Néha a nehéz dolgokról is szót kell ejteni az órán, például a kínzásról, az embertelen bánásmódról. Akár a régebbi korok (pl. a kommunizmus) tanításakor, akár az emberi jogok jelenlegi helyzetét tárgyalva. Az embertelen bánásmód egyik módja a magánzárka, amikor a fogvatartott meg van fosztva az emberi kapcsolatoktól, a brit napilap, a Guardian egy olyan alkalmazást készített, amivel átérezhetjük, hogy milyen is ez. A virtuális valóság alkalmazást Android telefonon vagy iPhone-on használhatjuk, IDE KATTINTVA találhatjuk meg. A legteljesebb élményt akkor kapjuk, ha Google Cardboard nézegetővel használjuk. (Én innen rendeltem az enyémet, szállítással együtt volt 1,5 euro.)

Nagyszerű sorozatot tett közzé a Magyar Régészet és a Történelemtanárok Egylete, a Régészsuli (ITT TALÁLHATÓ) nyolc részben mutatja be, hogy mi is a régészet s milyen következtetések levonására használható. Szinte minden kisgyereket érdekel ez a tudomány (meg még a dinoszauruszok), de az iskola inkább kiöli az érdeklődést, semmint táplálja. A Régészsulival az érdeklődő 12 évesek vagy idősebbek belepillanthatnak abba, hogy mi is ez a tudomány, miként működik.

Kicsit skizofrén helyzet, amikor tanítás közben az ember innen-onnan leszedett képeket használ. Egyfelől szeretnénk a lehető legjobbat felhasználni, másfelől nem jó, ha az ember bort iszik és vizet prédikál. Úgy beszél arról, hogy lopni nem szép dolog, hogy közben maga is lopja az órán bemutatott képeket. Ráadásul a tanításban használt képek szerzői jogi helyzete nem könnyen értelmezhető. Más szabályok vonatkoznak arra, ha az órán mutatunk be valamit és mások, ha azt kitesszük a diákoknak egy Facebook csoportba, akár egy blogra, hogy otthonról is elérhessék. Nem könnyű eligazodni a Creative Commons változatok sűrűjében sem. Mi számít változtatásnak? Az átméretezés is? Hová írjuk a szerzőt és mekkora betűkkel? A legbiztonságosabb, ha közkincs képeket használunk fel. A Pixabay oldalon (IDE Kattintva) ilyeneket találhatunk.

Szerettem volna molekulákat modellezni a diákokkal, de a modellező készletek nagyon drágák. Miét ne nyomtathatnék magamnak valamilyet. gondoltam, ha már itt ez a 3D nyomtató. Az is eszembe jutott, hogy ennyivel jobb lenne, ha a pálcikák helyett tényleg valamiféle vonzás kapcsolná egybe az atomokat. Erre jó ötletnek tűnt a mágnes, de az persze megint egy nehézség, hogy akkor a pólusok határozzák meg, hogy mi mivel tud kapcsolódni és így nem könnyű bármit bármivel kapcsolni. Azért csak nekiláttam tervezni, gondolkodni.

A OneNote ez a mindenki számára és tulajdonképpen bármilyen platformra ingyenesen elérhető, eredetileg a jegyzetelést megkönnyítő program az oktatásban igazi nagyágyú. Írtunk már korábban a OneNote Osztályjegyzetfüzetről, a kifejezetten az olvasást megkönnyítő kiegészítőről, de még a Digitális tanulásmódszertan anyagunk is ebben készült. Volt szerencsém az idei E2 konferencián hosszabban beszélgetni a OneNote fejlesztőivel és a beszélgetésből kiderült, hogy számukra elsődleges fontosságú a program oktatási felhasználása és nagyon komolyan figyelnek arra, hogy milyen visszajelzések jönnek a tanároktól. Ennek az eredménye (és még csak az első eredménye, jön többi is hamarosan) az Osztályjegyzetfüzet bővítmény, ami bárki számára letölthető (IDE KATTINTVA).

Én személy szerint nagyon szeretem a gondolattérképeket használni, mivel azt látom, hogy nagyon sokat segít a diákoknak a koncepciók megértésében. Az olvasási részképesség gyengeséggel küzdők számára pedig igazi megváltás lehet, ha grafikusan elrendezve is láthatják a dolgokat. A Mind-O-Mapper nevű alkalmazás (ITT AZ OLDALA) az Office programjaiba épül be és onnan indítható (ITT TÖLTHETŐ LE). ha telepítjük a programokból készíthetünk gondolattérképet, anélkül, hogy el kellene hagynunk azt. Érdekessége a programnak, hogy akár automatizálva is tud gondolattérképet csinálni, csak meg kell adni a központi fogalmat és az alkalmazás rákeres és ennek alapján épít fel egy térképet, amit azután természetesen szerkeszthetünk.

Biztosan vannak, akik ismerik a Thingiverse nevű tárgygyűjteményt. Olyan modelleket találunk itt, amiket 3D nyomtatóval kinyomtathatunk, vagy éppen módosíthatunk, ha szeretnénk. Igazi kincsesbánya, napokra el lehet veszni benne (ITT VAN. Most Henry Segerman oldaláról (EZ AZ jutottam megint ide. Segerman matematikus, művész és 3D tervező, ráadásul ez a három tejesen egybe is ér a munkájában. Az ő oldaláról jutottam EHHEZ a dologhoz, a nyomtatható és hajtogatható tökéletes testekhez. A tárgy érdekessége, hogy nem kell külön összeállítani, a zsanérok már alapból benne vannak, úgy nyomtatódik ki, hogy hajtogatható.

Az iskolánkban már egy ideje a OneNote a diákok munkafelülete és jól látszik, hogy ez a digitális svájci bicska egyszerre alkalmas tananyag készítésre, órai jegyzetelésre és közös munkára is. Nagyszerű lehetőségeket ad az értékelés hatékonyabbá tételére is. A napokban jelentették be, hogy a Microsoft egy hivatalos kiegészítővel teszi még jobban tanulóbaráttá a felületet. A Learning Tools IDE KATTINTVA tölthető le a program 2013 és 2016 változataihoz (ezeket a Tisztaszoftver keretében minden diák és tanár ingyen használhatja). A beépülő modul elsődlegesen az olvasást, szövegértést segíti, külön figyelmet fordítva a részképesség zavarosokra. Egyfelől van benne egy kifejezetten hatékony diktálás modul, ami az elhangzó szöveget írja le (a hatékonyságáról az győzött meg, hogy még engem is jól megértett), valamint egy kapcsoló, amivel a szöveget könnyebben olvashatóvá tehetjük. Ez utóbbi tulajdonságok egy része (pl. a szófajok külön színnel jelölése, szótagolás) csak angol szövegben működik, de a betűk elrendezése, a színek beállítása már magyar szövegnél is könnyítheti az olvasást. Az angol szöveget ráadásul fel is olvassa a program.

Nagyon sok olyan oldalról írtunk már, ahol jogtiszta képeket lehet keresni, amiket a tanításban használhatunk fel. A világ azonban egyre jobban mozdul a fotótól a mozgókép felé, legyen az egy egyszerű gif vagy éppen egy Office Mix, ehhez azonban olyan keresőkre van szükségünk, ahol szabadon felhasználható videókat találunk. Szerencsére a Videezy nevű gyűjtemény pontosan ilyen (IDE KATTINTVA), Kulcsszavak alapján kereshetünk és jellemzően pár másodperces kis videókat találhatunk, amiket agyon könnyen lehet azután felhasználni bármilyen célra.

Ha a szünetben egy telefon fölé hajoló, feszült érdeklődést mutató diákcsapatot találok, néh aodamegyek megnézni, mivel játszanak, vagy mit néznek. Ha meglátnak közeledni, és hirtelen elteszik a telefont, akkor nem is megyek oda, valószínűleg olyan videót/bejegyzést, képet stb. néznek, amit tanároknak nem szánnak. Ellenben, néha ők hívnak oda, hoy megmutassák, éppen mivel játszanak. Így tapasztaltam meg a Piano Tiles (kb. Zongora csempék magyarul) nevű appot, ahol a kis csempéken megjelenő hangokra kattintva tudunk zongoraként klasszikus zeneműveket lejátszani. Hozzá kell tennem, hogy az a lány, aki játszotta, láthatóan nem ma kezdte, de engem is szórakoztatott kezdőként. ITT TALÁLHATÓ egy online verzió, amit lehet böngészőben is játszani, de pl. a Microsoft App store-ban (ITT ingyenesen letölthető telefonunkra. Hajrá, zenére fel :)