Nem csak a magyar oktatási rendszer van átalakulóban, nagy és igencsak vitatott reformok zajlanak például Angliában is. Az átalakításokhoz Albion Hoffmann Rózsája, Michael Gove nagyszerű szövetségest is szerzett magának, a tudományos népszerűsítés fenegyerekét, a gyógyszergyárak ostorát Ben Goldacre-t. Goldacre egyik nagysikerű konyve, a Rossz tudomány idén jelent meg magyarul (ITT RENDELHETŐ), ebben a könyvben sorra veszi a különféle áltudományos és humbug gyógymódokat a csontkovácsolástól a homeopátiáig, a méregtelenítéstől a megadózisú vitaminokig és bemutatja, hogy mit mondanak ezekről a hitelt érdemlő vizsgálatok. Érdekes módszertani útmutató is a könyv, hiszen bemutatja, hogy milyennek kell lennie egy olyan klinikai vizsgálatnak, amiben megbízhatunk.

Az orvostudományban az 1980-as évek végén kezdett el elterjedni a bizonyítékon alapuló megközelítés. Lényege, hogy a hagyományok, a szóbeszéd és az egyedi esetekből leszűrt következtetések helyett alapos, megismételhető, statisztikailag bizonyított vizsgálatokra alapozza az egyes kezelésekről hozott döntéseket. Furcsának tűnhet, hogy ez az elv csak harminc éves és tény, hogy korábban is megfigyelhetők voltak próbálkozások ilyen irányba (ilyen például Semmelweis esete is), de egységes rendszerként, az orvoslás egészét meghatározó alapvetésként valóban csak ekkor került elő. Magának a módszernek egészen megdöbbentő eredményei is voltak, évekig elfogadott kezelés volt, hogy a súlyos fejsérülést kapottaknak a duzzadást elkerülendő szteroidot adtak. A kezelés teljesen logikusnak tűnt, mégis, mikor elvégeztek egy klinikai tesztet kiderült, hogy a szteroid kezelés növeli a halálozás valószínűségét (nem nagyon, de mérhetően). Hiába volt tehát mindenki meggyőződve a kezelés hasznáról, hiába következett ez az elméletekből, a tapasztalat szerint nem segített. A kérdés az, lehet-e ezt az elvet a tanításra alkalmazni.

Minden évben rendkívül sikeres szakmai program az Oxford University Press nyárvégi 3 napos kurzusa, és ez most augusztusban sem lesz másképpen. Ott lesz a TanárBlog is, mint ahogy az elmúlt 5 évben mindig, idén azonban számítógépteremben leszünk, a résztvevők csatlakozhatnak a Microsoft Innovative Educator programhoz, sőt az első végzettséget igazoló badge-et is megkaphatják! Kettő az egyben (magyar akkreditált képzés + nemzetközi Innovative Educator végzettség), rengeteg IKT, 21. századi pedagógiai a gyakorlatban, óravázlatok, projektek, gyakorlati ötletek 90 percben! Találkozzunk az OUP továbbképzésén. Részletek a lapozás után, vagy IDE KATTINTVA találhatóak!

Izgalmas cikkre akadtam a minap, kutatók az Odüsszeia kapcsolati hálóját vizsgálták meg (ITT LÁTHATÓ), 342 szereplő 1700 ismeretségét térképezve fel. Érdekes módon azt találták, hogy az eposz kapcsolati hálója nagyban hasonlít arra, amilyen a Facebook vagy éppen a Twitter kapcsolatok alapján rajzolódik ki. Ez véleményük szerint arra utal, hogy a költemény alapja valamilyen valós esemény lehet. Hasonló módon vizsgálták a Beowulfot és az Illiászt ugyanilyen eredménnyel. Az ír hősi eposz, a Tain Bo Cuailnge azonban nem ment át ezen a teszten.

Ennek kapcsán néztem körül, hogy milyen hálózatokat vizualizáló szoftvert lehet találni ingyen. A megoldás a Gephi nevű nyílt forráskódú alkalmazás lett (INNEN TÖLTHETŐ LE), ami igazi hálózatelemző profikká tehet minket. A szoftverben megadhatjuk egyenként a csomópontokat és a köztük levő kapcsolatokat, de akár egy Excel állományból is betölthetjük. Ezek után nagyon sokféleképpen jeleníthetjük meg. Mi mindenre jó ez nekünk?

Felkerült az Indavideóra a Bogdán Zoltán által rendezett animációs film Arany János híres verséből. IDE KATTINTVA nézhető meg.

A tíz legizgalmasabb albinó állatt képe ITT TALÁLHATÓ.

Írni gyakran nehéz. Sokszor jutalmazzuk magunkat írás közben (na még egy oldal, aztán jöhet a jégkrém a hűtőből). Ugyanezt az elvet követi a Written? Kitten! (ITT TALÁLHATÓ) nevű oldal, csak olcsóbb és egészségesebb, hiszen minimum 100 szavanként (de beállíthatjuk 1000 szóra is, ha nem szeretnénk, hogy elértéktelenedjen az ajándék) kapunk egy cuki macskás képet. Én magam nem vagyok annyira 'cicás' (finoman szólva), de még így is majdnem valós motivációt jelent, hogy gyorsabban írjak. Cicavadászatra fel!

Gyakran van, hogy a tanár a diákjainak kiadna egy csokor linket, hol dolgozzanak, hol nézzenek utána valaminek. Erre eddig is sokféle lehetősége volt: felrakhatta egy blogposztba, elküldhette e-mailben. A legrosszabb, amit tehetett, ha felírta a táblára az egyes címeket. Voltak olyan szolgáltatások is, amik látványosan segítettek a linkcsokrok elkészítésében, például az általam is kedvelt Pearltrees (ITT ÍRTUNK RÓLA).

A FatURL nem szép, de nem is akar az lenni, viszont nagyon könnyen kezelhető és nagyon praktikus (ITT TALÁLHATÓ). semmi más dolgunk nincs, mint beírni a linkeket (egyet egy sorba) és már el is készül a gyűjtőoldal. Ezen az oldalon ott sorakoznak a linkjeink, rá kattintva megnyithatók, de akár az összeset is nyithatjuk külön lapokon egy kattintással. Példaként ITT VAN pár a TanárBlog háza tájáról.

Fontos, hogy az interneten is biztonságban legyünk, ez kétségtelen. Nem csak mi, hanem a gyerekeink, meg a gyerekeink gyerekei, és így tovább. Egyre többet hallani arról, hogy a gyerekek, diákjaink gondtalanul és gondatlanul osztanak meg információt magukról. Ebben a sorozatban arra próbálunk választ keresni, hogy kitől és hogyan tanulhatja meg egy diák, hogy mit is jelent a felelős online lét, avagy mi fán terem a digitális állampolgárság. Átnyálazva az internetet, arra jutottam, hogy a digitális állampolgárok képzésének a helyszíne lehet a) a család, b) az iskola és c) online felületek, amelyek erre szakosodtak. Ma a harmadik lehetőséget vesszük górcső alá, és arra keressük a választ, hogy ha online indul el valaki, mi mindent tudhat meg az online biztonságról és  a közösségi oldalak felelős használatáról a mezei felhasználó.

Pár hónapja írtunk a GeoGuessr nevű játékról (IDE KATTINTVA), ami egy nagyon egyszerű ötletre épül és azt nagyon izgalmasan valósítja meg. Egy ponton találjuk magunkat a Google Street View-ban és ki kell találnunk, hogy hol vagyunk. Mehetünk az utakon, amíg végre találunk valamit, ami eligazíthat minket. Az alkalmazás véletlenszerű helyeken rak le, de még így is nagyon jól használható például nyelvórán, ha el kell mondaniuk, hogy merre járnak.

Ha tetszik, akár mi is készíthetünk ilyet, erre való a GeoSettr nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ), csak ki kell jelölnünk az öt pontot és már meg is kapjuk a játék linkjét, amit felhasználhatunk. ITT VAN például egy olyan játék, ami Budapest egyes hídjait mutatja be, de készíthetünk történelmi helyeket bemutató feladványt történelemórára, vagy a növényzettípusokat bemutatót biológiára vagy földrajzra. A diákoknak is kiadhatjuk feladatnak, hogy készítsenek egymásnak feladványokat, esetleg segítségeket is adhatnak hozzá, hogy könnyebb legyen megoldani őket.

A Bloomberg rengeteg (leginkább gazdasági témájú) interaktív vizualizációval kedveskedik nekünk (sajnos angolul). A teljes gyűjtemény IDE KATTINTVA érhető el, de a legizgalmasabb része kétségtelenül a Best and worst (azaz Legjobbak és legrosszabbak) nevű interaktív statisztikai alkalmazás, amely ITT TALÁLHATÓ. Itt rengeteg témakört találunk, és nincs más dolgunk, mint hogy kiválasszuk, hogy mi érdekel minket, és már tobzódhatunk is a milliónyi adatban. Megtudhatjuk, hogy a valaha legtöbbet kaszáló amerikai film melyik volt (Elfújta a szél), megnézhetjük, hogy melyik országban a legtöbb a garantált szabadság (Ausztria), de arra is fény derül, hogy a legnyomorultabb állam az USA-ban Louisiana, illetve a legtöbb túlsúlyos férfi Csehországban van (ami fura, de az még furcsább, hogy Magyarország a harmadik a listán (!!) közvetlenül az USA mögött).