Sokszor kívántam azt diákként, hogy bárcsak lenne egyetlen helyen összefoglalva az összes jelentős esemény és folyamat. Egy időben ezért is tűntek az enciklopédiák, nagy összefoglaló művek a megoldásnak. Aztán valahogy mégsem tanultam belőlük olyan sokat. Pont ma ajánlotta egy PIL Akadémista az Európa történelme című remek videót (pl. ITT TALÁLHATÓ). Nekem is nagyon tetszett, aztán azon is elkezdtem gondolkodni, hogy még sokkal jobb lenne, ha némi leírás, magyarázat is tartozna a videóhoz. Elkezdtem hát interaktív idővonalakat keresni, és EZ ITT nagyon megtetszett (sajnos angol). Érdemes rajta átlapozni Európa történelmét!

Rengeteg jelszót, bejelentkezési adatot kell fejben tartanunk, és ami még rosszabb, állandóan begépelnünk napi online tevékenységeink során. A Lastpass erre kínál egyszerű megoldást. Nem kell mást tennünk, mint letöltenünk egy kis kiegészítőt a böngészőnkbe (IDE LÁTOGATVA), majd megadni EGY utolsó jelszót. Minden esetben, amikor valahová bejelentkezünk, az okos Lastpass kiegészítő már tudja az adatainkat. Sőt, megtaníthatjuk arra is, hogy automatikusan betöltse űrlapokba az adatainkat (mondjuk egy új webáruházban online vásárlás esetén. Íme egy rövid videó arról, hogyan induljunk el a Lastpass telepítésénél (angolul).

A CoverTimes oldalon (IDE KATTINTVA) napilapok címoldalait láthatjuk szerte a világból. Szinte minden nagyobb lap nyitóoldala látható egy montázsban. AZ egyes képekre kattintva láthatjuk nagyítva az adott újságot. Belelapozni nem tudunk, csak az első oldalt nézhetjük meg, de ez is elég arra, hogy láthassuk, mit tartanak éppen fontosnak vagy érdekesnek. Leválogathatjuk egy-egy ország lapjait is, így tulajdonképpen nyelvek alapján is válogathatunk. Lehetőségünk van a tegnapi, tegnapelőtti stb. lapokat is megnézni (a holnapit, ahogy Örkény egypercesében van, sajnos nem).

Hasznos lehet az oldal nyelvórán, főleg ha az újságok a téma. Érdekes foglalkozás lehet, ha egy kiválasztott cím alapján kell megírni magát a hírt. Jó szolgálatot tehet a CoverTimes média órán is, ha éppen a nyomtatott sajtóról van szó, de akár az egyes országok, kultúrák közti különbségek bemutatására is használhatjuk.

A lapozás után összesen 25 olyan weboldalt mutatunk be - rövid leírással, amelyek kiválóan használhatóak szókincs tanítására. Mindez annyira így van, hogy ezeket az oldalakat mind ki is próbáltuk, így hát személyes tapasztalatok alapján tudunk nyilatkozni (sajnos ez azt is jelenti, hogy van néhány oldal, amely csak angolórán használható,de meglepően sok a nyelvfüggetlen alkalmazás. Érdemes akár nyelvtanulóként is rápillantani a listára! Lapozás után tehát jöjjön a lista:

Rengeteg anyag van a YouTube-on (gondolom, ez senkinek nem újdonság), ugyanakkor vannak olyan csatornák, amelyek tartalma talán megérdemel egy pár sort itt, a nyári pangás közepén! Régebben is használtam ScreenJunkies anyagait (ITT TALÁLHATÓAK), a napokban azonban filmekkel kapcsolatos anyagokat keresve akadtam bele ismét egy videójukba, majd nagy örömmel fedeztem fel a teljes csatornát. Többfajta filmet készítenek, nekem most az 'őszinte filmelőzetesek' tetszettek meg nagyon, ahol (ugyanúgy pár percben, ami még használhatóbbá teszi az anyagot) nem dicsérik, hanem őszinte véleményt mondanak el, ugyanakkor megtartják az előzetesek stílusát, ezért csak közben vesszük észre, hogy itt picit másról van szó, mint amire számítottunk. Órán is használtam már, nagyon jól bevált, ajánlom mindenkinek (akár tanítaná, akár kikapcsolódna pár percre).

A szófelhő alkalmazások olyanok mint a gumicukor. Valójában nincs különbség közöttük, de az ember mégis megkóstolja a mackó alakú után a giliszta formájút is. Írtunk mi már nagyon sok szófelhő készítő programról (ITT NI), de ha már egy újra akadtunk, hát kipróbáltuk azt is. Ennek a neve Tagul (ITT TALÁLHATÓ) és regisztráció után ingyenesen használható.

A Tagul a szófelhő készítők között a sokrétűbbek közé tartozik. A megadott szövegből törölhetünk szavakat, személyre szabhatjuk a színeket, a hátteret és még magának a szófelhőnek az alakját is. Ha van ötletünk, hogy miként építsük be a tanításba, jó választás lehet. Egy példa szófelhő a Bővebben után található.

A WALS elnevezésű oldal (a betűszó jelentése: World Atlas of Language Structures) (IDE KATTINTVA) a világ nyelveit mutatja be. A pontosan adatolt, forrásmegjelöléssel ellátott gyűjteményben megtudhatjuk minden nyelvről, hogy milyen hangtani és nyelvtani szerkezeteket használ, mindezt egy szép, könnyen átlátható formátumban. Az egyes nyelvekhez még példaszavak, példamondatok is tartoznak, így könnyebben megérthetjük, miként is működnek.

Nyelvtan órán például hasznos lehet bemutatni az uráli nyelvcsaládot EZEN A TÉRKÉPEN, ahol az egyes nyelvek pontos elhelyezkedése is látható. Az azonos színek pedig a rokonsági viszonyokat jelenítik meg. Utánamehetünk itt annak is, hogy az egyes nyelvek alapvető szerkezetükben mennyire hasonlítanak egymásra. Persze, mint minden atlaszt, ezt is jó csak úgy különlegesebb cél nélkül böngészni.

A Fast Food Fact Finder (ITT TALÁLHATÓ) sok mindent elmond a gyorséttermi ételekről - a jó hír az, hogy interaktívan, a rossz hír pedig az, hogy angolul. Az alkalmazás az USA-ban készült, azaz vannak olyan éttermek is (pl. Taco Bell), akik itthon ismeretlenek (vagy csak én nem tudok róluk). Minden egyes ételnél megtudhatjuk, hogy mi minden van benne, hány kalóriát tartalmaznak stb. Érdekes lehet összehasonlítani az ételeket, de akár egy napi menüt is összeállíthatunk, hogy megnézzük, hogy mennyi kalóriát fogyasztanánk, ha azt ennénk. Vannak benne érdekességek, nem tudtam például, hogy egy 'nagy' kólában 370 kalória van, és ezt a napi ajánlott cukorbevitel (40 gr) közel háromszorosával (104 gr) éri el. Érdemes nézelődni!

Talán nem csak én vagyok az, aki szomorkodott, hogy megszűnik a Google Reader, a Google RSS feed olvasója. A program nagyon egyszerű, nagyon letisztult felületen tette lehetővé, hogy egyszerre akár száz blog és oldal cikkeit kövessük. Az RSS feedekre feliratkozva mindig láthattuk, hol jelent meg új cikk, új bejegyzés, ezeket a csatornákat pedig könnyedén rendezhettük mappákba, csoportokba. Ha valaki igazán naprakész akart maradni, elengedhetetlen eszköz volt. Sajnos ezek a jó tulajdonságai okozták a vesztét is. A letisztult felületre nem lehetett reklámokat beerőszakolni, viszont viszonylag sokan használták, elég népszerű volt. Július 1-jével kimondatott hát a halálos ítélete.

Persze mindenki lázasan kezdte keresni az alternatívákat és a legtöbben a Feedly mellett döntöttek. Nekem azonban ez a szolgáltatás túl szép, túl magazin szerű volt. Használgattam, de visszasírtam a régi jó Readert. Amíg rá nem akadtam a régi jó readerre, ez is a neve: The Old Reader (ITT TALÁLHATÓ). pont olyan minimalista, mint a Google-é volt, és pont olyan jól is használható. Július 15-éig még a régi feliratkozásainkat is átvihetjük, de ehhez a Google Takeout szolgáltatást kell használnunk (IDE KATTINTVA), amúgy is jó tudni, hogy ez az az alkalmazás, amivel letölthetjük a gépünkre a Google-nél tárolt adatainkat.

Manapság a mémek online életünk részévé váltak (ITT írtunk róluk régebben). Ha valaki még nem hallott volna róluk, a Wikipédián ITT OLVASHATÓ egy rövid összefoglaló. Ma az IMGFILP oldalról szólunk (IDE KATTINTVA látogatható meg), amelyet szért szeretek használni, mert rendkívül egyszerűen lehet saját képpel mémet készíteni. Létezik még a Meme generator nevű alkalmazás, ahol sok, már meglévő, kitalált mémre tudunk saját ötletet feltölteni. Az IMGFLIP rendkívül egyszerűen használható, mivel egyetlen kattintással tudunk bármilyen képre saját szöveget írni - fent és lent is. A lapozás után egy új, enyhén politikus mémet szeretnénk bemutatni :)