Az animáció olyasmi, amivel szinte minden gyerek szívesen foglalkozik. Remek eszköz lehet arra is, hogy a diákok valamilyen témában maguk készítsenek kis oktatóvideókat. Ha valami nagyon egyszerűt szeretnénk mutatni nekik, akkor érdemes a Pivot programot ajánlani, amiben pálcikarajzokat animálhatunk (IDE KATTINTVA). Ha azonban magasabbra célzunk, akkor sem kell sokmilliót kiadni egy animációs szoftverért, mivel létezik teljesen jó ingyenes változat is. A neve Synfig és IDE KATTINTVA érhető el. Ez már kifejezetten komoly dolgokat is tud (csontozás, tweaking stb.). Könnyen akadhat olyan diák, akinek megjön a kedve a használatához.

Az Eatwell Guide (INNEN LETÖLTHETŐ A PDF) az egészséges étkezést segít úgy megtervezni, hogy megmondja nekünk, hogy miből mennyit kellene is enni, hogy kiegyensúlyozottan étkezzünk. Az oldalon rengeteg egyéb információt is tartalmaz, megtanulhatjuk (angolul) azt is, hogy mennyi a napi referenciamennyiség egyes ételcsoportokból, és ITT) egy hatalmas A-Z az egészségről adatbázist is találhatunk. Ez angoltanároknak bármilyen iskolatípusban ajánljuk! Érdemes kipróbálni.

Gyakran lehet hallani, hogy a 21. században milyen fontos a művészeti készségek, a kreativitás fejlesztése. (Ennek nagy harcosa Sir Ken Robinson akinek nem régen jelent meg erről könyve is) és aki már számos TED elődásban hangoztatta nézeteit.) Többek között ezért is kezdenek néhol a STEM (tudomány-technika-mérnökség-matematika) helyett már a STEAM megközelítésről beszélni (ugyanaz, csak még a művészet is hozzá van rakva). Az egyszeri tanrának azért továbbra is dilemma lehet, hogy mégis miként lehet a művészeteket jól beleilleszteni más tantárgyakba is. Nos, mutatunk rá 1700 ötletet!

A szünetben talán mindenkinek lesz egy kis ideje arra, hogy kimozduljon és ledolgozza a töltött káposzta-bejgli kombináció következményeit. Ebben egyre több telefonos alkalmazás is a segítségünkre lehet, ezek közül mist kettőt mutatunk be a Természetjáró, a túravezető (ITT TALÁLHATÓ) és az Országos Kékktúra (IDE KATTINTVA) nevűeket.

Az iskolai könyvtár lassan halódik, de legalábbis átértékelődik a digitális világban (erről ITT ÍRTUNK pár éve). Elmúlt az a gyomorszorító érzés, amit az áhított, és/vagy kötelezően elolvasandó könyv hiánya okozott a polcok böngészése közben. Ha nem ott kapnák a diákok az iskolai könyveket, és nem működne könyvraktárként, tényleg nehéz lenne funkciót találni neki. A kötelező olvasmányok manapság egészen biztosan elérhetőek online (főleg a klasszikusok, akiket már a jog sem véd). Nem nehéz ezeket megtalálni, mégis hasznos lehet egy olyan lista, ahol az összes egybe van gyűjtve. Nos, ma egy ilyen listát ajánlunk, IDE KATTINTVA az összes kötelezőt letölthetjük, vagy online olvashatjuk.

Ritkán ajánlunk programot éneket tanítóknak, de most végre itt a ehetőség rá. a MuseScore nevű ingyenesen letölthető programmal (IDE KATTINTVA) ugyanis kottát írhatunk és meg is hallgathatjuk az eredményt. Remek eszköz lehet a diákoknak arra is, hogy kísérletezzenek, mi történik, ha egy meglévő dallamot próbálnak módosítani. A programnak nincsen túl nagy gépigénye, de ha órán próbálják használni, fontos a fülhallgató, hogy ne legyen kakofónia a dologból!

Az iskola digitális átalakításának gyakran az eszközök hiánya a legnagyobb akadálya (vagy kifogása, kinek hogyan). Erre lehet megoldás a Hozd a magadét! (Bring Your Own Device, rövidítve BYOD) rendszer. Amiként a neve is mutatja, ennek az a lényege, hogy a diákok a saját eszközeiket használják, kinek mije van. Előkerülhetnek a mobiltelefonok, tabletek, laptopok, régiek és vadonatújak, mindenféle operációs rendszerekkel és programokkal. Talán már ebből is látható, hogy ez a rendszer megkíméli a fenntartó pénztárcáját, de annál megterhelőbb a rendszergazdák idegrendszerére. Mégis előfordul, hogy ez az egyetlen járható út.

Réges-régen valamikor az ősidőkben volt az iskolánkban egy vetélkedő játék: három nyomógomb összekötve meg három lámpa, aki hamarabb nyomta meg a gombot, az előtt gyulladt ki a lámpa. Tökéletesen lehetett vele Mindent vagy semmit (angolosoknak Jeopardy) típusú játékot játszani, a gyerekek lelkesedtek érte. Egy kollégám a minap kérdezte, hogy vajon merre lehet, mert használná esetleg. Mivel elsőre nem találtuk, eszembe jutott, hogy a micro:Bit mikrokontrollereket akár be is lehetne programozni erre, hiszen a Bluetooth kommunikáció teljesen alkalmas lehet erre a célra. Az elkészült programok itt találhatók:

A cím alapján felteszem sokan azokra a programnyelvekre gondolnak, amikben nem kell szöveget írni, hanem valamilyen vizuális módon lehet összerakni a programot. Ilyen a LEGO robotok programnyelve, a Scratch vagy éppen a micro:Bithez használt MakeCode. Ezek nagyon hasznosak lehetnek, amikor kicsiket kezdünk el a programozás fortélyaira tanítani, de nem mindig könnyű azt a lépést megtenni, ami a szöveges programnyelvek felé vezet. A Processing nevű programnyelv (INNEN LETÖLTHETŐ), segtségével azonnal elkezdhetünk grafikát programozni. EZ nagyon hasznos lehet, mivel azonnal valami igazán látványos történik. Ebből a szempontból egy kicsit hasonlít, a megboldugult Flash-re, de annál sokkal biztonságosabb és könnyebben is kezelhető.

Sokat lehet vitatkozni azon, hogy mi is a tehetség, miként feladata az iskolának a tehetségfejlesztés? Az-e a cél, hogy mindenkiben megtaláljuk azt, amiben ő a leghatékonyabban fejleszthető, vagy z, hogy az elsőre kiemelkedő képességű gyerekeket juttassuk el minél tovább? A klasszikus tehetséggondozás az utóbbit tűzi ki célul, amiként annak nagy hagyományai is vannak a sport- és balettiskoláktól kezdve a speciális matematika tagozatokig. Ezen a vonalon mozog a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének honlapja a tehetseg.hu is. Az oldalon sok egyéb mellet izgalmas, érdekes letölthető szakanyagokat is megtalálhatunk a Tehetségkönyvtárban (IDE KATTINTVA).