Izgalmas cikkre akadtam a minap, kutatók az Odüsszeia kapcsolati hálóját vizsgálták meg (ITT LÁTHATÓ), 342 szereplő 1700 ismeretségét térképezve fel. Érdekes módon azt találták, hogy az eposz kapcsolati hálója nagyban hasonlít arra, amilyen a Facebook vagy éppen a Twitter kapcsolatok alapján rajzolódik ki. Ez véleményük szerint arra utal, hogy a költemény alapja valamilyen valós esemény lehet. Hasonló módon vizsgálták a Beowulfot és az Illiászt ugyanilyen eredménnyel. Az ír hősi eposz, a Tain Bo Cuailnge azonban nem ment át ezen a teszten.

Ennek kapcsán néztem körül, hogy milyen hálózatokat vizualizáló szoftvert lehet találni ingyen. A megoldás a Gephi nevű nyílt forráskódú alkalmazás lett (INNEN TÖLTHETŐ LE), ami igazi hálózatelemző profikká tehet minket. A szoftverben megadhatjuk egyenként a csomópontokat és a köztük levő kapcsolatokat, de akár egy Excel állományból is betölthetjük. Ezek után nagyon sokféleképpen jeleníthetjük meg. Mi mindenre jó ez nekünk?

Felkerült az Indavideóra a Bogdán Zoltán által rendezett animációs film Arany János híres verséből. IDE KATTINTVA nézhető meg.

A tíz legizgalmasabb albinó állatt képe ITT TALÁLHATÓ.

Írni gyakran nehéz. Sokszor jutalmazzuk magunkat írás közben (na még egy oldal, aztán jöhet a jégkrém a hűtőből). Ugyanezt az elvet követi a Written? Kitten! (ITT TALÁLHATÓ) nevű oldal, csak olcsóbb és egészségesebb, hiszen minimum 100 szavanként (de beállíthatjuk 1000 szóra is, ha nem szeretnénk, hogy elértéktelenedjen az ajándék) kapunk egy cuki macskás képet. Én magam nem vagyok annyira 'cicás' (finoman szólva), de még így is majdnem valós motivációt jelent, hogy gyorsabban írjak. Cicavadászatra fel!

Gyakran van, hogy a tanár a diákjainak kiadna egy csokor linket, hol dolgozzanak, hol nézzenek utána valaminek. Erre eddig is sokféle lehetősége volt: felrakhatta egy blogposztba, elküldhette e-mailben. A legrosszabb, amit tehetett, ha felírta a táblára az egyes címeket. Voltak olyan szolgáltatások is, amik látványosan segítettek a linkcsokrok elkészítésében, például az általam is kedvelt Pearltrees (ITT ÍRTUNK RÓLA).

A FatURL nem szép, de nem is akar az lenni, viszont nagyon könnyen kezelhető és nagyon praktikus (ITT TALÁLHATÓ). semmi más dolgunk nincs, mint beírni a linkeket (egyet egy sorba) és már el is készül a gyűjtőoldal. Ezen az oldalon ott sorakoznak a linkjeink, rá kattintva megnyithatók, de akár az összeset is nyithatjuk külön lapokon egy kattintással. Példaként ITT VAN pár a TanárBlog háza tájáról.

Fontos, hogy az interneten is biztonságban legyünk, ez kétségtelen. Nem csak mi, hanem a gyerekeink, meg a gyerekeink gyerekei, és így tovább. Egyre többet hallani arról, hogy a gyerekek, diákjaink gondtalanul és gondatlanul osztanak meg információt magukról. Ebben a sorozatban arra próbálunk választ keresni, hogy kitől és hogyan tanulhatja meg egy diák, hogy mit is jelent a felelős online lét, avagy mi fán terem a digitális állampolgárság. Átnyálazva az internetet, arra jutottam, hogy a digitális állampolgárok képzésének a helyszíne lehet a) a család, b) az iskola és c) online felületek, amelyek erre szakosodtak. Ma a harmadik lehetőséget vesszük górcső alá, és arra keressük a választ, hogy ha online indul el valaki, mi mindent tudhat meg az online biztonságról és  a közösségi oldalak felelős használatáról a mezei felhasználó.

Pár hónapja írtunk a GeoGuessr nevű játékról (IDE KATTINTVA), ami egy nagyon egyszerű ötletre épül és azt nagyon izgalmasan valósítja meg. Egy ponton találjuk magunkat a Google Street View-ban és ki kell találnunk, hogy hol vagyunk. Mehetünk az utakon, amíg végre találunk valamit, ami eligazíthat minket. Az alkalmazás véletlenszerű helyeken rak le, de még így is nagyon jól használható például nyelvórán, ha el kell mondaniuk, hogy merre járnak.

Ha tetszik, akár mi is készíthetünk ilyet, erre való a GeoSettr nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ), csak ki kell jelölnünk az öt pontot és már meg is kapjuk a játék linkjét, amit felhasználhatunk. ITT VAN például egy olyan játék, ami Budapest egyes hídjait mutatja be, de készíthetünk történelmi helyeket bemutató feladványt történelemórára, vagy a növényzettípusokat bemutatót biológiára vagy földrajzra. A diákoknak is kiadhatjuk feladatnak, hogy készítsenek egymásnak feladványokat, esetleg segítségeket is adhatnak hozzá, hogy könnyebb legyen megoldani őket.

A Bloomberg rengeteg (leginkább gazdasági témájú) interaktív vizualizációval kedveskedik nekünk (sajnos angolul). A teljes gyűjtemény IDE KATTINTVA érhető el, de a legizgalmasabb része kétségtelenül a Best and worst (azaz Legjobbak és legrosszabbak) nevű interaktív statisztikai alkalmazás, amely ITT TALÁLHATÓ. Itt rengeteg témakört találunk, és nincs más dolgunk, mint hogy kiválasszuk, hogy mi érdekel minket, és már tobzódhatunk is a milliónyi adatban. Megtudhatjuk, hogy a valaha legtöbbet kaszáló amerikai film melyik volt (Elfújta a szél), megnézhetjük, hogy melyik országban a legtöbb a garantált szabadság (Ausztria), de arra is fény derül, hogy a legnyomorultabb állam az USA-ban Louisiana, illetve a legtöbb túlsúlyos férfi Csehországban van (ami fura, de az még furcsább, hogy Magyarország a harmadik a listán (!!) közvetlenül az USA mögött).

Pár éve még egy kicsit fanyalogtunk a Videotórium kapcsán (ITT A CIKK), de most már látszik, hiba volt tamáskodni. Mostanra a videógyűjtemény nagyon impozáns kollekcióvá vált, ahol nagyon sok értékes, a tanításban és a saját tanulásunkban is jól használható tartalom érhető el. A Videotórium (IDE KATTINTVA) elsődlegesen a felsőoktatás videógyűjteménye, előadások, teljes konferenciák anyaga található meg rajta, jól kategorizálva, könnyen kereshetően. Tanárként is érdemes körülnézni benne, nagy előnye például a YouTube-bal szemben, hogy nincsenek rajta reklámok és nem csábít elkalandozásra sem a felkínált egyéb videók révén.

Biológiatanárként biztosan bevinném az órára, vagy legalábbis ajánlanám az érdeklődő diákoknak Dr. Gausz József előadását liszenkoizmus és a genetika konfliktusáról (ITT), kémiatanráként megmutatnám a biokémia alapjairól szóló előadást (ITT). Magyarosoknak izgalmas lehet a III. IROM konferencia teljes anyaga, közte nagyon sok IKT-s tematikájú előadással (ITT). De a matekosoknak is van mit nézniük, például Dr. Szalay István előadását a számfogalom alakulásáról (ITT). Most már érdemes itt nézelődni.

Ha online projekteket szervezünk, esetleg saját oldalunkat, blogunkat szeretnénk reklámozni, hasznos lehet, ha van kéznél egy banner (reklámcsík) készítő alkalmazás, amely nem igényel semmilyen szakmai tudást (nekem pl. semmi érzékem a széphez). Nemrégiben ajánlotta Toró Csilla kollégánk a Fotor kollázskészítő programot (ITT ÍRTUNK róla), ám a cég nem állt meg itt, hiszen elkészítette az ingyenes, template-ek alapján működő bannerkészítő alkalmazását is (ITT TALÁLHATÓ). Ennél nagyon kevés egyszerűbb dolog van: kiválasztjuk a banner méretét, kapunk hozzá sok sémát, amit egyszerűen manipulálhatunk (szöveggel, átszínezéssel, ábrákkal, effektekkel stb.). Ha saját ötletünk van, azt is megvalósíthatjuk úgy, hogy csak az üres bannert kapjuk és mindent nekünk kell elkészíteni. Érdekes projekt lehet nyelvórán, vagy akár rajz órán is a banner tervezése.