Sokat gondolkozom azon, hogy a nagy gyűjtemények részéről milyen forrásokkal lehetne hatékonyan segíteni a 21. századi iskolai munkát. Ehhez sajnos ismét Angliáig kellett virtuális utazást tennem, ahol a Natinal Archive történelmet tanító forrásaival találkoztam (MEGPEDIG ITT ). Nem kell mást tennünk, mint kiválasztani a korszakot, a diákok évfolyamát, és pár kattintás után máris az autentikus források között böngészhetünk. Projektmunkára kiváló, én nagyon szeretem az egyik régebbi anyagukat, a Heroes and villains gyűjteményt, ahol hatalmas vitákat lehet generálni az osztályban, például arról, hogy Drezda bombázásánál igaza volt-e Churchill-nek, vagy éppen Hruscsov vagy Kennedy volt a 'hős' a kubai rakétaválság idején. Mindehhez viszonylag kiegyensúlyozott forrásokat kapunk, szerintem öröm így történelmet tanulni (ez mondjuk nem mindig tükröződik a diákok arcán, de sebaj :)

Új kifejezetten az ünnepekhez illő foglalkozással gazdagotott a Hacking STEM oldala (IDE KATTINTVA). A projektben díszkivilágítást tervezhetünk és programozhatunk be magunknak a már megszokott Arduino és Excel kombinációval. Amire még szükség van a megvalósításhoz az pár LED, vezeték esetleg rézszalag. A foglalkozás elején az áramkörök sajátosságairól van szó, egyszerű, könnyen kivitelezhető feladatokkal. Érdemes akár részeit is felhasználni így az év végi órákon.

Bármilyen téma bevezetésénél nagyon szeretem használni az állandósult szókapcsolatok szótárát. Vegyük például a fejlődés (development) szót, ami a jelenlegi fejezet címe, és egyik meghatározó témája. Nézzek meg az Oxford kollokáció szótárát (IDE KATTINTVA) , és rögtön kiderül, hogy milyen szavakkal (melléknevekkel, igékkel stb.) állhat együtt. Ezekből kell a diákoknak választani páronként 4-5 darabot, majd értelmes mondatokat kell írniuk, amely saját véleményüket, gondolataikat tükrözik. Végül a teremben körbejárva az általuk írt kifejezésekkel készített mondataikat megbeszélik más párokkal, társaikkal. Semmilyen előkészület nem szükséges hozzá, csupán egy online szótár, mindenki megtanul legalább 10 kollokációt, a témát tökéletesen bevezeti, illetve végig a diákok dolgoznak, és rengeteg a beszéd. Mi más kellhet még egy sikeres nyelvórához?

A Tanulom magam egy YouTube csatorna, amely megpróbál tartalmat gyártani. Ez szerintem - nagy szó. Egy nemrégiben elindult projekt kapcsán megmerítkeztem a YouTube vlogok világában egy kicsit, és azt tapasztaltam, hogy a tartalom, a kontent, erősen másodlagos. Fontosabb a forma. Ez nem feltétlenül elítélendő, hiszen az látszik, hogy nagyon sokan az ilyen jellegű videókra kattintanak, és igazából nem is vágynak a valódi tartalomra, hanem csak szeretnék a nap fáradalmait 6 percig elfelejteni. Olyan ez, mint amikor a ValóVilág aktuális adására kapcsolva éppen azt látja, hogy egy felnőtt embernek azt tanítják éppen, hogyan kell egy törülközőt magára csavarni a zuhanyzás után. Na mindegy, a lényeg az, hogy ebben a világban azért elég sok lehetőség rejlik - szintén szerintem - és én értékelem azokat, akik legalább megpróbálják a nézőik egyre szűkülő figyelmi ciklusait érdemi, de legalábbis értelmezhető tartalommal kitölteni. No, talán a Tanulom magam (ITT TALÁLHATÓ csatornája néha ilyen.

Gyakran nem könnyű a különféle anatómiai struktúrák tanítása, különösen, ha a tanárnak végső soron csak egy két dimenziós felület a (meglehet interaktív) tábla áll csak a rendelkezésére. Így volt ez akkor is, amikor éppen az agy felépítését kellett tanítanom a diákoknak. Hasznosnak tűnt, hogy próbálkozzanak meg ők maguk az agy felépítésének elkészítésével az én előadásom után és tegyék ezt három dimenzióban. A négyfős csapatok párokban kaptak feladatot, az egyik párnak a TinkerCAD alkalmazásban készített agy makettet, a másik pár pedig egy nagy zsák LEGO felhasználásával. Negyed óra alatt készen is voltak a munkák.

#tehogylátod

A gyerekeknél jobban senki nem tudja, milyen ma felnőni Magyarországon. November 20-án, a gyermekjogok világnapján indult el a kampány, amelynek egyik célja minél több gyerekhez eljuttatni azt az online kérdőívet, amely arról gyűjt információt, hogyan érzik magukat a gyerekek Magyarországon. A kérdőívben a gyerekek elmondhatják véleményüket több őket érintő kérdésben is (pl.: iskola, otthon, online világ). Továbbítsd a kérdőívet a gyerekek felé, akik szeretnék elmesélni, milyen gyereknek lenni!

Magyarországnak egy éve van arra, hogy beszámoljon a gyerekek aktuális helyzetéről az ENSZ számára, mivel az 1991-ben elfogadott Gyermekjogi egyezmény beiktatásával vállalt ötéves jelentéskészítési periódus 2019-ben lesz újra aktuális. Ezért amikor az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága arról kérdezi Magyarországot, milyen változásokat tett az állam és a civilek a gyerekeket érintő kérdésekben, fontos, hogy az ő véleményüket és tapasztalataikat is megismerjék.

Az Idiots.win nevű oldalon (ITT TALÁLHATÓ ) egy autocomplete játékot játszhatunk, azaz egy keresőbe beírt kérdés elejét kapjuk meg, majd egy sor lehetséges változatot. A mi dolgunk az, hogy kitaláljuk, hogy vajon melyik keresés fordulhatott elő gyakrabban. HA elég sokáig játszunk vele, még magyar vonatkozást is találhatunk. Vajon ki gondolta volna, hogy az "is ge ..." keresésre a leggyakoribb folytatás az, hogy 'is gellert bath mixed', azaz mehetnek-e férfiak és nők is a Gellértbe. Ezen felül is sok érdekesség tanulható, és valahol érdekes képet ad arról, hogy milyen világban is élünk.

A földi éghajlatok rendszere nagyon jól használható arra, hogy többféle a természettudományokban fontos koncepciót is megtanítsunk. Ilyen például a mintázatfelismerés, amire a zonalitás ad szép példát, de azután az egyes anomáliák vizsgálata is segít abban, hogy megtanítsuk, miként kell a különféle hatásokat összegezni és leszűrni a szabályszerűségeket a vártaktól való eltérések alapján. Külön érdemes a klímadiagramokkal foglalkozni, minthogy azok hatékony reprezentáció az adatoknak (a klíma és az időjárás különbségének megismertetése is fontos). Nos, mindehhez kínál fantasztikus segítséget a ClimateCharts nevű oldal (IDE KATTINTVA) ahol a Föld több ezer pontjáról nézhetjük meg a klímaadatokat és az abból készült diagramot.

Milyen a modern, hiteles újságírás a digitális világban? Naná, hogy erre is a BBC fog valami érdekeset kitalálni. Az iReporter (ITT TALÁLHATÓ ) nevű interaktív játékban a közösségi médiával foglalkozó újságíró bőrébe bújhatunk, ahol a médiamunkások örök dilemmáját tapasztalhatjuk meg ... mi a fontosabb; a gyorsaság, a hatás, vagy a pontosság. Egy történetben kell folyamatosan döntéseket hoznunk (például egy chat app leállásáról Twitteren található személyes tweet-ek alapján tájékoztatunk (gyorsabban), vagy megvárjuk a hivatalos állásfoglalást, és reakciót a cégtől, amely esetben pontosabb és megbízhatóbb lesz a hír, ellenben nem mi leszünk az elsők, akik közzéteszik. Érdekes, változatos, és valódi döntéseket kell hoznunk a játék során. Nagyon tanulságos és izgalmas fejlesztés, média témakörben angolórákon kötelező feladat :)

avagy: Maker arzenál: a szervo-motor

A fizikai programozás agy előnye, ha nem csak a monitoron történnek meg a dolgok, hanem a fizikai valóságban is. Ezért izgalmasabb robotokat, mikrokontrollereket programozni a legtöbb gyereknek (és felnőttnek is) mint csak a biteket kergetni a monitoron. Már sokszor volt szerencsém látni azt az örömöt, ami a készítőket eltölti, amikor a valóságban valóban létrejön az, amit ők megterveztek. A legnagyobb élményt az adja, ha beprogramozott dolog egyszer csak mozogni kezd, tulajdonképpen életre kel. Ehhez nincs szükség feltétlenül drága robot készletekre, egy aprócska szervo-motor is megteszi. Az ilyen motorok pár száz forintért szerezhetők be (például ITT) és könnyedén irányíthatók Arduinóval vagy éppen micro:Bittel.