Érdekes írást szemléz a Metazin (ITT OLVASHATÓ), E. D. Hirsch írása a konzervatívnak tartott City Journal című folyóiratban jelent meg (ITT), címe A Wealth of Words (A szavak kincse). A neveléstudós Hirsch a cikkben azonosítja, hogy mi az amerikai oktatási rendszer legnagyobb problémája: a szókincsfejlesztés elhanyagolása. Ebből azután levezeti, hogy általánosságban a kompetencia-alapú tanítás, a tantervi szabadság, a gyakorlat-orientált tanítás a felelős az Egyesült Államok intellektuális hanyatlásáért, az egyre növekvő társadalmi különbségekért, az oktatás csődjéért. Érdemes végigkövetni Hirsch gondolatmenetét, hiszen sokban hasonlít mindarra, amit itthon is hallhatunk egyes oktatáspolitikusoktól.

Hirsch kezdőpontja, hogy évek óta romlik a diákok teljesítménye az amerikai felvételi teszteken (SAT), legalábbis a verbális részén. Megállapítja, hogy nagyon erős az összefüggés a felvételi eredmény és a diplomaszerzés között, majd kijelenti, hogy a verbális felvételi tulajdonképpen egy szókincs-teszt. A gond tehát, hogy nem fejlesztjük eléggé a szókincset, hiszen akkor javulnának a felvételi eredmények is és jobbak lennének a diákok is. Talán felesleges is rámutatni, hogy a felvételi és a diplomaszerzés közti kapcsolat nem feltétlenül jelent olyan oksági viszonyt, mint amilyet a szerző feltételez. Jelen pillanatban is erős az USA-ban a felvételi, a SAT kritikája. Sokan figyelmeztetnek rá, hogy miután ez a teszt kezdett egyeduralkodóvá válni, egyre specializáltabban készítettek fel a középiskolák csak erre a tesztre, aminek következménye lehet, hogy a valós tudás egyre csökken. Ezt a folyamatot történelmi példákból is ismerhetjük, a kínai császárság hivatalnokvizsga-rendszere már végigjárta azt az utat, ami a kezdetben hasznos teszteléstől a teljesen öncélúvá válásig vezet.

Megjelent, bizony. Mégpedig az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában, Veszelszki Ágnes szerkesztésében. Természetesen rögtön megvásároltuk és alaposan átlapoztuk, sőt belehallgattunk egy konferencián elhangzott előadásba is. Összességében azt kell mondanunk, hogy egy nagyon alaposan, aprólékos munkával összeállított műről van szó. Én nagyon örülök, hogy a polcomon van, fontos lenyomata egy helyzetnek, állapotnak, amely az internetes kommunikáció hatását jelzi a mindennapokra. A lapozás után alaposabban is belenézünk a kiadványba, tanár- szülő- és IKTista szemmel is. Érdekes utazás lesz, tarts velem kedves olvasó!

Meleg szívvel ajánljuk kollégánk Barta Géza blogját minden földrajzot tanítónak és minden a világ dolgai iránt érdeklődőnek (IDE KATTINTVA). A szerző igazi világutazó és mint ilyen gyakran első kézből tud beszámolni a világ érdekes helyeiről. A blog önnön meghatározása szerint: "Látható és láthatatlan, érzékelhető és kevésbé érzékelhető, földrajzi, kulturális vagy akár a fejekben lévő határhelyzetekről, határesetekről, átmeneti állapotokról szóló blog, mely reflektál a lokális és globális eseményekkel kapcsolatos hírekre is."

38 térkép, amiről nem is gondoltad volna, hogy kell neked, ez a most ajánlott oldal címe (ITT TALÁLHATÓ). Valóban, nem gondoltam volna soha, hogy kellene egy olyan térkép, amin fordított a víz és a szárazföld aránya, vagy olyan, amin látható, hogy mekkora lenne az a váras, ahol a világ teljes népessége él. Mégis a 38 között van pár szórakoztató és elgondolkodtató, amit még a tanításban is fel lehet használni.

Izgalmas weboldala van a Dallasi Szimfonikusoknak (IDE KATTINTVA), ahol nagyon sok olyan anyagot találhatunk, amit felhasználhatunk az órán, akár a nyelvtudástól függetlenül is. Ilyen például az a rész, ahol az egyes hangszereket mutatják be és meg is hallgathatjuk őket (ITT). Találunk instrukciókat ahhoz is, hogy miként építhetünk magunknak hangszereket (ITT).

A játékok között (IDE KATTINTVA) megtaláljuk az időgépet, ahol zeneszerzőket kell a megfelelő időszakokba elhelyezni, párosítós játékot, színezőt és egy vicces kvízt is, ahol zenetörténeti kérdésekre kell válaszolnunk, az ellenfelünk pedig Beethoven. Érdemes körülnézegetni még ezen túl is az oldalon, sok kincset találhatunk, a tanároknak például kész óravázlatok tölthetők le, amivel előkészíthetnek és feldolgozhatnak egy koncertlátogatást.

A UPC oldalán találtuk az Online Biztonsági Tippek nevű aloldalt, ahol jelenleg egy 3 perces animációt nézhetünk meg és összesen 8 letölthető információs csomagot tölthetünk le. Nos, én megnéztem és letöltöttem. Mindeközben pedig eszembe jutott egy és más. Például az, hogy alapvetően jó, hogy itt nem a tiltáson van a hangsúly (ami mondjuk érthető, hiszen a UPC elemi érdeke, hogy minél többen netezzenek), hanem azt emeli többször is az anyag, hogy tanítsuk meg a gyerekeknek, hogyan is van ez a dolog az internettel. A lapozás után egy-két további érdekességet próbálunk feltárni, illetve megnéztük, mint is tanulhatunk mindebből szülőként és pedagógusként.

Lehet-e tanítani az etikus viselkedést? A kérdés jogos és aktuális is, de nem kívánjuk itt eldönteni, ehelyett inkább bemutatunk egy próbálkozást rá. Az Ethics Unwrapped oldal (ITT TALÁLHATÓ) a Texasi Egyetem próbálkozása arra, hogy az alapvető etikai fogalmakat és jelenségeket megtanítsák az üzlti életbe készülő diákoknak. Az elmúlt évek gazdasági válságai rámutattak arra, hogy milyen fontos lenne az etikai normák betartása az üzleti világban, a teljes amerikai hitelválság elkerülhető lett volna, ha betartják az alapvető etikai normákat.

13 kis videó mutatja be azokat az etikai alapfogalmakat, helyzeteket és dilemmákat, amikkel a munka világában mindenki találkozik. Konkrét eseteken keresztül ismerhetjük meg az alapkoncepciókat és azt is, hogy milyen következményei lehetnek a megsértésüknek. A 13 fejezet mellett egy esettanulmányt is találhatunk. Jack Abramoff az egyik legsikeresebb lobbiista volt Washingtonban, míg 2006-ban el nem ítélték csalásért és vesztegetésért. Az ő története világosan mutatja, miért van szükség az etikus viselkedésre.

„Könnyű vagy nehéz dolga van a tanító néninek, amikor feladatokat állít össze a gyerekeknek?” A másodikosok mindezt kipróbálhatták a százas számkör utolsó gyakorló óráin. Maguk készíthettek feladatokat társaiknak és mindezt CMPC-n, ami fokozta a lelkesedést.  „Nem is volt ez olyan könnyű, de rettenetesen tetszett nekem!”- hangzott a válasz az óra végén. Sajnos még nem tudtuk átküldeni egymásnak, a kiválasztott párnak, mert kicsik lévén sokáig tartott a feladatok kigondolása, megtervezése, kivitelezése, szövegek begépelése, de a következő órán mindegyik feladatsort megoldjuk. A tanulói laptopokat egyre ügyesebben használó gyerekeknek már egy SMART Notebook fájl kezelése nem jelent nagy kihívást. A dupla matematika órán a szerkesztést is megtanulhatták, gyakorolhatták azáltal, hogy mindenki legalább egy feladatot létrehozott. Az újonnan szerzett tudásukat a többi órán is kamatoztathatják. (Rövid videóban is bemutatjuk, hogy dolgoztak a gyerekek!)

A napokban sok szó esik az erkölcstan oktatásáról és bár a tankönyv még nem jelent meg hozzá, mégis bemutatnánk egy olyan oldalt, ami kifejezetten hasznos lehet a tárgy tanításában. A Virginia Egyetem oldalán található (IDE KATTINTVA) az az online ultimátum-játék, amivel könnyen bemutathatjuk a diákoknak az erkölcsös viselkedés hasznát és értelmét. Az ultimátum-játék nagyon egyszerű, ketten játszák, az egyik játékos kap 10 dollárt (vagy 10 csokit)és szabadon eldöntheti, hogyan osztja el kettejük között. A másik játékos dönthet, elfogadja a felosztást vagy sem. Ha beleegyezik, megkapja az adott összeget, ha nem, akkor senki nem kap semmit.

Hogy jön ez az erkölcshöz? Úgy, hogy erkölcsi megfontolásaink teljesen irracionális viselkedésekbe hajszolnak bele. A racionális ugyanis az volna, ha a fogadó elfogadna minden ajánlatot, ami nullánál nagyobb. Ha nem fogadja el, úgysem kap semmit, tehát még mindig jobban jár a legkisebb összeggel is. Az ajánlattevő számára a racionális lépés pedig a lehetős legkisebbet (egy dollárt) ajánlani, mivel így maximalizálhatja a nyereségét. Mégsem így működünk, az ajánlattevők többsége a 6-4 osztozkodást ajánlja fel, a fogadók pedig a leggyakrabban visszautasítják a nagyon aránytalan ajánlatokat. Valamiféle beépített erkölcsi érzék tol minket a fair viselkedés felé.

Mindig nagy öröm, ha kollégák által beküldött oldalakról számolhatunk be. A mai alkalmazást Farkar Krisztinának köszönjük! Szóval sokszor jelent gondot az, hogy bármennyire szívesen használnánk autentikus (és aktuális) híranyagot az órán, viszont ha kezdőbbek a diákok, vagy éppen nagyon heterogén a csoport, akkor ez nehézkes, vagy nagyon sok munka. A News in levels oldala ebben segít, mivel három különböző szinten dolgozza fel ugyanazt az aktuális hírt, magyarázatokkal, hanganyaggal, videóvel segítve a megértést. Ha gépteremben vagyunk, megtehetjük azt is, hogy ugyanazt a hírt más szinten dolgozzák fel a csoport különböző tagjai, mégis meg tudjuk közösen beszélni, hiszen a tények ugyanazok. Ha önálló tanulásra szeretnénk használni az oldalt, hasznos lehet a szintfelmérő is.