Sokaknak tetszett IKT szakácskönyvünk első része, most itt van hát a következő, ami INNEN ELÉRHETŐ. A letöltéshez pár perc alatt kell regisztrálni a Microsoft Educator Network-re. Ebben a részben is izgalmas receptek találhatók. Minden egyes recept tartalmazza a hozzávalókat, azaz azt, hogy milyen programok és milyen felszerelés szükséges a megvalósításához, az elkészítést, vagyis azt, hogy mit kell a tanárnak előre elkészítenie és végül a tálalást, amiben elmondjuk, hogyan használható az eszköz a tanításban. Az egyes alkalmazások használatához videók, használati útmutatók is a tanárok segítségére állnak. A lapozás után az is kiderül, hogy miről szól az új rész.

Iskolánkban a 11. évben van a nyelvi év, a diákok ekkor főleg a második idegen nyelvvel vannak elfoglalva, de közben egy szabadon választott éves projektet is kell készíteniük, olyat, ami bemutatja, hogy nem hiába jártak az iskolába az első négy évben. 16 éves tanítványunk Fernezelyi Simon úgy döntött, hogy egy fizika kísérleti eszközt készít, olyat, amivel különféle mozgással kapcsolatos kísérletek végezhetők el. A terv része volt az is, hogy az eszköz legyen olcsó és mindenki számára elkészíthető. A végeredmény IDE KATTINTVA látható. A remek kis eszköz mobiltelefonhoz vagy számítógéphez kapcsolódik és úgy adja a le a mért adatokat. Segítségével a gyorsulás, a nehézségi együttható és súrlódási együtthatók mérhetők ki. Ami a legizgalmasabb, hogy ez valóban egy tizenhat éves munkája.

Régen bővült már a TanárBlog könyvtár, ideje volt, hogy kisüssünk valamit. Megihletve a magyar gasztronómia sikereitől, úgy döntöttünk, megírjuk a saját IKT szakácskönyvünket, amelyben recepteket adunk a digitális technika órai alkalmazásához. A könyv a Microsoft Tanári Közösség oldaláról tölthető le (IDE KATTINTVA), rövid, ingyenes regisztráció után. Minden egyes recept tartalmazza a hozzávalókat, azaz azt, hogy milyen programok és milyen felszerelés szükséges a megvalósításához, az elkészítést, vagyis azt, hogy mit kell a tanárnak előre elkészítenie és végül a tálalást, amiben elmondjuk, hogyan használható az eszköz a tanításban. Az egyes alkalmazások használatához videók, használati útmutatók is a tanárok segítségére állnak. A lapozás után az is kiderül, hogy miről szól az első rész.

Néha a nehéz dolgokról is szót kell ejteni az órán, például a kínzásról, az embertelen bánásmódról. Akár a régebbi korok (pl. a kommunizmus) tanításakor, akár az emberi jogok jelenlegi helyzetét tárgyalva. Az embertelen bánásmód egyik módja a magánzárka, amikor a fogvatartott meg van fosztva az emberi kapcsolatoktól, a brit napilap, a Guardian egy olyan alkalmazást készített, amivel átérezhetjük, hogy milyen is ez. A virtuális valóság alkalmazást Android telefonon vagy iPhone-on használhatjuk, IDE KATTINTVA találhatjuk meg. A legteljesebb élményt akkor kapjuk, ha Google Cardboard nézegetővel használjuk. (Én innen rendeltem az enyémet, szállítással együtt volt 1,5 euro.)

Nagyszerű sorozatot tett közzé a Magyar Régészet és a Történelemtanárok Egylete, a Régészsuli (ITT TALÁLHATÓ) nyolc részben mutatja be, hogy mi is a régészet s milyen következtetések levonására használható. Szinte minden kisgyereket érdekel ez a tudomány (meg még a dinoszauruszok), de az iskola inkább kiöli az érdeklődést, semmint táplálja. A Régészsulival az érdeklődő 12 évesek vagy idősebbek belepillanthatnak abba, hogy mi is ez a tudomány, miként működik.

Kicsit skizofrén helyzet, amikor tanítás közben az ember innen-onnan leszedett képeket használ. Egyfelől szeretnénk a lehető legjobbat felhasználni, másfelől nem jó, ha az ember bort iszik és vizet prédikál. Úgy beszél arról, hogy lopni nem szép dolog, hogy közben maga is lopja az órán bemutatott képeket. Ráadásul a tanításban használt képek szerzői jogi helyzete nem könnyen értelmezhető. Más szabályok vonatkoznak arra, ha az órán mutatunk be valamit és mások, ha azt kitesszük a diákoknak egy Facebook csoportba, akár egy blogra, hogy otthonról is elérhessék. Nem könnyű eligazodni a Creative Commons változatok sűrűjében sem. Mi számít változtatásnak? Az átméretezés is? Hová írjuk a szerzőt és mekkora betűkkel? A legbiztonságosabb, ha közkincs képeket használunk fel. A Pixabay oldalon (IDE Kattintva) ilyeneket találhatunk.

Szerettem volna molekulákat modellezni a diákokkal, de a modellező készletek nagyon drágák. Miét ne nyomtathatnék magamnak valamilyet. gondoltam, ha már itt ez a 3D nyomtató. Az is eszembe jutott, hogy ennyivel jobb lenne, ha a pálcikák helyett tényleg valamiféle vonzás kapcsolná egybe az atomokat. Erre jó ötletnek tűnt a mágnes, de az persze megint egy nehézség, hogy akkor a pólusok határozzák meg, hogy mi mivel tud kapcsolódni és így nem könnyű bármit bármivel kapcsolni. Azért csak nekiláttam tervezni, gondolkodni.

A OneNote ez a mindenki számára és tulajdonképpen bármilyen platformra ingyenesen elérhető, eredetileg a jegyzetelést megkönnyítő program az oktatásban igazi nagyágyú. Írtunk már korábban a OneNote Osztályjegyzetfüzetről, a kifejezetten az olvasást megkönnyítő kiegészítőről, de még a Digitális tanulásmódszertan anyagunk is ebben készült. Volt szerencsém az idei E2 konferencián hosszabban beszélgetni a OneNote fejlesztőivel és a beszélgetésből kiderült, hogy számukra elsődleges fontosságú a program oktatási felhasználása és nagyon komolyan figyelnek arra, hogy milyen visszajelzések jönnek a tanároktól. Ennek az eredménye (és még csak az első eredménye, jön többi is hamarosan) az Osztályjegyzetfüzet bővítmény, ami bárki számára letölthető (IDE KATTINTVA).

Én személy szerint nagyon szeretem a gondolattérképeket használni, mivel azt látom, hogy nagyon sokat segít a diákoknak a koncepciók megértésében. Az olvasási részképesség gyengeséggel küzdők számára pedig igazi megváltás lehet, ha grafikusan elrendezve is láthatják a dolgokat. A Mind-O-Mapper nevű alkalmazás (ITT AZ OLDALA) az Office programjaiba épül be és onnan indítható (ITT TÖLTHETŐ LE). ha telepítjük a programokból készíthetünk gondolattérképet, anélkül, hogy el kellene hagynunk azt. Érdekessége a programnak, hogy akár automatizálva is tud gondolattérképet csinálni, csak meg kell adni a központi fogalmat és az alkalmazás rákeres és ennek alapján épít fel egy térképet, amit azután természetesen szerkeszthetünk.

Biztosan vannak, akik ismerik a Thingiverse nevű tárgygyűjteményt. Olyan modelleket találunk itt, amiket 3D nyomtatóval kinyomtathatunk, vagy éppen módosíthatunk, ha szeretnénk. Igazi kincsesbánya, napokra el lehet veszni benne (ITT VAN. Most Henry Segerman oldaláról (EZ AZ jutottam megint ide. Segerman matematikus, művész és 3D tervező, ráadásul ez a három tejesen egybe is ér a munkájában. Az ő oldaláról jutottam EHHEZ a dologhoz, a nyomtatható és hajtogatható tökéletes testekhez. A tárgy érdekessége, hogy nem kell külön összeállítani, a zsanérok már alapból benne vannak, úgy nyomtatódik ki, hogy hajtogatható.