Nagyon sokat ígérgettük már, hogy megosztjuk a 20 órás digitális tanulásmódszertan tananyagunkat, hogy talán itt az ideje, hogy meg is tegyük. Amit fontos elmondani, hogy az anyagot kipróbáltuk 13 évesekkel és működött. 15 fős csoportokban egy tanárral és jól működő internettel jól használható. Nálunk a gyerekek a saját laptopjaikkal dolgoztak, de ugyanúgy alkalmazható az anyag akár gépteremre is. Az anyag OneNote-ban van, az elképzelés szerint egy OneNote osztályteremben használható, de ha a diákoknak van OneDrive elérése, akkor tulajdonképpen anélkül is könnyen alkalmazható minden része. És akkor végre lássuk a medvét:

A jövő hét az Európai Programozás Hete, amire sokféle program készül (ITT ÍRTUNK). Arra is bátorítják az iskolákat, hogy szervezzenek maguk minél több izgalmas eseményt, ahol a diákok megismerkedhetnek a programozás alapjaival, kedvet kaphatnak a kódoláshoz. Szerencsére amiatt sem kell aggódni, hogy nincs elég vagy nincs elég jó számítógép az iskolában, ugyanis programozni lehet számítógép nélkül is. A Computer Science Unplugged oldalon (ITT TALÁLHATÓ) nagyon sok olyan tevékenységet, foglalkozást találhatunk a tömörítéstől az algoritmizálásig, amit papírral és ceruzával vagy éppen tárgyakkal elvégezhetünk szórakoztatóan. Az oldalról egy kétszáz oldalas könyv is letölthető tele ilyen feladatokkal de az egyes foglalkozásoknál (ITT) minden megtalálható magyar nyelven is, ebből pedig a teljes könyv összerakható.

Pár napja beharangoztuk, hogy egy 20 órás digitális tanulásmódszertan tananyagot teszünk közzé hamarosan. Elsőként azt mutatjuk be, hogy miről is van szó az anyagban, vagyis a tanmenetet tesszük közzé. Elöljáróban annyit, hogy ez az anyag középiskolásoknak készült (egészen pontosan egy hatosztályos gimnázium 7.-es diákjainak), de kisebb átalakításokkal könnyen használható kisebbeknél és nagyobbaknál is. A digitális tanulásmódszertanból itt a hangsúly inkább a digitálison van, azaz a kurzus célja elsődlegesen az, hogy bemutassa, miként lehet a digitális eszközöket tanulásra használni. Ettől függetlenül is érdemes tehát a tanulás mikéntjével, technikáival foglalkozni. A 20 óra tematikája a következő:

A felsőbb évfolyamokon lehet hasznos az ingyenes Tibi's Mathematics progam (ITT TÖLTHETŐ LE). Találhatunk benne egy kalkulátort, egy függvény ábrázoló modult, mátrix kalkulátort és egy prímtényezőkre bontó részt. Az adott témakörök feldolgozásánál alkalmazhatjuk, ha éppen gépen dolgoznak a diákok.

Hazánkban a Moodle a legelterjedtebb LMS (tanulásszervező rendszer). Az LMS olyan rendszer, amiben csoportok hozhatók létre, feladatok adhatók és tananyagok adhatók ki, ami lehetőséget ad a tanárok és a diákok kommunikációjára. Az LMS lehet egy élő kurzus kiegészítője, de bonyolódhat rajta e-kurzus vagy kevert kurzus is. A Moodle ingyenes rendszer, aminek az iskolai szerveren kell futnia, tehát egy jobb rendszergazda azért kell hozzá, vannak azonban olyan LMS-ek, amik a felhőben dolgoznak és nem kell az igazgatásukhoz komoly szakértelem. Ugyan bemutatandó rendszerek többsége angol nyelvű, mégis érdemes megnézni őket, nagyobb diákoktól már elvárható az a minimális angoltudás, ami kell hozzájuk és arra pedig mindenképpen érdemes megismerkedni velük, hogy lássuk, merre tart a világ.

Zseniális, vicces, egyszerű. MIndez igaz a Physamajig nevű ingyenes Windows 8 appra (IDE KATTINTVA tölthető le), amely segítségével játékokat gyárthatunk rendkívül egyszerűen. Szabadrajzos és előre megadott elemes megoldás is van, rajzolhatunk köteleket, készíthetünk elakzatokat, majd cselekvsi irányokat, történéseket definiálhatunk hozzájuk. Még arra is gondoltak, hogy ha két elem összeütközik, akkor kb. 15 hangeffektus közül választhatunk. Ebben a videóban bemutatják, hogy mi mindent lehet csinálni a játékkal (sajnos angolul van, és ki kell szótárazni esetleg kb. 15 szót).

A technika fejlődésében számomra az a leginkább lenyűgöző, ahogy olyan dolgok, amik fiatalkoromban hatalmas dolognak tűntek, bonyolult felszereléseket igényeltek ma már egy otthoni számítógépen könnyedén megcsinálhatók. Emlékszik valaki Rajnai Andrásra? A tévérendező teljes munkásságát a blue box technikára építette fel, így lett a mosószeres flakonból űrhajó, a villanykörtéből szuperrobot (például itt). A technika lényege, hogy két felvétel másolunk egymásra, de az egyikből egy színt átlátszóvá teszünk. Így ha például egy zöld háttér előtt ugrál valaki és a zöld színt tüntetjük el, akkor úgy fogjuk látni, mintha a másik filmen lenne rajta. Ez a megoldás ma már mindennapos a hollywoodi filmek világában, sok olyan mozi készült, ahol a színészek végig csak egy zöld posztó előtt játszottak. Most két olyan ingyenes programot mutatunk be, amikkel ugyanezt mi is megcsinálhatjuk.

Nem kevesebb, mint 300 000 képeslapot bönglszhetünk a Hungaricana Közgyűjtemény portál oldalán (IDE KATTINTVA ). Külön érdekesség, hogy folyamatosan bűvül a kínálat, és akár egy térképen is kereshetünk a képeslapok között. Emellett tematikusan is rendszerezték a tartalmat, azaz ha Híres emberek, vagy természettudományok témában készült képeslapokra van szükségünk, elég kattintani. Ez azonban még mind semmi, hiszen többek között az alábbi gyűjtemények is elérhetőek: A Középkori Magyarország Levéltári Forrásai, Mapire – A Habsburg Birodalom történelmi térképei, vagy éppen a Régi Magyar Könyvtár (RMK) I.

Mi lehet a közös ebben a háromban? Azon túl, hogy mindháromhoz komoly mérnöki ismeretek kellenek az is, hogy mindegyikkel kapcsolatban elérhető egy-egy projekt magyarul a Scientix portálon. A Sceintix portál egybegyűjti a különféle EU-s finanszírozású projektekben létrejött anyagokat, amiket a természettudományok tanításában fel lehet használni. Egy ilyen projekt volt az ENGINEER nevű, ami a mérnöki tudományokat, a mérnöki gondolkodást tervezte bevezetni a felső tagozatos tanításba. Ehhez összetett projekteket dolgoztak ki, amikben a diákok egy problémán dolgoznak, terveznek, prototípust készítenek, tesztelnek. A projektek anyagai pedig kulcsrakészen, óravázlatokkal, feladatlapokkal együtt letölthetők.

Képet bármihez villámgyorsan lehet találni - ez valóban így van, és teljesen igaz is, egészen addig, amíg olyan témával nem foglalkozunk, ahol már a képek minősége is számít. Ha természeti jelenségeket, vagy (mint az én esetemben) tájakat kell leírni (ráadásul nem is magyarul), akkor már hirtelen fontos lesz az, hogy a képek mennyire jók. Nem elég jelezni, illusztrálni valamit, hanem ihletet kell adnia a képeknek. Ehhez pedig a legjobb hely szerintem a National Geographic ingyenes gyűjteménye, ahol bónuszként minden képhez egy kis történet is tartozik. Akár mi elmondhatju, akár kitaláltathatjuk a diákokkal. Remekül működött és sokáig, lelkesen beszéltek róla.