Sokan mondogatjuk, hogy a modern pedagógia nem csak módszertani, hanem legalább annyira térszervezési kérdés is. A klasszikus iskola és osztályterem tökéletesen kiszolgálja a 19. századi oktatási modellt. Kaszárnya-logikára felépített épületekben a frontális tanításra berendezett termekben ülnek a passzív befogadók, a diákok. A '70-es évektől épített új iskolák ugyan a kaszárnya helyett inkább a hivatalok elrendezését követték, de a tanterem elrendezése nem változott. Könyvünkben külön fejezetet szenteltünk annak, hogy milyen lehet az a tér, ami megfelel az új pedagógiai kihívásoknak. IDE KATTINTVA tizenhat izgalmas osztályterem tekinthető meg, de talán még érdekesebb az ITT TALÁLHATÓ tanulmány.

Izgalmas és sokakat vitára ingerlő írást osztott meg blogján kollégánk és barátunk Főző Attila (ITT OLVASHATÓ). Röviden összefoglalva arról ír a Kahoot! alkalmazás apropóján, hogy attól, hogy egy órán valaki használ mobiltelefont, számítógépet a gyerekekkel még egyáltalán nem biztos, hogy digitális pedagógiát is használ. Sőt az egyszerű, alacsony köszöbű, de a megszokott tanítási paradigmába, sémákba könnyen illeszthető eszközök (mint a Kahoot! is) egy ponton túl gátjai lehetnek a változásnak.

”Ha azt mondjuk, hogy mi órán szoktunk kahootozni, az ma már olyasmi, hogy mi órán szoktunk golyóstollat is használni. Lehet, hogy jó, lehet, hogy nem jó. Ha lehet, akkor már legyen inkább jó.” - írja zárszóként. Könnyűnek tűnik, mégis az egyik legnagyobb probléma, amivel az oktatás jelenleg szembe néz.

Sokat lehet vitatkozni azon, hogy mi is a tehetség, miként feladata az iskolának a tehetségfejlesztés? Az-e a cél, hogy mindenkiben megtaláljuk azt, amiben ő a leghatékonyabban fejleszthető, vagy z, hogy az elsőre kiemelkedő képességű gyerekeket juttassuk el minél tovább? A klasszikus tehetséggondozás az utóbbit tűzi ki célul, amiként annak nagy hagyományai is vannak a sport- és balettiskoláktól kezdve a speciális matematika tagozatokig. Ezen a vonalon mozog a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének honlapja a tehetseg.hu is. Az oldalon sok egyéb mellet izgalmas, érdekes letölthető szakanyagokat is megtalálhatunk a Tehetségkönyvtárban (IDE KATTINTVA).

Érdekes projektet indított a Lancaster Egyetem kutatócsoportja, amivel az általános- és középiskolai irodalomtanítást veszik célba. Úgy vélik, hogy a klasszikus irodalomtanításban méltatlanul kevés hangsúly esik a helyszínek leírására, pedig a szövegértésnek nagyon fontos része lenne, hogy a leírtak alapján képesek legyünk a helyszíneket elképzelni. Magának a műnek a megértéséhez is sokat ad hozzá, ha pontos képesek vagyunk rekonstruálni az események helyszíneit. Úgy vélték, a legjobb eszköz ehhez a Minecraft lehet és már meg is született a Litcraft projekt (IDE KATTINTVA), ami irodalmi művek helyszíneit ülteti át Minecraft világokba. Elsőként a Kincses sziget pontos mása készült el, ami ITT TALÁLHATÓ.

Nem először írunk a remek Hacking STEM projektekről, amikben diákok maguk készíthetnek kísérleti eszközöket és végezhetnek el vizsgálatokat filléres eszközök felhasználásával. Most az oldalon négy új foglalkozás is megjelent, amik mind valamilyen módon az óceánokhoz kapcsolódnak és kapcsolódnak a BBC óceánokat bemutató ismeretterjesztő sorozatához. A már megszokott módon találhatunk itt óravázlatot, építési útmutatót, bevásárlólistát, a szükséges programokat és fájlokat. Mindezt IDE KATTINTVA érhető el.

Szinte lehetetlen végiggondolni, hogy a gyorsan fejlődő technika milyen sokféleképpen segítheti a tanulást. Pár éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy mindenkinél legyen egy olyan szerkezet, amivel mindenfelé elrejtett, titkos feliratokat lehet keresni. Mára ez gyerekjáték lett. A WallaMe nevű mobilos alkalmazás egyfajta virtuális graffitiként működik (ITT TALÁLHATÓ). A kiterjesztett valóság és a geolokáció közös alkamazásával érhetjük ezt el. A használat kifejezetten egyszerű:

Kincset keresni mindenki szeret, ha ezt ráadásul egy varázslatos kütyüvel teheti, az még jobb. A micro:bit mikrokontrollerek erre adnak remek lehetőséget. Ezeken a kis szerkezeteken ugyanis van Bluetooth rádió is, aminek nem csak a jeleit, hanem a jelerősségét is megkaphatjuk. Maga a rádió maximum 40 méterre hat el, de minél közelebb vagyunk hozzá, annál erősebb lesz a jel. Az alábbi két programmal ezt használjuk ki, hogy elrejtett kincseket keressünk. Az egyik programot (radio_ado_2) kell az elrejtendő eszközökre rakni és az A és B gombokkal beállítani, hogy hányas számú legyen az adott kincs (az A gomb eggyel növeli az értéket, a B visszaállítja 1-re).

Pár hónapja írtunk már a Flipgrid alkalmazásról (IDE KATTINTVA), amivel videókban kommunikálhatunk. A videók egy közös felületen jelennek meg, reagálhatnak egymásra, egy beszélgetésfolyamot hoznak létre. A jó hír, hogy mostantól a Flipgrid Office365 azonosítóval (ami minden iskola minden diákja és tanára számára ingyenesen elérhető) ingyen és bérmentve, teljes funkcionalitással használható. Sokat volt szó arról, hogy a most felnövő generációknak már a videó az elsődleges médiuma, ezt használja ki ez az alkalmazás.

Iskolai projektek kapcsán szokott a profi megjelenítés VS tartalom dilemmája gondot okozni. Az rendben van, hogy pl. a diákok szerveznek egy kampányt egy aktuális kérdés megoldására, de ehhez adott esetben szórólapokat, Facebook oldalt stb. kellene készíteni. Ilyenkor merül fel az a probléma, hogy ennek hogy is kellene kinéznie. Mivel profi dizájner leggyakrabban nincs kéznél, marad a házi barkácsdizájn, ami lehet jó és lehet rossz is. Mindenesetre, ha szeretnénk azt, hogy a tartalom legyen a középpontban, de azért a dizájn is működjön, érdemes a Canva oldalára látogatni (ITT TALÁLHATÓ ), ahol egyszerű regisztráció után pl. remek és rengeteg egyszerűen szerkeszthető Facebook háttérkép, vagy éppen könyvborító dizájnt találhatunk. Több mint 50 000 template, 1 millió kép közül választhatunk, szóval elég bő a kínálat

Reméljük, már sokan hallottak róla, hogy megjelent a TanárBlog szerzőinek könyve, a 21. századi iskola. A könyvet meg lehet rendelni IDE KATTINTVA, vagy a Könyvhéten is megvásárolható (10% kedvezménnyel!) a Koinónia kiadó standjánál (28. számú).

Kedvcsinálónak itt közöljük a könyv előszavát: