Pár nap múlva kezdődik az érettségi, két hét múlva pedig sorra kerülnek a természettudományos tárgyak is. Ezekhez mutatunk be pár olyan oldalt, amik nagy segítséget jelenthetnek. Az érettségi felkészítés egyik legnagyobb nehézsége, hogy miközben az anyagot csak egyes témakörönként tanítjuk, maguk az érettségi feladatsorok természetesen komplexek. Össze kell tehát ollózgatni, hogy az elmúlt tíz év feladatsoraiból éppen melyik feladat használható az adott témakörhöz. Szerencsére vannak kollégák, akik ebben segítenek nekünk!

A matematika érettségik témakörönkénti bontását a budakalászi gimnázium honlapján találhatjuk meg (IDE KATTINTVA), válogathatunk a halmazelméleti, trigonometria és hasonló feladatok között kedvünkre. A nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium tanára, Gergely Tibor ugyanezt tette meg a biológia érettségikkel (IDE és IDE KATTINTVA), köszönet és hála neki!

Egyre több érdekes, hasznos, élvezetes óravázlat készül az idei PIL Akadémia boszorkánykonyhájában is, ebből szeretnénk most egyet megosztani olvasóinkkal. Csányi Judit Rémusz bácsi meséit dolgozza fel, nem is akárhogyan! Az igen részletes óravázlat a Bővebben-re kattintva érhető el, a hozzá tartozó multimédiás anyagok (interaktív táblás tananyag, videó stb.) IDE KATTINTVA tölthető le a PIL Akadémia SkyDrive oldaláról. Kellemes böngészést kívánunk!

Elkövetkezett ez a pillanat is: egy Facebook csoportot ajánlunk. Érdekes, ahogyan a Facebook egy több webes alkalmazás szerepét veszi át, nem csak az e-mailt kezdi kiszorítani, de a csetet is. A most ajánlott oldal öt éve még biztosan önálló webcímmel rendelkező honlap lett volna, egy-két éve blog, most pedig Facebook csoport. Lassan teljesen értelmetlen lesz a Van-e helye a Facebooknak az oktatásban vita, mert minden ezen a platformon lesz és kész.

Ugyan ott még nem tartunk, de ha középkori ábrázolásokat keresünk állatokról, akkor mindenképpen a Medieval Animals Data Network oldalra érdemes ellátogatnunk (IDE KATTINTVA). Lelkes kutatók publikálnak itt állatábrázolásokat kódexekből, festményekből, faragványokról. Minden héten más állat van a központban, most éppen a teve. Érdemes végigpörgetni a képeket, amiket azután nagyon sok dologra használhatunk. Történelemből a korszak ábrázolására, rajzból akár inspirációnak, hiszen enm csak létező, hanem elképzelt állatok is vannak itt (sárkány, egyszarvú). Irodalomból is érdekes lehet egyfelől a kor jellemzésére, az illusztrációk bemutatására, de pusztán csak azt szemléltetni is, hogy mennyi köze lehet a leírásoknak a valósághoz. Izgalmas és gyakran megmosolyogtató megnézni, hogyan ábrázolnak olyan állatokat (pl. elefánt), amit biztosan csak hallomásból ismertek. Biológiából is hasznos lehet, ha sort kerítünk az egyébként gyakran elnagyolt tudománytörténetre.

Rendkívül egyszerű, mégis zseniálisnak tűnő játék akadt az utamba, gondoltam, megosztom a TanárBlog olvasóival is! A neve GWAP (ITT TALÁLHATÓ) és nagyon egyszerű elven működik: egymástól függetlenül hallgathatunk meg egy dalt. Miután mindketten meghallgattuk a dalt, le kell írnunk azt (nem a címét kell kitalálnunk, hanem arról kell írnunk, hogy milyen érzéseket kelt bennünk). Végül a leírások alapján el kell döntenünk, hogy vajon ugyanazt a dalt, vagy két különböző művet hallottunk. A GWAP egyébként több hasonló jellegű játékot is fejlesztett. Érdemes ránézni (elsősorban angolul tanulóknak, vagy beszélőknek).

Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal - mondta a rádió 1956-ban, de ezt talán mi tanárok is elmondhatjuk. A világ bonyolult és mi gyakran próbáljuk leegyszerűsíteni, hogy a diákjaink megértsék. Hol vannak a határok, mennyire érdemes leegyszerűsíteni a dolgokat, honnantól lesz hazugság a hazugság? Évek óta tanítottam a diákjaimnak, hogy a repülőgépek a jellegzetes szárnyprofil miatt tudnak repülni. A felső részen nagyobb utat tesz meg a levegő, ezért kisebb a nyomás, ez felhajtóerőt generál. Szerencsére még soha egy diák sem kérdezte meg, hogy akkor hogyan tudnak a műrepülők fejjel lefelé fordított géppel repülni?

Szerencsére kevés diák próbál meg repülőgépet építeni a fizikaórán hallottak alapján, de van azért több terület is, ahol ezek a hazugságok kifejezetten veszélyesek lehetnek. John McDonald, aki egy amerikai egyetemen tanít, összegyűjtötte, hogy mit is tudunk mindazokról a tulajdonságokról, amiket a diákoknak felemlegetünk, amikor az öröklődésről van szó (IDE KATTINTVA). Tankönyvekben olvashatjuk, hogy a nyelvpödörítés képessége domináns, a lenőtt fülcimpa recesszív, a hátrahajló hüvelyk domináns és így tovább. A komoly publikációkkal alátámasztott oldalból kiderül, hogy ezek egyike sem az. Egyetlen olyan jól megfigyelhető tulajdonságot talál csak, ami tényleg egy gén által meghatározott, így a mendeli öröklődés bemutatására alkalmas, ez a nedves vagy száraz fülzsír.

Nem lehet elég korán kezdeni a természettudományos nevelést. IDE KATTINTVA egy tudományos tematikájú szülinapi zsúrt láthatunk, benne a témához illő ételekkel és foglalkozásokkal egyaránt. Érdemes ötleteket szerezni belőle, akár egy az iskolában megrendezett eseményre is.

Vajon mennyire használhatóak a nyelvkönyvekben található képek? Erről írt egy vitriolos blogbejegyzést Mike Griffin, aki szerint a tankönyvek képei valótlanok, nem autentikusak (mivel pl. politikailag korrektek próbálnak lenni) és csak 'megrendezett' beszélgetésekre adnak alkalmat. Nem vagyok biztos benne, hogy ezzel személy szerint egyetértek, de valóban láttam olyan könyvet, ahol csak beállított fotók voltak etnikailag gondosan összeválogatott emberekről. Ezzel szemben a Flickr képmegosztó oldalán található #ELTpics nevű (már most több ezer képet tartalmazó) közösségi képgyűjteményben (ITT TALÁLHATÓ) csak autentikus, tanárok és egyéb lelkes felhasználók által feltöltött fotókat találunk - ráadásul konkrét ötletekkel arra nézve, hogy milyen kifejezés, témakör illusztrálására is használhatjuk a képet. Izgalmas!

Közhely, hogy szerte a világban bajban van a természettudományok oktatása. A diákokat nem érdeklik ezek a tárgyak, alig választják ezeket a pályákat. Mindeközben egyre szélesedik a szakadék az iskolai ismeretek és a gyakorlatban használható tudás között. Az aggasztó helyzetre különféle szervezetek különféle megoldásokkal próbálkoznak (például az államilag támogatott egyetemi helyek szabályozásával). Ilyen próbálkozás az EU-s inGenius oldal is (IDE KATTINTVA).

Az oldalon az EU oktatási szervei és különféle cégek próbálnak közösen segíteni a tanároknak abban, hogy vonzóbbá tegyék ezeket a tárgyakat. Regisztráció nélkül is körbenézhetünk itt, de ha a komolyabb tartalmakat akarjuk elérni, akkor regisztrálnunk kell. Ez egy kicsit hosszadalmas procedúra, ugyanis egy az EU összes oktatási oldalán használható azonosítót kell készítenünk, így a megszokottnál több adatot kell megadnunk magunkról. Ha viszont megtesszük, akkor máris hozzáférünk a foglalkozásvázlatok gyűjteményéhez. Ezekben jellemzően valós problémákra keresik a megoldásokat a diákok. Sok foglalkozás valamilyen más célra kitalált weboldal oktatási használatát mutatja be.

Izgalmas oldalba akadtam a napokban, mégpedig egy ingyenes olvasási sebességet mérő tesztbe. Nem kell mást tennünk, mint az Ace Reader oldalát meglátogatni (ITT TEHETJÜK ezt), majd viszonylag sok típusú szöveg közül választhatunk, Miután elindítottuk a tesztet, rövid - majd egyre összetettebb - szövegeket kapunk, és minden esetben kattintanunk kell, hogy jelezzük, mikor fejeztük be az olvasást. Természetesen kérdéseket is kapunk, végül megtudatjuk, hogy hány szót is olvasunk el egy perc alatt (természetesen mindezt a sikeresen megválaszolt kérdések fényében érdemes értelmezni). Külön érdekesség, hogy összesen 13 szint van, gyerekeknek, felnőtteknek, haladóknak több szint létezik, illetve találhatunk tudományos vagy éppen történelmi szöveget is.

A kötelező olvasmányok közül kiemelkedik a Pál utcai fiúk, nem csak azért, mert ez valóban arról a korosztályról, akiknek olvasniuk kell és nem is csak azért, mert egy valódi világsiker a könyv, hanem azért is, mert gyereknek, felnőttnek egyaránt mond valamit. Ha azt mondjuk, Grund, esetleg Gittegylet, tudjuk miről van szó, és azt tudja mindenki, miért írjuk így: nemecsek. A Petőfi Irodalmi Múzeum 2007-ben kiállítást rendezett a regény megjelenésének 100. évfordulójára. Ma már nem látogatható, de az interneten továbbra is elérhető az a sok anyag, amit hozzá készítettek (IDE KATTINTVA)

Olvashatunk itt a regényről, annak szerzőjéről, a regény utóéletéről is. Egy térképen (ITT) nézhetjük meg a regény helyszíneit. Ezen felül találhatunk még leírásokat a korabeli öltözködésről is. Külön érdekesség az Üzenőfal (IDE KATTINTVA), ahol elolvashatjuk és meg is hallgathatjuk több híres ember írását arról, hogy mit jelent nekik a Pál utca fiúk. Ezek közül is érdemes kiemelni Geszti Péter levelét (ITT), aki levelet ír Nemecseknek arról, mi is lett a többiekkel, gondolatindítónak nagyszerű lehet az órára.