Farkas Róbert írását tesszük közzé alant. Ajánljuk szeretettel!

“Az internetes tanulás, az online kommunikáció és a hálózati együttműködés soha nem volt még olyan egyszerű, mint manapság! Már csak ezért is érdemes egy kicsit megállnunk és átgondolnunk mindazt, amit az elmúlt évtizedben az oktatásról (esetleg az oktatás és az informatika kapcsolatáról) gondoltunk…” Ezt a pár sort nagyjából 4 évvel ezelőtt írtuk a Webkurzus névre keresztelt honlapunk nyitólapjára, amikor elhatároztuk, hogy a Videótanár számára készített oktatóvideókból kiindulva megálmodunk és megvalósítunk egy online felvételi előkészítő tanfolyamot, amolyan 21. századi módon…

Mindig szívesen számolunk be izgalmas, érdekfeszítő eseményekről, és ezt tesszük most is, amikor az Év fája (ITT TALÁLHATÓ ) versenyről szólunk röviden. Természetesen több előnye is van az oldal nézegetésének, a vérnyomás komoly csökkenése mellett. minden fának külön története van, amit megismerhetünk a weboldalon. Mellesleg pedig a képek alapján talán könnyebben különböztetjük meg a hársat a szelídgesztenyétől. És akinek még ez sem elég, egészen 2010-ig böngészheti visszamenőleg az indulókat. Szépségverseny a javából!

Univerzális konvertert ajánlunk ma, amely (ITT TALÁLHATÓ). Rengeteg mindenre jó, például szöveget lehet bináris kóddá alakítani és vissza, de bármilyen mértékegységet, ruhaméreteket is simán megfejt. Arról nem is beszélve, hogy akár morze kódot is bármikor visszafejt. Iskolai kincskereső, felfedező játékokhoz kiváló shortcut, ha már fáradtak vagyunk egy újabb titkosírást kitalálni.

Alexander Fleming a penicillin felfedezéséről híres és sokan tudják, hogy maga a felfedezés a véletlennek, egy elfertőződött petri-csészének köszönhető. A történet azonban ennél is érdekesebb,Fleming ugyanis valóban a gondatlanságból elől hagyott tenyészeten találta meg a gombát, ami elpusztítja a baktériumokat, azonban ezt sokáig csak a művészet érdekében használta fel. Fleming ugyanis azzal szórakoztatta magát, hogy színes baktériumokkal festett képeket, olyanokat, mint ami a mellékelt képen is látható (innen). Nem könnyű dolog ez, hiszen úgy kell időzíteni a különböző baktériumokat, hogy a színük egyszerre jelenjen meg. Amikor észrevette a penicillin hatását, megörült, hogy a segítségével a tájképeken remek napocskát tudott létrehozni. Aztán csak jóval kezdte el vizsgálni, hogy mi is ez az anyag és használható-e gyógyításra is. A digitális eszközök használatával jó eséllyel mi is azon a szinten vagyunk, mint Fleming a napocskáival

Elfogtunk egy levelet ... pontosabban kaptunk egyet egy kollégától, aki a TanárBlogon (és még inkább a Facebook oldalunkon) megosztott olvasói vélemények, reakciók hatására ragadott klaviatúrát, és küldte el nekünk saját véleményét erről a csodás hivatásról. A cikkben saját kérésére nem szerepel a neve. És most jöjjön (változtatás és szerkesztés nélkül) a levél:

Általános iskolában tanítok felső tagozatban, és napközit vezetek alsó tagozatban. Igaz, nem vagyok régen a pályán, mindössze hatodik éve. A sajnálatos többséggel szemben, nem pályaelhagyó, hanem pályavisszatérő vagyok. Miután tanári diplomával hivatalnoki állásra tettem szert, hosszú évek után úgy éreztem, jobb lenne tanítani. Így egész más jellegű munkahelyi tapasztalatokkal bírok, mint kollégáim jelentős része.

A filmek történetét tanítva (angolul) akadtam bele ebbe az egyszerű, de mégis remekül használható idővonalba (IDE KATTINTVA látogatható meg). Vannak technikai mérföldkövek (pl. a 3D filmek megjelenése, vagy a Technicolor), kiemelkedően jelentős filmek, színészek, rendezők neveivel. A legnagyobb előnye számomra az volt, hogy az idővonal interaktív, ugyanakkor nem túl részletes, és teljesen jól használható angolórákon. Természetesen a legérdekesebb beszélgetések pont abból alakultak ki, hogy kit/mit lehetne még az idővonalra feltenni. Igazán elvakult filmrajongók elkészíthetik saját (mondjuk 10 elemből álló) idővonalukat is!

Az iskola digitális átalakításának gyakran az eszközök hiánya a legnagyobb akadálya (vagy kifogása, kinek hogyan). Erre lehet megoldás a Hozd a magadét! (Bring Your Own Device, rövidítve BYOD) rendszer. Amiként a neve is mutatja, ennek az a lényege, hogy a diákok a saját eszközeiket használják, kinek mije van. Előkerülhetnek a mobiltelefonok, tabletek, laptopok, régiek és vadonatújak, mindenféle operációs rendszerekkel és programokkal. Talán már ebből is látható, hogy ez a rendszer megkíméli a fenntartó pénztárcáját, de annál megterhelőbb a rendszergazdák idegrendszerére. Mégis előfordul, hogy ez az egyetlen járható út.

Nade mi történik az E-tanodában?

Semmi, tanulunk – mondhatnánk, de valójában ennél jóval többről van szó. Programkoordinátorként több barátság megköttetésének, és - minden pátosz nélkül próbálom mondani – értékes emberi kapcsolatok kialakulásának lehettem tanúja. IKSZ-es programként iskolás diákok kortárs online mentorálását szervezzük immár több mint másfél éve. Tanévindítóként budapesti gimnazistákat és ormánságbeli (az idei tanévtől pedig emellé csepeli), hátrányos helyzetű gyerekeket táboroztatunk együtt, hogy párokat alakítsanak, majd a félév során Skype-on keresztül heti egyszer együtt tanuljanak.

Réges-régen valamikor az ősidőkben volt az iskolánkban egy vetélkedő játék: három nyomógomb összekötve meg három lámpa, aki hamarabb nyomta meg a gombot, az előtt gyulladt ki a lámpa. Tökéletesen lehetett vele Mindent vagy semmit (angolosoknak Jeopardy) típusú játékot játszani, a gyerekek lelkesedtek érte. Egy kollégám a minap kérdezte, hogy vajon merre lehet, mert használná esetleg. Mivel elsőre nem találtuk, eszembe jutott, hogy a micro:Bit mikrokontrollereket akár be is lehetne programozni erre, hiszen a Bluetooth kommunikáció teljesen alkalmas lehet erre a célra. Az elkészült programok itt találhatók:

A kódolás a 21. századi nemzetközi nyelv, amely megkönnyíti a nemzetek közötti kommunikációt - tartják sokan Persze a Bábel-hal kapcsán talán gondolhatjuk azt is, hogy ez nem biztos, hogy jó hír (mármint az, hogy a nemzetek ezentúl egy közvetítő nyelv segítségével kommunikálhatnak minden korlát nélkül). A kódolás azonban itt van, és úgy néz ki, hogy jó ideig még biztosan marad. Ezért hát akárhány éves z ember, vagy akármit is gondol a programozásról, és az ahhoz való affinitásáról, itt az idő, hogy belevessük magunkat a kódolás rejtelmeibe. Erre (némi angoltudással felvértezve) remek első lépés a Code academy, ahol én most a Python nevű nyelv tanulását kezdtem el. Kezdő szintről is viszonylag kis lépésekben, világos magyarázatokkal, és sok hasznos segítséggel sajátíthatjuk el ezt a csodálatos nyelvet.