓ), ahol e-publikációkat készíthetünk a diákjainkkal. Emellett egyre több új, érdekes alkalmazást terveznek és készítenek el, érdemes az oldalt megnézni, nem csak angoltanároknak!

Csodálatos galéria különféle állatok szemeiről, jól jöhet az érzékszervek tanításakor: IDE KATTINTVA.

Tele van az internet mindenféle kísérleteket bemutató videókkal. Ez nagyszerű dolog, de közben veszélyes is lehet. Sok közöttük didaktikailag helytelen, téves magyarázatot ad, esetleg nem veszi figyelembe a balesetvédelmi szabályokat. A Digitális pedagógus konferencián Hartlein Károly arra is felhívta a figyelmet, hogy a YouTube által felajánlott videók között gyakran orbitális marhaságokat, áltudományos ostobaságokat is találunk. Nem veszi ki jól magát, ha a diákot (differenciáltan tanítva) leültetjük, hogy nézzen meg egy videót, de ő utána rögtön a nullponti energiáról nézhet valami kreténséget.

Szerencsére a BME oktatója megoldást is kínált: az egyik ilyen a Fizipedia a Műszaki Egyetem e-tananyaga (ITT TALÁLHATÓ), itt a kísérletek között a legtöbb lényeges fizikai kísérlet megtalálható, magyarázattal. A videók szándékosan úgy készültek, hogy szükség legyen mellettük a tanári magyarázatra, esetleg a tankönyvre. Tulajdonképpen ezek a videók nem mások, mint illusztrációk egy könyvhöz, éppen ezért az órán is jól felhasználhatók.

Ritkán ajánlunk fizetős dolgokat, most mégis megtesszük, mivel ez a program nagyszerűen ötvözi a játékot a tanulással. A neve DragonBox (ITT TALÁLHATÓ) és az egyenletrendezés alapjait tanítja meg már nagyon kicsiknek is. Elérhető mobiltelefonra és PC-re is (1500 forint az ára, nem észvesztő). Két változata is van, egy egyszerűbb a kicsiknek (5 éves kortól) és egy összetettebb (12 éves kortól).

A lényege nagyon egyszerű, van egy két félre osztott mező, a mezőkben mindenféle dolgok és egy doboz. A cél, hogy úgy rakosgassuk a dolgokat, hogy a doboz maradjon egyedül. Ha sikerül, a dobozban levő szörny (sárkány) növekszik egy kicsit. Gyorsan és könnyen átláthatók a szabályok, látványos a grafika, olyasmi, amivel szívesen eljátszadozik az ember. Csak közben megtanulja a mérleg-elvet, az egyenletek megoldásának módszerét. Leteszteltem egy 8 és egy 11 évesen teljesen jól működött. Bevallom, egy 43 éves is végigcsinálta.

Többen megosztották ismerőseink közül is Facebook-on az új magyar fejlesztés hírét, amely egy kicsiknek (6-8 év között) szánt fejlesztő játékról, a Handorino-ról szólt (ITT TALÁLHATÓ). Ma aztán levelet is kaptunk a fejlesztő cégtől, ezért úgy gondoltuk, hogy megnézzük, milyen. Különösen fontos ez azért, mert a felhasználók visszajelzései, illetve a lejátszott játékok alapján kívánják fejleszteni a játékot. Mivel a célkorosztály tekintetében jól el vagyunk itthon látva, nekiláttunk a játéknak. Azt kell mondanom, hogy 7 éves kisfiam szívesen játszott vele, érdekelték a feladatok, de aztán gyorsan elunta, mert nem volt elég érdekes kihívás. Részletek a lapozás után.

Az új NAT sokféle kötelzettséget ró a tanárokra, mindenféle tantárgyban kell mindenféle dolgot (környzettudatosság, IKT használat, családi élet) tanítani, ezek közé sorakozott be a médiajártasság is. A PiL Akadémia zárókonferenciáján mutatott be Tímár Borbála egy olyan programcsomagot, ami ehhez nyújthat nagy segítséget.

A MOPED (ITT TALÁLHATÓ) részletesen kidolgozott oktatási csomag, óravázlatokkal, nyomtatható anyagokkal. A média fogalmát kellően tágan értelmezi, az internetes közösségi oldalakról éppen úgy szó esik, mint a tévéreklámokról. A csomag három részre tagolódik, óvodásoknak, alsósoknak és felsősöknek is szól. Nagy előnye, hogy a program elkészítésében gyakorló pedagógusok dolgoztak, így nem csak elméletben jól hangzó módszereket tartalmaz, hanem valóban működő, órán használható ötleteket. Mindehhez egy átlátható, jól használható weboldal társul, ahol könnyen megtalálhatjuk, amire szükségünk van.

Ugyan a klasszikus html oldalaknak már eléggé leáldozott, mégis előfordulhat, hogy nagy hirtelen ilyesmire van szükség. Valamilyen osztályhonlaphoz, egy feladat elkészítéséhez jöhet jól. Komoly weblap-szerkesztő programja nincs mindenkinek, szerencsére viszont van online megoldás.

Online html szerkesztőt találhatunk a Quackit oldalon (IDE KATTINTVA) ahol egy komolyabb tanfolyamba ágyazva szerepel. Egy komolyabb a szinteket (layer) is jól kezelő online szerkesztő pedig IDE KATTINTVA érhető el. Mindkettőt használhatjuk arra is, hogy megismerkedjenek a diákok a html nyelvvel, lássák, hogy miként épül fel egy weboldal. Kellemes szerkesztgetést!

Nagy siker volt a PIL Akadémia záró konferenciáján a TeachMeet, ahová sok tavalyi akadémista is eljött. Mivel rengeteg nagyon ötlet került terítékre, azt gondoltuk, hogy ezekről egyesével írunk. Az egyik izgalmas újdonságot Toró Csilla hozta, aki a Fotor nevű (ITT TALÁLHATÓ) ingyenes online kollázskészítő alkalmazásról számolt be, ráadásul annyira profi volt, hogy egy képernyővideót is készített hozzá, így mindenki megtanulhatja Csillától (magyarul), hogy a Fotor mire jó. A képernyővideó IDE KATTINTVA érhető el! Köszönjük!

Nagyon  érdekes cikk jelent meg a rangos Science Education című lapban (ITT). Egyetemistákat, PhD hallgatókat és vezető kutatókat kértek meg arra, hogy rajzolják le, hogyan néz ki egy neuron. Az eredmény itt látható:

A felső sor képei, amik a leginkább hasonlítanak a tankönyvi ábrákhoz az egyetemisták rajzai. A doktoranduszok rajzai már sokkal többfélék, nem csak a klasszikusan tanított neuron típust mutatják. Az öreg kutatók rajzai a lényegre szorítkoznak, stilizáltak, de sokban (a dendritek elágazásai, az axon felépítése) drasztikusan eltérnek a tankönyvi esetektől. Érdekes, hogy minél többet tudunk, annál jobban látjuk a lényeget.

A cikkről a The Atlantic számol be (ITT).