Fantasztikus öröm, ha azt látja az ember, hogy az EU-s pénzekből nem csak 60 centis kilátó és kutyawellness-központ épül. A kaposvári Táncsics Gimnázium honlapján akadtam rá a Digitális Laborra, ami a TÁMOP pályázatnak köszönheti létrejöttét (ITT TALÁLHATÓ). Ebben a laborban kísérleteket találhatunk az 5-12. évfolyamok számára minden természettudományos tantárgyhoz.

Minden kísérletet videó illusztrál, de ez még nem minden, találunk hozzá feladatlapokat, teszteket valamint animációkat, amik a kísérletek menetét szemléltetik. Az alsóbb évfolyamokon egyszerű, akár a konyhában is elvégezhető kísérleteket találunk, a magasabb évfolyamokon azért már több olyan is van, amihez komolyabb felszerelés, komolyabb labor kell. Érdemes szemezgetni belőle, mert nagyon jól használható anyagok. Kiválóan használható differenciált oktatásra is, az igazán érdeklődő diákokkal szakkörön, délutáni foglalkozáson nagyon izgalmasak lehetnek ezek a kísérletek.

A Microsoft PIL Akadémia második évadának záró konferenciáján rengeteg izgalmas előadást hallhattunk a TeachMeet-en. Ezért úgy döntöttünk, hogy a legérdekesebbekről külön-külön is írunk. Számomra az egyik legzseniálisabb ötletet Ullrich Balázs latintanár hozta, aki a tavalyi PIL Akadémia tagja volt, és a 21. századi készségeket segítségül hívva próbálta meg a szinte lehetetlent: ötödikesekkel megszerettetni a latint! Ehhez egy blogot indított, kerettörténetet talált ki (amelyben a gyerekeket eladták rabszolgának és a félév során fel kell szabadítaniuk magukat), ehhez a történetet is elkészítette, majd erre fűzte fel a félévet. Természetesen itt sem ment minden zökkenőmentesen, nekem nagyon tetszett az az ötlet, hogy a beadott feladatok értéke devalválódott - azaz ha valaki egy nap alatt elkészítette, az 1000 sestertiust kapott érte, de másnap már csak 800-at. Zseniális! A blog ITT TALÁLHATÓ, hátha mást is megihlet, én már gondolkodom valami hasonlóban jövőre!

Június 1-jén ért véget a PiL Akadémia 2013-as évada. Immár másodszor szerveztük meg képzésünket, amiben közel 200 tanár ismerkedhetett meg az IKT-val segített tanítás trükkjeivel. Ebben a formában ez volt az utolsó Akadémia, hiszen a jövőben még sokszínűbbé, még nyitottabbá tesszük majd, megtartjuk belőle mindazt, ami remekül működött és javítunk azon, ami esetleg akadálya volt annak, hogy még több tanárhoz juthassunk el. A záró- (és egyben nyitó-) konferencia helyszíne ezúttal is az Alternatív Közgazdasági Gimnázium volt, már reggel kilenctől gyülekeztek a résztvevők. A megnyitóban Prievara Tibor összefoglalta az Akadémia fél évét, az impresszív számok mellett még meggyőzőbbek voltak az akademisták pár szavas beszámolói, véleménye. Egy komoly bejelentést is hallhattunk, a TanárBlog Pedagóiai Mhelye a jövő éveb a Microsoft Innovatív Tanár programjának partnere lesz, így több olyan eseményt is szervezünk majd, ahol például az Office 365 használatát vagy éppen a Kodu programozási környezetet ismerheti meg mindenki.

A bevezetőt egy kerekasztal-beszélgetés követte, amin az interaktív táblák hasznáról volt szó. Magyar Bálint volt oktatási miniszter elmondta, miért gondolta, hogy ezzel az eszközzel érdemes kezdeni az oktatás átformálását, valamint azt is, hogy miért fontos a reformban az állami szerepvállalás. Őri Róbert, a Smart céget képvieslő LSK vezetője felvázolta, hogy milyen irányba fejlődhetnek tovább a táblák és megemlítette a tanárok által készített anyagokat gyűjtő Tananyagpiacot. Főző Attila az Educatio munkatársa a képzések fontosságát emelte ki és felhívta a figyelmet az Educatio ingyenes képzés kínálatára. Prievara Tibor kicsit az ördög ügyvédjeként szerepelt és azt mondta el, hogy az interaktív tábla elsődlegesen a frontális oktatás eszköze és az, hogy egy-egy gyerek kiszaladhat a táblához még nem jelent igazi interakciót.

Nyakunkon a Nemzeti Összetartozás Napja, mi lehetne időszerűbb ilyenkor, semmint rovásírással írni a számítógépen is! Szerencsére, aki a gépen akar róni, nem kell csalódjon, bőségesen áll rendelkezésére betűkészlet, csak válogatni kell. A legtöbbet talán a Rovásmag nevű oldal gyűjtötte egybe (IDE KATTINTVA). Fontos, hogy a betűkészlet telepítése után állítsuk át a szövegszerkesztőt, hogy jobbról balra írjon, mintha például héber szöveget írnánk, hiszen a rovás csak így lesz autentikus.

Nagyobb diákoknak érdemes megmutatni azért EZT A CIKKET is a Történelemtanárok Egyletének honlapjáról. Horváth Iván egyetemi tanár mondja el benne részletesen és szakszerűen, hogy mi az, amit ma a rovásírás eredetéről biztosan tudhatunk.

Tolnainé Gálik Sarolta PIL Akadémista angolóráját ajánljuk ma, de nem is annyira az óra miatt, mintsem a Glogster kreatív használata okán. Érdekes lehet, ahogy a diákok érdeklődését megpróbálta egy Glog készítésével felkelteni, illetve a teljes házi feladatot (még a film megtekintése előtt) ebben a formában kapták meg a diákok. Az órát egy az egyben olvashatjátok a lapozás után, bár abben vitatkoznánk a szerzővel, hogy a "A glog műfajából következik, hogy inkább egyéni feldolgozásra ideális". Mi is foglalkoztunk a Glogster-rel már a TanárBlogon, ITT, illetve ITT további érdekes és talán hasznos ötletek találhatóak. Több van a Glogster-ben, mint elsőre gondolnánk :)

A hétvégi Digitális pedagógus konferencián Hartlein Károly demonstrálta, mennyire nem vagyunk még digitális pedagógusok. Egy Powerpoint 2010 bemutató közepén megnyomott egy gombot a billentyűzeten, mire feketévé vált a képernyő. Nem a projektort kapcsolta ki, nem egy fadarabbal takarta el a lencsét, egy gombot nyomott meg. A kérdésére a teremben senki nem tudta megmondani, hogy miként csinálta, pedig azt mindannyian beláttuk, hogy remek trükk.

A titok nem bonyolult, a b billentyűt nyomta le (b mint black azaz fekete), azt is bemutatta, hogy ugyanezt fehér képernyővel is lehet, nem nagy meglepetésre azt a w billentyűvel (white vagyis fehér). Ezek után gondoltam, hogy utánanézek, mit tud még a Powerpoint vetítés közben és kiderült, hogy van még nem egy érdekes lehetőség benne.

Szeretjük nézegetni a csillagokat. Ez már csak így van. Szerencsére nem kevés erre szakosodott mobilalkalmazás tölthető le, illetve tehetjük mindezt egészen professzionálisan a Microsoft Worldwide Telescope (ITT ÍRTUNK róla). A Nakshart (ITT TALÁLHATÓ) pont az ellenkezőjét ígéri - rendkívüli egyszerűség, ugyanakkor visszafogott vizuális felhasználói élmény. Nem kell mást tennünk, mint engedni az oldalnak, hogy a számítógépünk IP címéhez hozzáférhessen, ezek alapján a Nakshart azt a képet generálja nekünk, amit éppen a fejünk felett láthatunk. Nagyíthatunk, kicsinyíthetünk a képen, sőt még pillanatképet is készíthetünk róla. Kifejezetten vicces és nagyon egyszerű, még angolórán is működött!

Iskolánk több mint tíz éve próbálja megszerezni a diákok visszajelzéseit a tanárok munkájáról. Nem csak az osztályfőnöki órák panasznappá alakításával vagy éppen folyosói megjegyzésekkel, hanem szervezett, kiértékelhető módon is. Ennek eredménye egy pontozásos rendszer, minden diák pontozza a tanárait öt szempont szerint egy 1-7-ig terjedő skálán. A rendszer jó, összehasonlítható és részletes eredményeket ad, bár részben még így is inkább a tanárok népszerűségéről, nem pedig a munkájukról szól. Az értékelések eredményei IDE KATTINTVA tekinthetők meg.

Pár éve fogalmazódott meg a tantestületünkben az az igény, hogy a számok mellett részletesebb, szöveges értékelésre is kerüljön sor. olyanra, amiből pontosan látható, hogy mi a gond, vagy éppen mit tartanak jóra a tanárok munkájában a diákok. Ennek a szöveges értékelésnek a részletei aztán szabadon, az egyes osztályfőnökökre (patrónusokra) lettek bízva. Voltak sikeresebb és sikertelenebb próbálkozások, nekem idén az jutott eszembe, hogy online SWOT analízist készítsek a diákokkal a tanáraikról. Ehhez egy webes kérdőívet használtam fel (ITT LÁTHATÓ).

Folytatjuk PIL Akadémisták anyagainak megosztását, ma Szabóné Várdai Brigitta földrajzórájáról számolunk be, amelyben Indiáról tanultak és az alábbi IKT eszközöket használták: Microsoft Office PowerPoint, AutoCollage, projektor, puzzlemaker.discoveryeducation.com (number double). A tapasztaltakról a lapozás után számol be Brigitta!

Az ELTE PPK Digitális... konferencia sorozatában most éppen a pedagógusok ideje jött el. A TanárBlog is teljes létszámban vesz részt az eseményen, és szeretnénk azoknak is beszámolni arról, hogy mi minden hangzik el itt, akik esetleg nem tudtak eljönni (a konferencia honlapja IDE KATTINTVA érhető el). A megnyitó után elsőként Buda András, a Debreceni Egyetem kutatója beszélt arról, hogy milyenek is a pedagógusok. Túllépve a most már biztosan digitális bennszülött-digitális bevándorló dichotómián több kategóriát különített el: digitális remeték, digitális felfedezők, digitális nomádok, digitális telepesek és végül digitális honfoglalók. Az utóbbiak azok, akik már nem képesek megélni az új technika nélkül ("én már nem tudnék interaktív tábla nélkül órát tartani), a telepesek pedig azok, akik sokat használják a technikát, nem csak fogyasztók, hanem termelők is. A nomádok egy-két dolgot már használnak mindennapi rendszerességgel, a felfedezők nem zárkóznak el a technikától, a remeték pedig még mobiltelefont sem hajlandóak a kezükbe venni.

Habár ez a felosztás biztosan többet mond a korábbinál,úgy érzem, ez is túlzottan leegyszerűsít. Itt vagyok én, a TanárBlog szerzője, de nincs otthon tévém, a Facebookot személyes célokra alig használom, hülyeségnek tartom a Second Life-ot és van, hogy azt mondom a diákoknak, valamilyen feladatot muszáj kézzel rajzolva beadniuk. Akkor én most mi vagyok? Nem lehet, hogy a külső jegyek (ki mikor született, ki milyen eszközöket használ) helyett inkább attitűdökről kellene beszélni? Vannak nyitott és vannak zárkózott tanárok. Vannak újítók és vannak alkalmazók. Vannak, akik tanításban gondolkodnak és vannak, akik tanulásban.Ráadásul ezek sem változtathatatlan dolgok, függnek akár az adott pillanattól is. Mindezzel együtt izgalmas előadás volt.