Ma egy nem túl bonyolult, viszont talán hasznos játékot ajánlunk. Egy szigetre látogathatunk el, melynek neve Honoloko (ITT TALÁLHATÓ az oldal). Honoloko szigetén utazgatva egyre-másra kisebb feladatok, kérdések merülnek fel, amelyekre válaszolnunk kell, illetve helyesen döntenünk, Bármi, amit teszünk természetesen hatással van a környezetre (pl. azt kell eldöntenünk, hogy mivel szeretnénk bejárni a szigetet, autóval, tömegközlekedéssel, vagy éppen biciklivel). A helyes válaszok eléggé adják magukat, illetve a játék általában kissé didaktikus, de kellemes meglepetés volt, hogy a magyar fordítás sokkal jobbnak tűnik, mint az angol. Az angol verzióban a kérdések kifejezetten bugyutának tűntek, a magyar valahogy gondolkodtatni is próbál talán. De ha más nyelven szeretnénk játszani, azt is lehet, mert rengeteg nyelven elérhető az anyag.

Vannak olyan ötletek, amik nagyon egyszerűek, de mégis meglepően hatékonyak. Ilyen a Socrative is (ITT TALÁLHATÓ, ITT ÍRTUNK RÓLA), ami webes, mobilos megoldással váltja ki az osztálytermi szavazórendszereket. A megoldás nem kíván sem nagy előkészületet, sem speciális eszközöket. A tanár regisztrál és kap számot, ami az szobájának a száma lesz. A diákoknak ezt a számot kell beírniuk és már látják is a kérdéseket, amit a tanár feltett nekik. Használhatunk spontán kérdéseket, de előre is elkészíthetjük a kvízeket. Arra már eddig is volt lehetőség, hogy a többszörös választásos kvízeke esetén megadjuk a helyes válaszokat, majd az eredményeket letöltsük Excelben.

Most két új képességgel gazdagodott ez az eddig is nagyszerű alkalmazás: kvízeinkbe a kérdésekhez képeket is beszúrhatunk, valamint a rövid szöveges válaszoknál is megadhatjuk, hogy mi a jó megoldás, így azokat is javítani tudja a rendszer. Ha többféle helyes válasz is elfogadható, akkor azokat vesszővel elválasztva kell beírnunk. így lett egy eddig is nagyszerű rendszer még jobb.

Sok kérdés, email érkezett (sőt még itt a TanárBlogon poszt is született) az általunk indított IKT Híradó oldal sorsával kapcsolatban. Arra gondoltunk, hogy itt válaszolunk minden feltett kérdésre, illetve megosztjuk a bennünk felmerült kérdéseket az IKT hírportálokkal kapcsolatban. Ismét szélsőséges, némileg talán hangulatkeltő, mindenesetre feltétlenül szubjektív poszt következik a lapozás után. (ha esetleg valakinek nincsen türelme végigolvasni a cikket, egy mondatban a lényege: annyi jó hírt posztolunk a Facebook oldalunkra, hogy érdemes lájkolni minket MÉGPEDIG ITT!

Az ökológia a biológia egyik olyan ága, ahol nagy szerepet kapnak a modellek, szimulációk. Nehéz ebben a tudományágban kísérletezni, hiszen keveseknek adatik meg egy egész erdő, amivel szabadon játszadozhatnak. Még ha az lenne is, akkor is gond, hogy egy ökológiai esemény akár 50-100 évet is igénybe vehet, így nem könnyű sokszor megismételni egy-egy vizsgálatot. marad tehát a matematikai modell, a szimuláció és a megfigyelés. Ez azonban a tanár számára szerencsés is, hiszen ezeket a szimulációkat könnyedén bevihetjük a tanórára is.

Az ITT ELÉRHETŐ gyűjteményben 24 izgalmas szimulációt gyűjtöttünk össze, melyek a tanításban is jól használhatók. Ezeket csoportokba is szedtük, vannak a szénciklust modellezők, a táplálkozási hálókat bemutatók, a környezetszennyezéssel kapcsolatosak, valamint a sokféle modellt alkalmazó komplex programok. egy-két szimulációhoz diákjaim leírást készítettek, ezek a megjegyzésekben olvashatók.

Sok látványos képet gyűjtött össze a túlnépesedésről a Colorcam blog (IDE KATTINTVA).

Az elmúlt hétvégén a Tempus Közalapítvány által szervezett A tanulás jövője - Közösségi utak a tanulásban című kreatív napon volt szerencsém részt venni. Sok érdekesség is elhangzott a kötelező lózungok mellett, de számomra a legizgalmasabbnak mégiscsak a tanulás közösségi megközelítése bizonyult. Többen és többször is elmondták, hogy a tanítás helyett a tanulásra lenne érdemesebb helyezni a hangsúlyt és hogy ebben a diákoknak különösen nagy szerepe van / lenne. A kérdés az, hogy a diákokat miként tudjuk a közösségi tanulás, tudásmegosztás felé irányítani, amikor a magyar tanárok jelenleg maguk is igen kevéssé hajlandóak ilyen jellegű projektekben részt venni. Be kell látnunk, a mi szakmánk nem jeleskedik a tudásmegosztásban. Mit várunk akkor a gyerekektől? Ha tényleg van közösségi, önszerveződő tanulás,annak remek példája lehet a budapesti Madách Imre Gimnáziumban induló kísérlet, amelynek StudentsMeet a neve (az esemény magyar nyelvű, az elnevezés a TeachMeet-re utal). Itt diákok tartanak rövid, 3 perces előadásokat, majd beszélgetnek a felmerülő kérdésekről.(a StudentsMeet Facebook oldala ITT TALÁLHATÓ, de ha IDE KATTINTUNK egy videót találunk arról, hogy mi is ez valójában).

Izgalmas gyűjteményt tett közzé a MyScienceAcademy nevű oldal (IDE KATTINTVA): 27 olyan dolog, ami megvalósult 2012-ben, pedig korábban csak tudományos fantasztikus történetekben szerepelt. Van itt csillagászat: az első csillag nélküli bolygó, gyémánt bolygó, a Naprendszert elhagyó űrszonda. Van fizika, például a láthatatlanná tevő szövet, vagy persze a Higgs-bozon. Különféle robotok, amik között van gondolattal irányított robotkar is. És persze sokféle biológiai csoda, matuzsálemmé tett egerek, genetikailag módosított selyem, vagy éppen az elektromos áramot termelő levelek. Érdemes végignézni és feldobni vele az óráinkat!

Aki próbált már valamelyik online irodai szoftverben (Skydrive, WebApps, Google Drive) egy osztálynyi diákkal közösen dolgozni, az tudja, hogy ez igazi pokol lehet. Különösen, ha nem mindenkinek ugyanazt karjuk adni, hanem csoportok, vagy esetleg egyénre szabott feladatok is vannak. Nem könnyű számon tartani, hogy mit kivel kell megosztani, mihez ki férhet hozzá, melyik dokumentum melyik csoporté, melyik gyereké is volt valójában. Ennek  a problémának a megoldására született a Doctopus nevű kiegészítés.

Letölteni nagyon egyszerű, a Google Drive-ban megnyitunk egy táblázatot  és abban az eszközök fülben a szkriptgalériában kiválasztjuk és installáljuk a Doctopus szkriptgyűjteményt. Ha a teljes lehetőségeit ki szeretnénk használni, akkor még a Chrome böngészőhöz is le kell töltenünk egy kiegészítést, de az is csak pár perc. Lássuk inkább, hogy mit tud a Doctopus! Elsőként fel kell vinnünk a tanulók névsorát, e-mail címmel, valamint (ha csoportokban dolgoznak) a csoport jelzésével is. Ezután kiválaszthatjuk, mi legyen a dokumentum, amit megosztunk velük. Ez lehet minden diáknak egy külön saját másolat, lehet csoportonként egy, amit közösen szerkesztenek, vagy egy dokumentum az egész csoportnak. Ezek a létrehozott dokumentumok azonnal a megfelelő elnevezést kapják és megjelennek a diákok Drive-jában.

Teljes gőzzel dübörög a PIL Akadémia újabb évada. Időről időre igyekszünk megosztani az elkészült óravázlatok közül a legérdekesebbeket. Szerencsénk van, mert idén (is) rengeteg izgalmas ötlettel lehetünk gazdagabbak. A lapozás után egy Médiaismeret projekt leírása található, a szerzője Csányi László és reklámfilmeket forgattak a diákokkal! És nem csak az óravázlatot, hanem az elkészült reklámfilmeket is megnézhetjük! Mindehhez nem kell mást tenni, csak a Tovább-ra kattintani alant.

Sok bajom van azzal, ahogyan a diákok munkáját értékeljük. Ritkán érzem azt, hogy az értékelés hasznos lenne a diák számára, tanulhatna belőle, segítené a munkájában. Ehelyett gyakran egy tisztázatlan szempontból adott sommás verdikt (legtöbbször csak egy szám), amit többnyire csak a folyamat végén annak lezárultával kap meg a gyerek, így még elvi lehetősége sincs a korrekcióra. Ezért is keresem megállás nélkül, hogy milyen új formái lehetnek az értékelésnek, így találtam rá a tanulási naplóra.

A tanulási naplóban a diák valóban naplószerűen írja le, hogy mi történt vele az órán. Megírhatja azt is, mi az, amit nem ért, mi az, ami nem volt világos, de azt is, hogy otthon hogyan foglalkozott az anyaggal. Mindez nem csak azért hasznos, mert addig is foglalkozik a tananyaggal és nem is csak azért, mert visszajelzés a tanár számára, hanem azért is, mert valójában önértékelést végez a diák általa. Túl azon, hogy lehetőséget ad a számomra, hogy differenciáltan tudjak a problémáikkal foglalkozni, akár még arra is jó lehet, hogy egymástól tanuljanak. Természetesen az a legkönnyebb, ha a tanulási napló egy blog, hiszen akkor otthon írhatja és én is láthatom, kommentelhetem, amit a diák írt.