Nem először írunk a remek Hacking STEM projektekről, amikben diákok maguk készíthetnek kísérleti eszközöket és végezhetnek el vizsgálatokat filléres eszközök felhasználásával. Most az oldalon négy új foglalkozás is megjelent, amik mind valamilyen módon az óceánokhoz kapcsolódnak és kapcsolódnak a BBC óceánokat bemutató ismeretterjesztő sorozatához. A már megszokott módon találhatunk itt óravázlatot, építési útmutatót, bevásárlólistát, a szükséges programokat és fájlokat. Mindezt IDE KATTINTVA érhető el.

Szinte lehetetlen végiggondolni, hogy a gyorsan fejlődő technika milyen sokféleképpen segítheti a tanulást. Pár éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy mindenkinél legyen egy olyan szerkezet, amivel mindenfelé elrejtett, titkos feliratokat lehet keresni. Mára ez gyerekjáték lett. A WallaMe nevű mobilos alkalmazás egyfajta virtuális graffitiként működik (ITT TALÁLHATÓ). A kiterjesztett valóság és a geolokáció közös alkamazásával érhetjük ezt el. A használat kifejezetten egyszerű:

Kincset keresni mindenki szeret, ha ezt ráadásul egy varázslatos kütyüvel teheti, az még jobb. A micro:bit mikrokontrollerek erre adnak remek lehetőséget. Ezeken a kis szerkezeteken ugyanis van Bluetooth rádió is, aminek nem csak a jeleit, hanem a jelerősségét is megkaphatjuk. Maga a rádió maximum 40 méterre hat el, de minél közelebb vagyunk hozzá, annál erősebb lesz a jel. Az alábbi két programmal ezt használjuk ki, hogy elrejtett kincseket keressünk. Az egyik programot (radio_ado_2) kell az elrejtendő eszközökre rakni és az A és B gombokkal beállítani, hogy hányas számú legyen az adott kincs (az A gomb eggyel növeli az értéket, a B visszaállítja 1-re).

Pár hónapja írtunk már a Flipgrid alkalmazásról (IDE KATTINTVA), amivel videókban kommunikálhatunk. A videók egy közös felületen jelennek meg, reagálhatnak egymásra, egy beszélgetésfolyamot hoznak létre. A jó hír, hogy mostantól a Flipgrid Office365 azonosítóval (ami minden iskola minden diákja és tanára számára ingyenesen elérhető) ingyen és bérmentve, teljes funkcionalitással használható. Sokat volt szó arról, hogy a most felnövő generációknak már a videó az elsődleges médiuma, ezt használja ki ez az alkalmazás.

Iskolai projektek kapcsán szokott a profi megjelenítés VS tartalom dilemmája gondot okozni. Az rendben van, hogy pl. a diákok szerveznek egy kampányt egy aktuális kérdés megoldására, de ehhez adott esetben szórólapokat, Facebook oldalt stb. kellene készíteni. Ilyenkor merül fel az a probléma, hogy ennek hogy is kellene kinéznie. Mivel profi dizájner leggyakrabban nincs kéznél, marad a házi barkácsdizájn, ami lehet jó és lehet rossz is. Mindenesetre, ha szeretnénk azt, hogy a tartalom legyen a középpontban, de azért a dizájn is működjön, érdemes a Canva oldalára látogatni (ITT TALÁLHATÓ ), ahol egyszerű regisztráció után pl. remek és rengeteg egyszerűen szerkeszthető Facebook háttérkép, vagy éppen könyvborító dizájnt találhatunk. Több mint 50 000 template, 1 millió kép közül választhatunk, szóval elég bő a kínálat

Reméljük, már sokan hallottak róla, hogy megjelent a TanárBlog szerzőinek könyve, a 21. századi iskola. A könyvet meg lehet rendelni IDE KATTINTVA, vagy a Könyvhéten is megvásárolható (10% kedvezménnyel!) a Koinónia kiadó standjánál (28. számú).

Kedvcsinálónak itt közöljük a könyv előszavát:

A nyelvtan nem véletlenül egyszerre rettegett eleme sok angolul tanulónak, valamint az egyetlen olyan 'dolog', amely valóban az angoltanár kiváltsága. Köztudomású hogy a nyelvtanár az, aki igazából semmihez sem ért, de mindenről beszél (egy nyelvkönyvet végiglapozva a környezetvédelemtől a demográfiáig rengeteg témával találkozunk, amelyek jó esetben külön végzettséget igénylő kérdések, mégis - nyelvtanárként - ezekkel mind foglalkoznunk kell az órán. Hál'istennek itt a nyelvtan, amit nem vehet el tőlünk senki - kivéve a modern szakirodalom, amely teljes gőzzel a nyelvtan kiszervezésére törekszik, ráadásul úgy, hogy már a vizsgákon is sorra szűnnek meg a nyelvhelyességi feladatlapok. Hát, ez a szomorú sorsunk. Ebben némi vigaszt nyújt a British Council videó gyűjteménye ITT TALÁLHATÓ, amelyben kezdőknek magyarázzák el közérthetően, hogy nyelvtan ügyben merre hány óra. Érdemes rákattintani egy percre, esetleg megosztani kezdő tanítványainkkal.

Az internet adta lehetőségeket próbálja kihasználni, és a felhasználók számára tálalni az internetes jogtudományi enciklopédia (IDE KATTINTVA látogatható meg), amelyben egy lelkes(nek tűnő) csapat készít szócikkeket mindenki épülésére (az MTA kezdeményezésére, és a honi jogi egyetemek bevonásával). Bár az ötlet első hallásra kiváló, azért a téma hossza és szélte felvet némi kérdéseket, de - ki tudja - hátha sikerül ezzel is megbirkózni. Elvégre az első enciklopédisták is szépen a dolgok végére jártak. "A szerkesztők célja: Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a teljes magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának bemutatása és minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. A tanulmányok szakmailag lektoráltak."

Amikor a technika tanórai alkalmazásáról van szó, egy idő után mindenkiben feltör a vágy, hogy szeretné látni, miként is működnek ezek a dolgok valójában. El lehet mondani sokféleképpen, hogy ez a legfontosabb dolog mostanában, mindenkinek ezt kellene csinálnia és persze ez a jövő, de mi történik egy ilyen órán, egy ilyen tanteremben? A tanárok többsége némi szkepticizmussal veszi a lelkes hittérítőket: mi lesz a jelszvakból a tanteremben? (Ahogy a legenda szerint az egyszeri prímás mondta Yehoudi Menuhint hallva: Nem rossz, de asztal mellett meghalna.)

A Microsoft Tanári Közösség oldalára most több valódi tanórán készült videó is felkerült, ahol igazi, minden nap az osztályteremben tanító tanárok mondanak el egy-két ötletet, technikát, trükköt. Az egyes videókhoz további tartalmak is csatlakoznak, egy szoftverek használatának bemutatói és teljes tanárképzési anyagok is. Jelenleg ez az öt téma érhető el:

Amikor egy tanár nekiáll száítógépeket (mobilokat) használni az óráján, jellemzőan a következő fejlődésen megy át: 1) De jó! Ezekkel az eszközökkel remek teszteket tudok csinálni! A diákok azonnali visszajelzést kapnak, versenyezhetnek, amitől nő a motivációjuk! majd ezt követi a 2) Teszteket a diákok is tudnak csinálni! Sokkal jobban megtanulják a dolgokat ha nekik maguknak kell teszteket összerakniuk! És így még nekem is valamivel kevesebb dolgom lesz!

A 2. fázist aztán gyakran csalódás követi, a diákok által készített tesztek ugyanis gyakran csapnivalóak és minden olyan tünetet mutatnak, amiktől ezek az automatizálható tesztek rosszak. A kérdések vagy teljesen triviálisak, vagy olyan részletekre, irreleváns adatokra kérdeznek rá, amiknek a valódi megértéshez nem sok köze van. Mi lehet a továbbfejlődés?