Nagyon sok dolgot változtatott meg az AI megjelenése az iskolákban, ezek közül az értékelés az egyik elsődleges. A házidolgozatnak egyre kevésbé van értelme, senkinek sincs kedve a ChatGPT által írt szövegeket olvasgatni, főleg javítani. Még a rendes dolgozatok esetében is elterjedt, hogy a diákok stikában lefényképezik a dolgozatot a mobiltelefonjukkal, aztán elküldik az AI-nak, hogy oldja meg. Még nagyobb a kísértés, ha úgynevezett nyitott könyv dolgozatot akarunk íratni, olyat, amihez bármilyen forrás, az internet is használható. Miközben pont az ilyen típusú dolgozat tudná jól ellenőrizni, az olyan típusú tudást, ami a leginkább szükséges lehet már a közeljövőben is, éppen az AI jelenléte miatt. Ahogyan fejlődik a mesterséges intelligencia, egyre magasabb szintű feladatokat lesz képes jól megválaszolni, már most sem könnyű olyan középiskolás feladatot találni, amire ne lenne képes. Természetesen visszatérhetünk a papíron írt dolgozatokhoz a lezárt szobában, csak úgy még távolabb kerül az, amit ellenőrzünk attól, amire majd később a diákoknak valóban szüksége lesz.

Egyre több helyen van az iskolában 3D nyomtató (a szépemlékű Digitális Oktatási Stratégia szerint már mindenhol többnek is kellene lennie), de nem mindig könnyű kitalálni, hogy mire lehetne jól használni. Nem egy iskola van, ahol ugyanazt az egy kulcstartót nyomtatják már évek óta, a győztes csapaton ne változtass elvet követve. Valószínűleg fals elvárás, hogy mindenki képezze ki magát profi 3D modellezővé, de szerencsére az internet tele van izgalmas és 3D nyomtatásra kész dolgokkal. A most bemutatott gyűjtemény például a világ nagy múzeumainak gyűjteményéből tartalmaz egészen megdöbbentő mennyiségű modellt.

Így év elején adja magát, hogy az aktuális év számával is játszunk egy kicsit. Ráadásul 2025 kifejezetten izgalmas szám, ami sokféle szempontból is érdekes. Készítettünk egy kis prezentációt erről, az alábbiakban letölthető, bátran használható akár évindító órákhoz is.

Hiába vagyunk Kodály országa, gyakran van az az érzése az embernek, hogy a zene mostoha tantárgy a magyar iskolákban. Eleve a készségtárgyakkal együtt a könnyű és ezért nem annyira komolyan vehető tárgyak közé van sorolva. A tantervben a hangszeres zene alig jelenik meg és miközben a diákoknak a NAT szerint több száz népdalt kellene fejből tudniuk mire befejezik az iskolát, a valóság ettől távol van. Az sem segít, hogy a tananyag fő hangsúlya a klasszikus és a népzenén van és miközben a diákok nagy része tulajdonképpen non-stop hallgat zenét, arról az órán szó sem eshet.

Fájdalmasan marad ki a tanulásból a zeneelmélet, pedig ez sokaknak, főleg a matematikai gondolkodásban jobbaknak lehetne nagyon izgalmas. Az pedig, hogy a diákok maguk írjanak zenét már fel sem merül, pedig ez, a közös zenélésen túl igazi élmény lehetne.

A LEGO DUPLO nagyobb kockákból áll, a kisebb gyerekeknek találták ki, de ha felnőttek a gyerekek, remek csapatépítő eszköz lehet belőle. IDE KATTINTVA a LEGO Alapítvány hat kis kártyája angol nyelven, mindegyiken egy-egy jópofa feladt, amihez csak hat DUPLO kocka kell. Csapatépítésre, jégtörőnek, kreativitás fejlesztőnek nagyon jók lehetnek ezek a feladatok szinte bármilyen korosztálynak.

A földrajz tanítás elengedhetetlen része az atlasz nézegetése, lapozgatása, a diákok úgy kapnak valamiféle képet arról, hogy miként is helyezkednek el a dolgok a Földön, ha sokat nézik a térképet, de talán még jobb, ha dolgoznak is vele. Ilyen interaaktív térképes feladatokhoz lehet hasznos, ha az ásványkincsek, ipar klasszikus jelöléseit maguk tudják elhelyezni, nem csak látják, hogy hol van. Ehhez készítettük el a hagyományos jelek grafikáját svg állományban. Ez a fájl remekül szerkeszthető az ingyenes Inkscape programmal, ezután kinyomtathatjuk például öntapadós lapra, vagy felhasználhatjuk digitális feladatokhoz is.

Rendkívül izgalmas időt élünk, amikor itt van egy új eszköz, a meseterséges intelligencia és még nem tudjuk igazán, hogy miként is kellene használni. Van tehát terepe a próbálkozásnak, a kísérletezésnek. Amikor előkerültek a szabadon használható AI-re épülő oldalak az első gondolatom nekem is az volt, hogy milyen jól lehet majd ezeket feladatok készítésére használni. Nem is kellett sokat várni, meg is jelentek a feladatgeneráló AI-k, amik nekem viszont igazi csalódást okoztak. Végtelen mennyiségben ontották ugyan a feladdatokat, de nem túl jókat. Jelelmzően egy-egy ismeretre, kiragadott tudáselemre kérdeztek rá egy anyagból. Leginkább a diákok által készített Kahoot!-okra emlékeztetve. Nem csoda, ó feladatot csinálni nem egyszerű.

Most újra nekivágtam, de nem azzal az elvárással, hogy majd az AI lesz a varázsló, ami helyettem megcsinálja a feldatot, hanem inkább úgy kezelve, mint egy ügyes, de nem túl képzett asszisztensem lenne. Végzős biológusoknak, akik emelt szintre készülnek akartam feldatot készíteni, ezért azzal kezdtem, hogy megadtam neki a témakörhöz releváns érettségi témakör vázlatát, mondván, hogy ezek az ismeretek, fogalmak azok, amiket a diákoknak tudnia kell. Azt találtam ki, hogy a feladat legyen egy orvos helyzete, megérkezik a beteg, ők kérdéseket tehetnek fel, vizsgálatokat végezhetnek, majd diagnózist kell felállítaniuk és terápiát is kell javasolniuk.

Sokan temettük fájó szívvel a Windows Movie Makert, ami egy könnyen használható és ingyenes videószerkesztő program volt, amit alapban kapott mindenki az operációs rendszerrel együtt. Olyan könnyű volt megtanulni ahasználatát, hogy nyugodtan lehetett bízni abban, hogy maguktól rájönnek a gyerekek arra, mit és hogyan kell csinálni vele. 2014-ben szűnt meg a program támogatása és azóta ment a hajsza valami olyan program utűn, ami a használhatóságot és az egyszerűséget ilyen remekül ötvözi. A profi programok, mint például a Da Vinci túl bonyolult volt ahhoz, amire egy iskolai környezetben szükség van, a Clipchamp túl kevés. Mindegyiknél fenygetett annak is a veszélye, hogy fizetőssé válnak, vagy a demo verziók csak nagyon korlátosan lesznek használhatók. Most végre sikerült egy iskolai környezetben jól használható alternatívát találni.

Sokan sirattuk a Windows Movie maker programot, ami könnydén tette lehetővé egyszerű videók készítését. Nem volt alkalmas arra, hogy hollywoodi szuperprodukciók készüljenek vele, de az iskolai projektekhez pont eleget tudott. A használatát pár perc alatt meg lehetett tanulni. Aztán évekkel ezelőtt eltűnt és fjó űrt hagyott maga után. Vannak persze akár ingyenes professziionális programok s, de azok pont a professzonalizmusuk miatt nem jók az iskolai feladatokhoz. Vannak egyszerű programok is természetesen, de azok vagy túl egyszerűek, vagy túl korlátozott a használatuk. Most azonban a Microsoft megvásárólta és ngyenesen használhatóvá tette a Clipchamp programot (IDE KATTINTVA), ami pont azt tudja, amit az előd és Microsoft fiókkal (sajnos csak egyénivel, az iskolai fiók nem jó hozzá) ingyenesen használható.

A 3D tervezés az egyik legizgalmasabb módszer amivel a diákok kreativitása kibontakoztatható. Számtalan akár ingyenes eszköz is a rendelkezésünkre áll, hogy 3D objektumokat tervezzünk, például a remek Tinkercad, az inkább művészi tervezésre való Blender, a programkódból tárgyat készítő OpenSCAD vagy akár csak a Windowsba beépített 3DPaint. De mit kezdjen a remek 3D modelljeivel valaki, aki nem fér hozzá 3D nyomtatóhoz? Jó dolog a képernyőn nézegetni, amit az ember megtervezett, de az igazi mégiscsak kézbe fogni! Szerencsére erre is van elérhető megoldás, a Pepakura Designer nevű program, ami ingyenesen letölthető (IDE KATTINTVA 3D modellekből készít hajtogatható tervet. Olyasmit, amit például híres épületek esetében vásárolni s lehet egy füzetben, aztán hajtogatva összeragasztani. Így elegendő egy hasgyományos nyomtató is a megtervezett tárgyak megcsinálásához.