Korábban már említettük a Java alapú természettudományi szimulációk fantasztikus gyűjteményét a PhET-et (ha máshol nem, hát a Nyúlon túl... című ingyenes pdf könyvünkben). Ezek a platform független kis szimulációk pontosan azt tudják, ami miatt értelme van számítógépeket használni a természettudományok tanításában. Virtuális kísérleteket végezhetünk el velük, olyanokat, amikhez vagy nincsen felszerelés egy középiskolai laborban (pl. ködkamra vagy vákuum pumpa), vagy egyes részleteik (pl. az egyes részecskék mozgása) nem figyelhetőek meg közvetlenül.

Amiért mégis újra írunk róla, az az örvendetes tény, hogy (lelkes tanároknak köszönhetően) ma már minden szimuláció elérhető magyarul is. Ebben sokat segít, hogy a PhET szimulációit nagyon könnyű egy erre a célra készült programmal lefordítani. IDE KATTINTVA találhatóak meg a magyar programocskák, tantárgyak és témakörök szerint csoportosítva. Kiválóan használhatjuk a programokat laboratóriumi vizsgálatok kiegészítéséhez, ahol a kísérlet elvégzése előtt, felkészülésként vagy éppen azt követően a magyarázathoz használják fel őket. Ehhez nagy segítség, ha mérőpáronként tudunk saját (lehetőleg strpabíró) számítógépet biztosítani.

A Pil Akadémia soron következő tananyaga az IKT és a vizualizáció adta lehetőségeket járja körbe. Nem kell megijedni, a képek használatáról van szó. Az eddigi legyakorlat-centrikusabb anyagban számos lehetőséget mutatunk be, ahogyan a képeket a tanórákon használhatjuk.

2012 január 28-án startolt el a Microsoft PIL Akadémia, ahol 200 tanár ismerkedik meg az IKT hatékony tanórai használatával. A két hetente megjelenő tananyagokat (rövid, gyakorlat orientált írásokat), itt a TanárBlogon is közzé tesszük. Az egyre bővülő gyűjtemény minden tanár számára érdekes lehet.

Bevezető
Ebben az anyagban tisztázzuk az alapfogalmakat és egy IKT kisenciklopédiával is segítjük a további munkát.

1. Virtuális osztálytermek
Hogyan alakítsunk ki magunknak virtuális osztálytermet és miként tartsuk karban ezután.

2. Együttműködés IKT-val
Milyen lehetőséget kínál fel a diákok együttműködésére az IKT, a web. Melyik eszközt mire érdemes használni.

3. Megosztás
Hogyan tudunk anyagokat könnyen megosztani, beágyazni, milyenek a megosztásra épülő projektek?

4. Vizuaizáció I.
Hogyan, mire és elsősorban is miként használhatjuk a képeket a tanításban.

5. 21. századi tanulás
Megnézzük, hogy pontosan mit is jelent a 21. századi tanulás és miként felelhet meg a követelményeinek egy tanár.

6. Értékelés
Milyen módon használhatjuk fel az IKT eszközöket az értékelésben? Hogyan segíthetik a folyamatos értékelést, az osztálytermi visszajelzést vagy éppen a portfolio készítést a számítógpes eszközök?

7. Gamification
Hogyan használhatjuk a játkok elemeit a tanításban?

8. Vizualizáció II.
Ebben a tananyagban arról van szó, hogyan manipulálhatunk képeket és miként készíthetünk filmeket. Ahhoz is ötleteket adunk, hogy miként használjuk mindenzt a tanórán.

9. Munkaszervezés
Megismerhetjük, miként segíthetik az IKT eszközök a frontális órákat, vagy éppen a projektek szervezését.

Gyakran fellángol a vita arról, hogy az informatikán belül mit kell tanítani és mit nem. Vannak vélemények, hogy igazából csak a felhasználói szintű ismeretekre van szükség, az informatika egy gyakorlati tárgy, amiben a cél a számítógéphasználat megtanítása. Eszerint az elképzelés szerint nincs szükség hardver ismeretekre és fájlstruktúrák tanítására, a cél, hogy egy irodai szoftvercsomagban és a böngészőben jól eltájékozódjon a gyerek.

Mások szerint viszont az informatika is egyfajta gondolkodásmód, készség, amit tanítani lehet és kell. A legújabb NAT tervezetbe be is került az algoritmikus gondolkodás tanítása, mint cél. Ebben lehet segítségünkre a SiMPLE programnyelv (IDE KATTINTVA). Az Apple BASIC nyelvére épülő programnyelv legfontosabb tulajdonsága az egyszerűség (ahogyan a név is mutatja), mindössze 23 utasítást ismer.

Nagy örömmel mutatunk be egy nem túl új, ámde annál hatásosabb programot, ami elsősorban a tanítók és a gyógypedagógusok számára lehet érdekes. A Szegedi Egyetem munkatársai készítették el a Beszédmester programot (IDE KATTINTVA). Az ingyenesen letölthető program olvasásfejlesztésre és hangképzés gyakorlására is egyaránt alkalmazható. Sikeresen használták már hallássérült gyerekek fejlesztésére. A program különlegesége, hogy gépi beszédfelismerésen keresztül segíti a helyes hangképzés elsajátítását.

A hangképzésen túl a szoftver járékos feladatokkal az olvasásfejlesztést is szolgálja, így diszlexiásokkal is jól használható.

A PIL Akadémia résztvevői megfogadták, hogy legalább havonta kipróbálnak egy új IKT eszközt. Erről be is számolnak a többieknek, rövid óravázlatok formájában. Az első hónap terméséből adunk most közre tíz nagyon érdekes, nagyon sokféle és nagyon izgalmas tervet. Köszönjük a szerzőknek és kellemes olvasgatást kívánunk hozzájuk!

Itt van, megérkezett a PIL Akadémia harmadik tananyaga, ami a megosztással foglalkozik. A technikai részleteken (hogyan ágyazzunk be egy videót az osztályblogba) túl, a megosztás elméleti hátteréről és neveléstudományi vetületeiről is szó esik benne. Minden, amire egy naprakész tanárnak szüksége lehet!

Nem először kapunk érdekes óravázlatot a szerzőtől, ezúttal azt írta, hogy: "Csatolok egy óratervezetet, nagyon részletes, SNI-s gyerekekkel foglalkoztam, 2 különböző korosztály, eltérő tananyag, folyamatos differenciálással." És valóban. Csatoljuk az óravázlatot, mindenkinek szeretettel ajánlva!

A Mostamazingpics.com oldalán (IDE KATTINTVA) pontosan azt találhatjuk, amit a cím ('legcsodálatosabb képek') ígér. Egy válogatott, jó felbontásban közzétett fényképgyűjteményt. Nyelvtanárként - főleg kommunikatív nyelvtanárként - nehéz néha megújulni egy kicsit, már ami a képleírást, a képek használatát illeti az órán. Ezért is örülök meg mindig annyira, ha izgalmas, érdekes, a 'normálistól' eltérő képekkel dolgozhatom.

Nagyon szeretem a World Press Photo kiállítást (ITT TALÁLHATÓ az oldal), főleg azért, mert online is kiválóan élvezhető. Mivel az idén nem volt lehetőségem a diákokat elvinni, arra gondoltam, hogy a kiállítást hozom el hozzájuk. A következőt csináltuk: kiválasztottam 8 képet, ami érdekes (esetleg helyenként sokkoló is, szóval érdemes átgondolni, hogy melyik csoportnak mit viszünk be). Egy példa képtárat mellékeltem SMART Notebook szoftverben - nekem ezek a képek bejöttek. Az órán párban megbeszélték, hogy mit látnak a képeken, majd párba raktam a képeket, és ki kellett választaniuk a szerintük hatásosabbat a két kép közül. Nyelvi fókusz teljesen spontán működött, hiszen tényleg találgatniuk kellett, hogy mi is történhet a képen, és főleg miért. Ezután megbeszéltük a képeket, elmondtam a képek hátterét - ez nagyon érdekelte őket - majd az összes képet egyszerre mutattam meg nekik, és most már minden info birtokában fel kellett állítaniuk egy sorrendet - majd elvitatkoztunk rajta. Házi feladatként azt adtam, hogy válasszanak egy számukra izgalmas képet a World Press Photo oldaláról, hozzák be másnap, és lobbizzanak érte. Végül megszavaztuk a csoporton belül a legjobb képet. Ha van időnk, ez akár 2x45 percig is könnyen eltarthat - én nem engedtem, csak 20-25 percig mindkét órán. Viszont végig beszéltek (célnyelven), spontán használták a nyelvtant, és sokat tanultak a világról. Megérte.