Mindig nagy örömmel tesszük közzé a TanárBlog olvasóinak beküldött írásait, nagy boldogság, hogy egyre többen kapnak kedvet az íráshoz is. Ma Tóth Éva (tavalyi PIL Akadémista és angoltanár) írását osztjuk meg - amelyet elsősorban angoltanárok forgathatnak haszonnal. Éva rengeteg ötletet gyűjtött össze ahhoz, hogy az utolsó órák ne feltétlenül a videózásról szóljanak az iskolában. Mi van akkor, teszi fel szerzőnk a kérdést, ha a nyár mint téma jelenik meg.A válasz sok letölthető, interaktív, vicces és hasznos ötlet formájában a lapozás után található (angolul).

Nagy örömünk, hogy egy újabb, a PIL Akadémián született óravázlatot mutathatunk be. Varga Judit, a kiskunhalasi Szilády Gimnázium tanára tartott összefoglaló órát. Az órán a diákok a témából gondolattérképeket készítettek, amiket azután egymással is megosztottak. Az alábbiakban olvasható a teljes óravázlat, a tapasztalatok az óráról és megtekinthetők az elkészült munkák is!

Egyre jobban működnek a számítógépes fordítórendszerek (bár Dosztojevszkijt nem bíznék rájuk), sőt már olyan alkalmazások is vannak, amik a szöveg megjelenítése közben adják meg a szavak magyarázatát. A nyelvtanárok is azt ajánlják, hogy amilyen hamar csak lehet térjünk át az egynyelvű szótárakra, a célnyelven levő magyarázatokkal, szinonimákkal próbáljuk meg megérteni a szavak kifejezések jelentését. De hogyan állunk a számokkal és a mennyiségekkel? Azokat könnyen tudjuk értelmezni?

Végülis mekkora 100 négyzetkilométer és milyen sok 600 000 ember? Milyen hosszú 30 méter és milyen nehéz tíz tonna? Sokkal könnyebb ezeket a mennyiségeket elképzelni, ha hasonlítani tudjuk valamihez. 100 négyzetkilométer nagyjából Párizs belvárosa, 600 000 ember Makaó lakossága, 30 méter a leghosszabb kék bálna és 10 tonna a Hubble űrtávcső. Máris jobban el tudjuk képzelni ezeket a nagyságrendeket. Egy ingyenes kiegészítő a Chrome böngészőhöz, a Dictionary of Numbers (ITT TALÁLHATÓ), ilyen magyarázatokkal látja azokat a mennyiségeket, amiket az olvasott szövegben talál.

Egyáltalán nem új fogalom az edutainment vagy a gamification itt, a TanárBlogon. Általában amellett szoktunk érvelni, hogy a gamification miért NEM azt jelenti, hogy számítógépes játékokat játszanak a gyerekek, és ezt továbbra is így gondoljuk. Ugyanakkor léteznek ún. komoly játékok, amelyek annyiban különböznek a hagyományos számítógépes játékoktól, hogy elsődleges céljuk az, hogy valamit tanítsanak, és csak mellékesen szórakoztatnak. A lapozás után összegyűjtöttünk 10 ilyen játékot (sokkal több van), amelyek több kategóriába sorolhatóak. Léteznek szimulációk, olyan játékok, ahol döntéseket kell hozni, vagy éppen társadalmi problémák kezelését segítő játékok.

Ajánlottunk már több olyan oldalt, olyan programot, ami az emberi testet mutatja be, de ezek közül kiemelkedik a BioDigital Human oldal (ITT TALÁLHATÓ). Az ingyenes regisztráció után nekikezdhetünk annak, hogy felfedezzük az emberi test felépítését. Rögtön egy három dimenziós csontvázat látunk, amit forgathatunk körbe, nagyíthatunk és kicsinyíthetünk.

A jobb oldalon található menüben választhatjuk ki, hogy mely szervrendszerek látszódjanak éppen. Így bemutathatjuk akár az emésztőrendszert magában, vagy éppen a belső elválasztású mirigyek elhelyezkedését is. Maga a modell nagyon részletes, az agynál például az egyes belső magok elhelyezkedését is megtekinthetjük. Ha rákattintunk egy szervre, leírást kapunk róla (angolul) valamint azt is láthatjuk, hogy milyen betegségekkel kapcsolatos. Az egyes szervekre kereshetünk is, ami kifejezetten hasznos lehet, ha meg akarunk mutatni valamit gyorsan. Érdemes a diákoknak az otthoni felkészüléshez is ajánlani az oldalt, nagyban segítheti az embertan tanulását.

Mivel az idei PIL Akadémia lassan a végéhez közeledik, igyekszünk minél több információt, óravázlatot, ötletet megosztani a TanárBlog olvasóival. Terveink szerint a nyár végére kb. 100 óravázlatot publikálunk majd. Ma egy 5. osztályos informatika tananyag kerül terítékre, Líbor Roland tollából, aki azt meséli el nekünk, hogy 45 perc alatt mi mindent lehet csinálni a Kodu nevű szoftverrel. (Többször írtunk már a Kodu-ról, ITT MEGTALÁLHATÓ az összes vonatkozó cikkünk). Érdemes lapozni, mert rendkívül tanulságos és hasznos mindaz, amit Roland leírt!

Idősebbeknek biztosan vannak emlékei a diafilmekről. Régebben minden gyerekes alapfelszereléséhez tartozott egy jókora, forróságot árasztó vetítő és a sok tekercs rajta a képekkel és a szövegekkel. Az OSA Archívum honlapján több ezret gyűjtöttek egybe ezekből a régi filmekből (IDE KATTINTVA), ahol mindet meg is nézhetjük. Szerencsére a filmek címkézve is vannak, így témakörök alapján is kereshetünk közöttük, de természetesen a kiadás éve szerint is kutakodhatunk.

A filmek között vannak olyanok, amik akár egy az egyben is felhasználhatók a tanításban például az erdők gombáit bemutató (ITT), vannak remek mesék, például Gulliver (ITT). Igazi ínyencsége viszont az 50-es évek propaganda diasorozatai (ITT VANNAK). Idéznénk is a begyűjtésről szóló remek darabból:

Már írtunk régebben is a Lapodamese nevű - kisebbeknek szóló - meseíró szoftverről (ITT TALÁLHATÓ a cikk, ahol a gyerekek készítettek meséket). A lapozás után egy óravázlatot osztunk meg Nyíri Anita (PIL Akadémista) billentyűzetéből, ahol 2. osztályban használta a Lapodamesét.Itt szintén alkottak a diákok is. Az elkészült mese ebben a SkyDrive mappában megtekinthető!

Egészen fantasztikus gyűjteményt, igazi kincsesbányát találtunk a KÖRINFO oldalán. Képtárukban ugyanis az összes hazai védett állat rövid leírása, eszmei értéke, és ami a legfontosabb, fotója is megtalálható. A fokozottan védett fajokhoz IDE KELL KATTINTANI, a védettekhez pedig IDE. A fajokat nagy rendszertani csoportokba kategorizálva, azon belül pedig ábécé sorrendben találjuk meg.

Felhasználhatjuk természetesen akkor, ha mi magunk akarunk hazánk természeti értékeiről bemutatót tartani, mivel innen bármilyen védett fajról találunk képet. De kiadhatjuk a diákoknak is, hogy egy-egy fajról készítsenek hosszabb leírást (hol fordul elő, mi veszélyezteti, mit tehetünk a védelme érdekében), amihez jó kiindulópont lehet a kép és az itteni oldal. Használhatjuk arra is, ha védett fajok kvízt akarunk összeállítani, például egy kollázsból (amit készíthetünk az AutoCollage-zsal, vagy a minap bemutatott Collage maker programmal is, kell megtippelni, hogy melyiknek a legmagasabb az eszmei értéke.

A napokban indult a Google Streetview-ra épülő izgalmas (és kifejezetten addiktív) játék, melynek neve GeoGuessr (ITT TALÁLHATÓ). A feladat egyszerű: a Googly Streetview alkalmazása teljesen véletlenszerűen ledob valahol a világon, és nekünk a jobb oldalon található világtérképen meg kell tippelnünk, hogy hol lehetünk. Természetesen lehet a Streetview alkalmazással mászkálni a helyen egészen addig, amíg valami jelet nem találunk (pl. útjelző táblák, feliratok, emberek stb). Én nyelvórán használtam, rendkívül jól működött spekuláció, feltétteles mód tanítására (nem meglepő módon). Párban is játszották gépteremben, de kivetítve is remek, akkor mindenki ugyanarról a képről beszélt és én lépegettem az oldalon. Földrajzból is kiválóan használható lehet, hiszen sokszor valóban csak a növényzet ad támpontot. Végül tippelhetünk, és megtudjuk, hogy mennyit tévedtünk. Természetesen kapunk pontokat is (egy játék összesen 5 helyszín), illetve megtudjuk a helyes megoldást. Itt játszottuk azt, hogy az országból származó 5 híres írót kellett mondaniuk (gyűjteniük). Még nem próbáltam, de azt gondolom, hogy akár egy több órás online kincsvadászatot is össze lehetne állítani a GeoGuessr alapján, mindig más feladatokkal.