A Quibl oldalon (ITT TALÁLHATÓ) vitákat indíthatunk és menedzselhetünk. Feltehetünk egy kérdést, amiben kétféle álláspontot lehet felvenni. Ez lehet igen-nem, ellene-mellette vagy egyik-másik típusú kérdés. Mindkét kérdéshez megadhatunk egy-egy képet is. Ezek után megkapjuk a vita linkjét, amit megoszthatunk másokkal. Ezen a linken azután mindenki szavazhat, véleményt nyilváníthat. Ehhez vagy a Quibl oldalon kell regisztrálnia, vagy a Facebook, Google esetleg Twitter regisztrációját használhatja fel. Természetesen azt is látjuk, hogy éppen hogyan áll a szavazás. A felhasználók nem csak szavazhatnak, hanem érveket is felhozhatnak. Egy érv lehet szöveg vagy éppen egy link.

Példaként itt van egy igazi klasszikus, Kossuth vagy Széchenyi a történelemórák szinte kötelező kelléke. IDE KATTINTVA bárki elmondhatja a véleményét, vagy akár érveket is felhozhat. Nem csak arra használhatjuk a Quibl-t, hogy mi tegyünk fel kérdéseket, hanem akár a diákoknak is kiadhatjuk feladatként, hogy készítsenek vitakérdéseket valamilyen témában, például a környezetvédelemmel kapcsolatban. Jó eszköz lehet arra is, hogy felmérjük a diákok előzetes tudását, előzetes ismereteit valamilyen témában, amibe éppen belekezdünk.

Érdekes projekt a Six degrees of Francis Bacon (ITT TALÁLHATÓ), a kora-újkori Anglia híres személyeinek kapcsolati hálóját próbálja meg megjeleníteni. Hosszas kutatásokkal próbálták meg kideríteni, hogy ki kit ismerhetett, ki kivel találkozhatott és ezt jelenítik meg a vonalak. Az egyes személyeket jelentő körök nagysága attól függ, hogy hány ismerőse van az adott személynek. A színek nagyjából az ismertségi köröket jelenítik meg.

Hasznos lehet az oldal akár történelem vagy irodalom órán és persze angolból is. Jól látszik, hogy mennyire fontosak az egyes uralkodók. Megkereshetjük az ismert szerzőket is, láthatjuk, hol helyezkedett el ebben a hálózatban Shakespeare vagy éppen Ben Jonson. Feladat lhet az is, hogy egyes szereplőknek nézzenek utána a diákok, próbálják meg kideríteni, hogy ki volt, milyen szerepe volt a kora-újkori angol szellemi életben.

Nyelvtanításban is hasznos oldal lehet a Noun project (IDE KATTINTVA), de nem csak ott vehetjük hasznát. A projekt célja, hogy minél több angol főnévhez rendeljen egy-egy ikont. A cél, hogy egyfajta univerzális szótár szülessen, olyan gyűjtemény, amit bárki megért. az oldalra feltölteni is lehet ikonokat, így tényleg hatalmas mennyiségben találhatók meg. A legtöbb ikon creative commons licensszel használható fel, ha megjelöljük a szerzőt, szabadon használhatjuk fel. Letölteni vektorgrafikusan, svg formátumban tudjuk a képeket.

Használhatjuk az oldalt arra, hogy a saját prezentációinkat, diáinkat feldobjuk vele. Az is érdekes foglalkozás lehet, ha egy diák kap egy történetet, arról kell egy ikonsort készítenie, majd egy másik diáknak az ikonokat nézve kell elmesélnie, hogy szerinte miről lehetett szó. Garantált, hogy jól fognak szórakozni.

Ezt a bejegyzést nyílttengeri agyagos, agyagmárgás aleuriton ülve írom éppen, házunk ugyanis a kiscelli agyag nevű alapkőzetre épült. És mindezt honnan tudom? Természetesen Magyarország földtani atlaszából, ami végre a weben is elérhető (IDE KATTINTVA) a Földtani Intézet honlapján az atlaszon kívül még más térképek is vannak, azokat is érdemes megnézni (IDE KATTINTVA).

Az atlasz nem csak azt mutatja meg, hogy milyen kőzet van egy adott helyen, hanem a geológiai tanösvényeket is jelöli. Megtalálhatók még a térképen a földtani látványosságok is és ezekhez részletes leírás is tartozik. Ezeken felül még a hőforrások, termálfürdők is jelölve vannak. Ha kirándulásra, erdei iskolába indulunk, érdemes ránézni a térképre, lehet, hogy van egy meglátogatásra váró tanösvény a közelben. Ha a környéket akarjuk részletesen bemutatni, akkor is hasznos leht, ha tudjuk, milyen kőzetek találhatók meg a környéken.

Az online grafikai programok jó dolgok, nem kell drága, magánembernek, iskolának megfizethetetlen programcsomagra költeni, mégis rajzolhatunk vele, készíthetünk képeket, átalakíthatunk fotókat. Korábban is említettünk már nem egy ilyen programot (Fotoflexer, SumoPaint, Pixlr, stb.), de itt egy újabb, az iPiccy (ITT TALÁLHATÓ).

Ehhez a programhoz még regisztrálni sem kell, azonnal használható. Dolgozhatunk vele egy feltöltött képünkön, de kezdhetünk üres vászonnal is. A professzionális lehetőségektől kezdve (pl. layer kezelés) a kifejezetten kezdőknek készült eszközökig (pl. fotó retusáláshoz) mindent megtalálunk itt. Ahogy ma már elvárható, az Instagramhoz hasonló szűrők is vannak, amikkel gyorsan kicsinosíthatjuk az amúgy nem túl jó fotókat is. Az egyedi képek kezelésén túl a program kollázsok készítésére is használható. Itt látható, mi lett egy kis rókából pár perc alatt:

Ma egy részben saját készítésű anyagot ajánlok mindenki figyelmébe, amely segítségével (szerintem) remek tanulásmódszertani projekteket lehet középiskolában, de akár felső tagozaton is csinálni. Az ötlet egyszerű: van egy gimnazista lány, akit a töritanára megfenyeget, hogy másnapra mindent kell tudnia az Árpád-házról, különben vége! Természetesen ez kivitelezhetetlennek tűnik, de Bogi választhat - ha a hazavezető ajtón lép ki a teremből, akkor folytatódik tovább az élete, ha pedig a másik ajtót választja, 7 állomáson keresztül, akadályokat legyőzve (IKT eszközök segítségével) felkészülhet holnapra. Útján minden állomáson segíti valaki a problémákat megoldani, megtanul hatékonyabban keresni, játékot vagy tanulókártya csomagokat készíteni, de az előadáshoz is hasznos tippeket szerez. Minden állomáson feladatot kap a néző is, aki az utazást a YouTube-on követheti, sőt aktív részesévé is válik, mivel az állomások végén feladat kap és a helyes megoldás után tárulkozik fel a következő ajtó! A filmekhez egy letölthető feladatlap is tartozik, hogy semmilyen információ ne vesszen el, illetve, hogy további gyakorlatokkal segítsük a tanulókat. Az utazás indul hát, nem kell mást tenni, mint IDE KATTINTVA megismerkedni Bogival és az őt segítő 'koboldokkal'!!

Biztos hallottunk már másokat (netán magunkat) összevissza beszélni valamiről, amihez kellene értenünk, ám egyszerűbb csak beszélni róla. Én pl. Heidegger-ből vizsgáztam, de sajnos semmit sem tudtam. Viszont megtanultam vagy 15 idézetet (pl. Miért van inkább valami, miért nincs inkább semmi?), majd ezeket óvatosan csepegtetve beszéltem 10 percig. És: ötös! Ha a munka világában is szeretnénk megállni a helyünket, íme néhány oldal: IDE KATTINTVA angolul generálhatunk marketing bullshit-ot, ITT TALÁLHATÓ egy kiváló gazdasági bullshit generátor, ha webes kérdésekben kell jól hangzó hülyeséget beszélni, EZ AZ OLDAL lehet a megoldás. Végül szóljunk egy hazai oldalról, ahol olyan zseniális meglátások birtokába kerülhetünk egyetlen kattintással, mint: "Egy absztrakciós létra mentén kell kiválasztani a vertikális outsourcingot."

Izgalmas, programadó és vitaindító tanulmány jelent meg a minap, az úgynevezett white paper (egy adott témát összefoglaló, a cselekvési irányokat kijelölő tanulmány) célja, hogy egy globális mozgalmat indítson el, ami a modern kor kihívásaihoz alakítja az oktatást. Ebben az IKT remek eszköz lehet. A tanulmány címe Új pedagógiák a lényegi tanulás szolgálatában (INNEN TÖLTHETŐ LE). Röviden összefoglaljuk, miről is szól:

Elsőként definiálja a lényegi tanulást, olyan tanulást ért alatta, ami a diákokat felkészíti arra, hogy sikeresek legyenek a változó világban. A változást elsődlegesen a globalizált együttműködésben, a folyamatos technológia fejlődésben, a tudás-tőke növekvő szerepében, a kollaboráció előtérbe kerülésében  tulajdonképpen a változásra való állandó képességben látják. Hat területet azonosítottak, mint a lényegi tanulás fő színtereit:

Nagyon vicces a Benetton Play oldala (ITT TALÁLHATÓ), ahol kisebb, tényleg érdekes játékokat játszhatunk (bár nekem nem mindegyik működött). Több játék aktív részvételre buzdít - egy webcam bekapcsolásával játszhatunk másokkal pl. 'most-mutasd-meg'-et is, de van amihez regisztráció és még csak angol nyelvtudás sem kell. Ha csak egy percünk van, talán az Orbit játék lehet izgalmas, ahol saját zenét készíthetünk. Jó szórakozást!

Ha valaki nagyon lassan követi csak a technika fejlődését, megvan az az előnye, hogy kevesebbet kell költenie elavuló technológiákra. Ha például most szeretné valaki lecserélni a bakelitlemezeit valami modernebb hanghordozóra, átugorhatja CD-t, a DVD-t és rögtön gyűjtheti a zenéket valamilyen mozgó alkatrész nélküli, digitális tárolón (pl. egy pendrive-on). Ez egy minap megjelent tanulmányt olvasva (ITT TALÁLHATÓ) jutott eszembe, amiben a mostanában divatos kifordított osztályterem koncepcióját bírálják a szerzők. Ha valóban meghaladott ez a tanulási modell, akkor könnyedén túl lendülhetünk rajta, hiszen mifelénk még alig kezdték el használni egyáltalán.

A kifordított osztályterem lényege, hogy megfordul a tananyag leadásának és feldolgozásának színtere. A klasszikus modellben, a tanár az órán leadja az anyagot és a diákok azt feldolgozzák otthon. A fordított osztályterem esetében a diákok előbb otthon elolvassák (vagy megnézik videón) az anyagot, majd az órán közösen feldolgozzák, dolgoznak vele. Most azt tesztelték, hogy vajon melyik sorrend vezet hatékonyabb tanuláshoz. (Végre nem csak arról beszél valaki, hogy szerinte mi lenne jó, hanem kísérleteket, méréseket is végez róla, ahogy erről EGY KORÁBBI CIKKBEN már írtunk.) Lássuk, mit és hogyan vizsgáltak!