Az elmúlt három napban volt szerencsém részt venni az e-Twinning konferencián Lisszabonban. Ez az az EU-s projekt, amiben több országból dolgoznak együtt iskolák mindenféle projekteken, nem csak program, hanem verseny is, minden ország megválasztja a legjobb projektjeit, majd egy EU-s zsűri, dönt, hogy mik voltak az év legjobb kezdeményezései. A konferencián mutatták be a győzteseket, valamint műhelymunkákra is sor került. Az eredményhirdetésből látható volt, hogy nem lehetetlen jó e-Twinning projektet csinálni, kell hozzá egy megfelelő (EU-s szinten is jól hangzó) alapötlet, nagyon sok kitartás, pár lelkes kolléga, az eredmény pedig gyakran várakozáson felüli. Ebben a cikkben azonban az egyik műhelyről szeretnék beszámolni.

A horvát Arjana Blazic és a belga Bart Verswijvel által tartott foglalkozáson a 21. századi készségekről és az azokhoz kapcsolódó webes eszközökről volt szó. Az izgalmas az volt ebben, hogy többnyire külön-külön beszélnek egyikről vagy másikról. Sokat lehet hallani és olvasni a 21. századi készségekről, főként elméleti szinten. Milyen is egy digitális bennszülött, milyen egy digitális polgár? Hogyan kellene kinéznie? Milyen készségekkel kellene rendelkeznie? Az ilyen előadások után az ember általában megállapítja, hogy hát bizony az lenne a jó, ha így lenne, de aztán mindennek nem sok következménye lesz a mindennapi munkában. A másik típus, amikor egy műhelyfoglalkozáson sorra mutatják az eszközöket, megtanuljuk, hogy melyikben hova kell kattintani, de hogy ezek milyen pedagógiai elvek mentén használhatók, milyen fejlesztési célokra, arról már nem hallunk. Arjana és Bart előadása azonban nagyszerűen ötvözte a kettőt, több mint száz eszközről volt szó, de a pedagógiai célok köré csoportosítva, ezek IDE KATTINTVA találhatók meg.

Teaching holidays at the English lessons is my obsession. Once students get used to talking about topical events and holidays during the lessons, they start to get prepared for them. They like these topics as finally they get answer to some of their questions (what the origins of the holiday are, since when we celebrate it etc.) and they are interested in hearing how other nations celebrate certain holidays. Here are my suggestions for a lesson on Easter:
To give students a basic knowledge about the holiday itself, here are some good sites to visit:

Izgalmasnak tűnő pályázatról kaptunk hírt, diákoknak nyílik lehetőségük arra, hogy leírhassák, milyen iskolában tanulnának is szívesen. Erről kell egy Facebook oldalt létrehozni, és folyamatosan 'etetni' tartalommal majdnem egy hónapig. A szervezők így fogalmazzák meg a pályázat célját: "Álmodd meg az ideális iskolát! Hozz létre neki egy Facebook-oldalt, töltsd meg tartalommal, tedd interaktívvá, gyűjts lájkokat!" Részletekért a Lájk suli Facebook oldalára érdemes kattintani, illetve itt, a TanárBlogon is letölthető a teljes pályázati felhívás. FONTOS: Nevezési határidő: 2013. április 10.

Öröm látni, hogy nem csak a természettudományokat tanítókat bosszantja, ha terjed a hülyeség. Ahogyan én az oktatásunk felelősségét látom a homeopátiás patikák népszerűségében, úgy tartja problematikusnak egy történelemtanár a sumer-magyar rokonságot, vagy éppenséggel az elcsalt középkori évszázadok meséjét. És amiként vannak olyan blogok, amik megpróbálnak rendet vágni a természettudományos ostobaságok között, úgy most már a történelem tanítóinak is van ilyen oldala. A neve Tényleg! (IDE KATTINTVA), a Magyar Történelemtanárok Egylete hozta létre.

Az oldal rovatai között találunk Cáfolatokat, ahol a magyar történelemmel kapcsolatos hiedelmeket oszlatják el, például arról, hogy mennyire tehetett Károlyi Mihály Trianonról, vagy éppen mi köze a hunoknak a magyarokhoz. A Mások háza tája ugyanezt teszi, csak éppen nem a hazai, hanem a világtörténelem esetében. Persze nem csak negatívumok vannak itt, a Melldöngetős rovat olyan dolgokról ír, amikre méltán lehetünk büszkék, mi magyarok, ilyen az Eötvös-inga, a Tordai határozat vagy éppen a pákászok tudása. A Videótárban két videót láthatunk, Naftalin Ernő és Leopold a képmutogató magyaráz meg pár fontos dolgot.

Március 15. az az ünnepünk, amit könnyű közel hozni a diákjainkhoz, Petőfi lelkesedése, a diákok felvonulása, Táncsics kiszabadítása mindenki fantáziáját megmozgatja. A magyar szabadságnak olyan felemelő pillanat ez, ami egyben az európai történelemnek is fontos momentuma. Érdemes hát minél több forrás és minél több formát felhasználni arra, hogy a diákokhoz még jobban részeseivé váljanak az ünnepnek. Négy eszközt is ajánlunk ehhez:

A Tényleg nevű Facebook oldal (IDE KATTINTVA) nagyon szórakoztatóan, Facebook posztok formájában mutatja be a forradalmat.  (Pál Vasvári: Nem hallottad, Páriszban kitört a forradalom, Kossuth Pozsonyban osztotta Metternichet! Mihály Táncsics: Gigalájk.) Petőfi '48-as naplóit pedig IDE KATTINTVA olvashatjuk el (Ha tudnám, hogy a hazának nem lesz rám szüksége, szivembe mártanám kardomat, s úgy írnám le haldokolva, piros véremmel e szavakat, hogy itt álljanak a piros betűk, mint a szabadság hajnalsugarai.)

Mennyire ismerjük a bennünket körülvevő természetet? Szeretjük-e, tiszteljük-e a benne élő növényeket, állatokat? A következő órákon a vadon élő növényekkel, állatokkal ismerkedünk. A mostani, a fejezet bevezető órája volt. A gyerekek csoportban és Classmate PC-n dolgoztak, s gyűjtötték össze előzetes tudásukat a tananyagról. A csoporton belül a „Szóforgó” kooperatív technikát használtuk, így mindenki véleménye, tudása fontos volt a feladat végrehajtásában. Ugyan a csoportmunka során a munkazaj nagyobb, de idővel halkulni fog és megéri, mert eközben az egymásra figyelés, véleményalkotás, vélemények elfogadása, az egymás tanításának képessége fejlődik.  SMART Notebook fájlt szerkesztettem a tananyaghoz (IDE KATTINTVA letölthető - a szerk), mert a gyerekek már nagyon ügyesen tudják ezt kezelni és a program lehetővé teszi az ellenőrzést, a javítást, és ha szükség van rá, akkor egy kattintással megmutatja a helyes megoldást is. Érdemes a SMART Notebook szoftverében is létrehozni saját képgalériát, mert az összegyűjtött képeket a későbbiekben más tananyagokhoz is fel lehet használni. (A feladaton dolgozó diákokról ITT TALÁLHATÓ egy rövid videó - a szerk).

Bevallom, vonzódom az infografikákhoz. Nagyon jól néznek ki, tele vannak érdekes információkkal, és nagyon gyakran megmentik a napot - ha nem jut hirtelen eszembe semmi egy órához, még mindig ott az infografika. Sőt, számítógépteremben lehet különböző infografikákat is adni, aztán az abból kinyesett adatokat lehet összehasonlítani. Mindig működik, érdekes és rengeteg kommunikáció születik belőle! Természetes lépés, hogy egyszer csak nem elégszik meg az ember ennyivel, hanem szeretne saját maga is infografikákat készíteni. Ugyanakkor viszont érzéke mindehhez nincs, és annyira csúnya és csálé, amit infografika néven próbál eladni, hogy elkedvetlenedik. Nos, ha itt lenne vége a posztnak, akkor nagyon szomorú lenne ez a történet, de szerencsére bemutathatom az Easel.ly nevű oldalt (ITT ÉRHETŐ TETTEN), amely a hozzám hasonló bénákat is pillanatok alatt profi infografika-készítővé változtatja. Remek template-ek, sok és nagyon profi grafika, képek, nyilak stb., minden ami kell.

Egy orosz, egy vietnami, egy perzsa, egy örmény és grúz találkoznak Budapesten. Akár egy (valószínűleg rossz) vicc kezdete is lehetne, pedig a Hegyek és tengerek között filmsorozatban pontosan ez történik. A filmek, melyek az Európai Integrációs Alap támogatásával készültek egy-egy hazánkban letelepedni vágyó külföldit mutatnak be. Miért jött ide, mi tartja itt, mit gondol rólunk, hogyan találja meg a boldogulását nálunk. A portréfilmek elérhetők az Indavideón (IDE KATTINTVA).

Sokféleképpen használhatjuk fel a tanításban. Osztályfőnöki vagy társadalomismeret órán bemutathatjuk őket. esetleg csak egyet vagy kettőt (a filmek 25 percesek). De kiadhatjuk a diákoknak egyéni feldolgozásra is. Csoportoknak is kiadható egy-egy film, azután pedig új csoportokat alakíthatunk, amelyekben egy-egy diák van a korábbiakból, tehát az új csoportok minden tagja másik filmet látott. Összevethetik, hogy mik a hasonlóságok és mik a különbségek az egyes élettörténetekben, megszavazhatják, hogy kit tartanak a legszimpatikusabbnak. Egy ilyen foglalkozás komoly szemléletformáló hatással lehet.

Sokszor nyertek már díjat Tóth Zsolt Marcell természetfilmjei, ezért is nagy öröm, hogy közülük öt most elérhető az interneten. A budapesti vadon, a Farkaslesen, a Lilliputi mimikri, a Patagónia tornyai valamint a Vidrasors címűek megtekinthető IDE KATTINTVA.

Sokat írtunk már mi is panorámaképekről, sőt egy ideig a Gellért-hegy tetejéről készült fotó volt a világon a legnagyobb ilyen vállalkozás. Sajnos (vagy nem) a világ azóta meghaladta ezt, és egyre újabb lehetőségeket építenek be egy egyszerű panorámakép mellé. A Guardian nevű angol lap különösen szeret (és tud) minőségi interaktív anyagokat készíteni. A most ajánlott panorámakép a Shard (vagyis Szilánk) névre keresztelt épület tetejéről készült (és ITT TALÁLHATÓ). És amiben újdonság: választhatunk napközbeni, vagy naplemente idején készül két panoráma közül, a város hangjait is hallhatjuk, sőt, ahogy közelítünk egyes városrészekhez, a hangok is hangosabbak lesznek. Szintén extra, hogy találhatunk sok bejelölt érdekes helyet, illetve érdekes történetet is. Nem kell mást tennünk tehát, mint körbenézni, elolvasni a történeteket, vagy éppen érdekességeket gyűjteni az egyes helyekről, és már készen is van a London projekt. Szinte kezdők angolosokkal is csinálhatjuk, de B1 szinten már biztosan!