A Qwiki (ITT ÉRHETŐ EL) alapötlete igen egyszerű: végy képeket, szövegeket, videókat, és egy szövegfelismerő ('felolvasó') alkalmazást, gyúrd össze egy keresővel, csinosítsd ki, majd tálald fel. Írtunk már régebben is az oldalról (mégpedig ITT), és már akkor is tetszett, sőt én magam használgattam is órákon, illetve adtam fel Qwiki-készítést házi feladatként, ugyanakkor korlátként éltem meg, hogy csak a keresőből lehetett használni az eszközt. Nos, most jött a hír, hogy elkészült a Qwiki generátor, azaz most már saját magunk készíthetünk saját tartalommal Qwiki-ket. Sőt, nem csupán szöveget tehetünk alá, hanem narrálhatjuk is az eseményeket, és ha ehhez sincs kedvünk, még mindig ott a felolvasó - egyszerűen beírjuk a szöveget és audió lesz belőle. Ez csak jó lehet!

A biotechnológia az egyik legdinamikusabban fejlődő tudomány, ami már most is nagy hatással van a mindennapi életünkre. Fontos lenne, hogy a naprakész ismeretek a középiskolai oktatásba is bekerüljenek, az érettségizők tisztában legyenek a molekuláris biológia lehetőségeivel, korlátaival és dilemmáival.

A Európai Bioinformatikai Intézet 2Can csomagja (ELÉRHETŐ ITT) ebben nyújt hasznos segítséget.

Vége a tanévnek! Az IKT Híradó persze továbbra sem pihent... Egy hete finom reggelivel kínáltuk meg a kedves olvasóinkat, virtuális kiállítást harangoztunk be, elgondolkodtunk azon, vajon lúzerek vagy júzerek vagyunk, esetleg a digitális degeneráció tüneteit vesszük magunkon észre? Miközben a Microsoft új eszközt mutatott be, a kormányzat a digitális írástudás fejlesztésén fáradozik (még egy patinás budai villa is szóba került). Mi sem maradhatunk le, a nyári szünetre kínáltunk pályázati lehetőséget (sőt határok nélkülit is), kreatív olvasnivalókat, nyári iskolát, korszerű IKT eszközöket az e-Twinninghez, sőt még egy meghívást a TED Global idei konferenciájára, amelyet Budaörsön is követhetünk majd élő közvetítésben (27-én, azaz holnapután!)...

Egyre többen gondolják úgy hogy az IKT használatához segítséget szeretnének nyújtani az alkalmazásokat végül felhasználó pedagógusoknak. Az Intel mindezt igen profi módon teszi, méghozzá úgy, hogy elindította a világon most már 10 millió tanűrt elért programját (amely - ha minden igaz - talán nemsokára a magyar felhasználóknak magyarul is elérhetővé válik). Addig is sajnos csak az angol oldalról írhatunk, arról viszont nagyon szívesen. IDE KATTINTVA érhető el, és jelenleg 6 komoly interaktív e-learning tananyagot tartalmaz, többek között olyan témákban, mint 'értékelés', 'projekt-alapú oktatás', vagy éppen 'digitális írástudás'. Az anyagok teljesen ingyenesen használhatóak, megjelenésükben kellemesek, igazi profi e-learning képzés ez.

Bár az új NAT jelentősen csökkenti a kortárs irodalom súlyát a készülő tantervekben és a kötelezően felsorolt szerzők között csak elvétve akad olyan, aki még él, de olyan se sok, aki az elmúlt húsz évben halt volna meg, mlégiscsak fontos lehet, hogy a diákok ismerjék azt az irodalmat is, ami ma keletkezik. A kortárs irodalom megismerését segítheti a KIA vagyik a Kortárs Irodalmi Adatbázis (ITT TALÁLHATÓ).

Az adatbázisban több mint 200 serző található meg, rövid életrajzzal, bibliográfiával, lefordított műveinek listájával és a műveikről szóló kritikák listájával is. Ugyan az adatbázis láthatóan nem sokat bővült az elmúlt években, még így is nagyon értékes forrás és tájékozódási pont lehet az érdeklődő diákoknak és a tanároknak egyaránt.

Ha bármikor szükségét éreztük volna annak, hogy egy képet átalakítsunk olyannak, mintha egy terepasztalról készült kép lenne, nem kell tovább keresnünk, a Tiltshiftmaker (ELÉRHETŐ ITT) a megoldás. A tiltshift nevű effektussal a kép egy csíkját helyezhetjük fókuszba, míg a többi homályos lesz. Furcsa, de a hatás teljesen olyan, mintha egy terepasztalt fényképeztünk volna.

Az IKT hatékony napi használatának egyik fontos előfeltétele a virtuális (digitális) osztályterem, ami az a hely, ahol kommunikálni tudunk a diákokkal, megosztani anyagokat, linkeket, feladatokat, illetve a gyerekek is tudnak együtt dolgozni. Ez az a virtuális tér, amit betöltünk képekkel, feladatokkal videókkal, blog posztokkal, fórum bejegyzésekkel stb. Én jelenleg négy csoportot tanítok, és ez a közel 70 diák produkált kb. 800 blog posztot, rengeteg bejegyzést, és az is látszik, hogy naponta többször is meglátogatták a diákok az oldalt. És elérkeztünk egy nagyon fontos kérdéshez: melyik oldalt válasszuk? A külföldieket (pl. Ning, Edmodo), vagy a magyar alkalmazásokat? Több van ebben, mint először gondolnánk, a lapozás után némileg hangulatkeltő összehasonlítással és szubjektív elemzéssel próbálom borzolni a strandhangulatot :)

Röviden szólunk ma az Xtranormal (ITT TALÁLHATÓ) nevű rajzfilmgyártó alkalmazásról. A különleges benne az, hogy (angolul) szöveget képes beszéddé alakítani, illetve 3D-ben tudunk mozogni benne. Az alkalmazás kicsit összetetteb, bonyolultabb, azaz hagynunk kell időt arra, hogy a diákok megismerjék, és megtanulják használni. A lapozás után ajánlunk egy lehetséges óravázlatot, amely az Xtranorma felhasználásával készült.

100 éve született Alan Turing a 20. század egyik legokosabb embere. Nem csak matematikusként volt kiváló és nem csak a számítástechnika megalapozásában vannak múlhatatlan érdemei. A német kódrendszer megfejtésével jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Szövetségesek nyerjék meg a háborút. Mindezeken túl még az embriológiában is fontos megállapításokat tett. A tragikus sorsú tudósra most egyik leghíresebb találmányával, a Turing-géppel emlékezünk.

A Turing-gép matematikai konstrukció, soha senki nem épített ilyet, mégis nagyon jól használható a programozási alapismeretek, az algoritmizálás alapjainak megismertetésére. A gép egy szalagon fut és egy-egy lépésben csak két állapota lehet, mindazionáltal ez már elegendő ahhoz, hogy akér univerzálisan programozzuk. A Turing-gép leírása ITT OLVASHATÓ,  szimulációját pedig ITT TALÁLHATJUK.

A tudománytörténet gyakran lehetőséget ad arra, hogy a természettudományokat olya diákokhoz is közel hozzuk, akik valamiért azt gondolják magukról, hogy ők sosem szerethetik ezeket a tárgyakat. Érdekes módon találkozik itt egymással a történelem és a természettudomány. Nem csak a biológia vagy fizika órán lehet ez persze érdekes, hiszen a modern történelemtanításban is egyre nagyobb teret kap az eseménytörténet mellet az életmód- és eszmetörténet is. Mindebben segíthet a New England Journal of Medicine, az egyik legrangosabb orvosi tudományos lap cikke (IDE KATTINTVA), ami azt tekinti át, miként változott meg 200 év alatt a sebészet.

Gondoltuk volna, hogy a 19. század elején a sebészetek még a többi osztálytól távol, gyakran magas tornyokban voltak, hogy ne lehessen hallani a betegek üvöltését? Hogy a fájdalomcsillapítás megjelenése előtt a fő szempont a műtéteknél nem a pontosság, hanem a gyorsaság volt? Hogy az első szívkatéterezés saját magán végezte el egy orvos. Még számtalan meglepő tény derül ki az írásból és különösen a hozzá mellékelt időszalagból, amit mindenképpen érdemes megmutatni a diákoknak.