Emlékszem, amikor először láttam, hogy egy barátom a különböző ablakok között a Windows-ban úgy közlekedett, hogy az Alt+Tab kombinációt használta. Eltanultam tőle persze, és elhatároztam, hogy megpróbálok néhány hasznos billentyűkombinációt megtanulni, hogy gyorsabban végezhessek a feladataimmal. Most olyan kombinációkról szólunk, amelyek valóban hasznosak, ám sokszor nem használjuk őket. Azt már láttuk, hogy a nyitott ablakok között az Alt+Tab kombinációval ugrálhatunk, de ez még csupán a jéghegy csúcsa. Lapozás után a többi izgalmas ötlet!

Tovább hömpölyög az Anyanyelv-pedagógia cím folyóirat és a TanárBlog közös rovata, a Magyaros ötletek. Itt olyan cikkek találhatóak, amelyek nem kerülnek ki a főoldalra, ezért érdemes a rovat linkjét elmenteni! Újdonságok, érdekességek is születtek, mégpedig: a nyelvrokonság izgalmas tanításához kaphatunk ötletet ITT. Szükség van-e vajon a digitális szövegértés tanítására? Erről ITT TALÁLHATUNK érdekességeket, ITT PEDIG drámapedagógiai ötleteket leshetünk el. Természetesen további cikkeket is olvashatunk még a rovatban, például EZT a kreatív írásról, vagy EZT, ahol egy tanulmányban 12. osztályos diákok kreatív fogalmazási munkáit elemzi a szerző. Érdemes kattintani és visszatérni időnként!

Miért jó a kooperatív munkaforma? Valóban hatékonyabb a kiscsoportos tanulás? Egy szakiskolában tanuló, hátrányos helyzetű diákokkal végzett felmérésből kiderül, hogy a kooperatív kiscsoportos tanulás segíti a tanulókat az ismeretek elsajátításában, emellett megváltoztatja a tanuláshoz és az iskolához való viszonyukat is. Mindenkinek szüksége van másokra bizonyos célok eléréséhez, és ez igaz a tanulásra is. Kelemenné Széll Zsuzsanna cikkében a kooperatív módszerek gyakorlati alkalmazásáról olvashatunk.

Az anyanyelvi nevelés egyik kevésbé kutatott témaköréhez, a nyelvjárások tanításához nyújt segítséget cikkében Parapatics Andrea. Tanulmányában igen változatos feladatokat mutat be, amelyek nemcsak a nyelvjárási ismereteket bővítik, hanem a tanulók kompetenciáit is hatékonyan fejlesztik. Megismerhetünk páros és csoportmunkára épülő feladatokat, de megtudhatjuk azt is, hogy ki Balatoni Bogi, hogyan készíthetünk nyelvjárási térképet diákjainkból, vagy hogyan kell játszani a kognitív siska nevű játékot. A nyelvjárások tanításakor nem csupán az adatok megtanítása a feladatunk, hiszen magyartanárként a nyelv regionális változatainak a tiszteletére nevelünk.

Több olyan program, alkalmazás is van, amivel fényképekből lehet videót készíteni (Photopeach, Slidely, PhotoStory), a Bolide Slideshow Creator is ilyen (IDE KATTINTVA). Itt is feltölthetjük a képeket, rakhatunk alá zenét, beállíthatjuk a sorrendet, majd kapunk egy videós diavetítést. A Slideshow Creator erőssége, hogy sokféle átmenet közül választhatunk és belezoomolhatunk az egyes képekbe.

Mire használhatjuk az iskolában? Ballagásokon, iskolai rendezvényeken jól nézhet ki a háttérben egy fényképekből összeállított videó. Az iskolai kirándulásról, családi napról is érdemes a képekből ilyen videót készíteni és megosztani például az iskola honlapján. De használhatjuk ezt az eszközt a tanításban is, például úgy, hogy a diákoknak kell ilyen öszeállítást készíteniük valamilyen témában, amit egymással osztanak meg. A legkeményebb feladat, ha mi készítünk el pár képekből összerakott videót és a diákok feladata, hogy narrálják azt. Ez a feladat még a felelésnek is lehet alternatívája.

Sok tanár, szülő aggódik amiatt, hogy a Facebook mennyi minden szörnyűségnek a lelőhelye. Részben természetesen igazuk van, de azért sokszor a bizalmatlanság és a nem elegendő ismeret is táplálja ezeket az előítéleteket (pl. eddig legalább öt kollégám mondta azt, hogy ő fél a Facebook-tól, mert nem akarja látni, hogy mit csinálnak a gyerekek. Nem ismerték az 'elrejtés' funkciót, illetve eszükbe sem jutott, hogy az ott megjelenő tartalomra ők hatással lehetnek, hanem azt gondolták, hogy ki vannak téve az összes heavy metal videónak, valamint bulifényképnek. Még arra sem gondoltak - ami valóban fura volt - hogy egyszerű megoldásként ilyen esetekben ne jelöljük vissza a gyerekeket). No mindegy, szóval elindult a Facebook Gráfos Kereső, amely a Facebook saját fejlesztésű keresőmotorja. Mivel egyelőre csak az USA-ban tesztelhetik és csak kevesen, lenyomoztuk az amerikai felhasználók visszajelzéseit, és a lapozás után ebből nyújtunk át egy csokorral. Tényleg lesznek egészen félelmetes funkciói a keresőnek, érdemes belelapozni!

Egyre több a részképesség gyengeséggel küzdő gyerek, az iskolák pedig ritkán vannak felkészülve. Gyakran kapják ezek a gyerekek azt a könnyítést, hogy számítógépen is dolgozhatnak, de ez nem minden esetben megoldás számukra. A közelmúlt diszlexia kutatásai arra az eredményre jutottak, hogy nem mindegy, milyen betűtípussal olvas a diszlexiás. Érdekes módon azonban nem a másoknak is könnyen olvasható betűk azok, amelyek megfelelőek a számukra, hanem éppen azok, amikket mások nehezebben olvasnak. Ők is több időt töltenek ezek olvasásával, de emiatt sokkal kevesebbet is hibáznak.

Ezért is javasolják az egyébként méltán sokat szidott Comic Sans betűtípus használatát. Van azonban egy olyan betű, amit kifejezetten a diszlexiásoknak fejlesztettek ki, ez az OpenDyslexic nevű (ITT TALÁLHATÓ). Sajnos az ő és ű betűkkel meggyűlik a baja, de talán akad majd valaki, aki képes ezt orvosolni.

A napokban készült el a 21. századi szülő című kiadványunk, amely megpróbál abban segíteni, hogyan használjuk ki az IKT eszközök adta lehetőségeket otthon, a családban a gyerekeinkkel. Emellett párhuzamosan íródik a 21. századi tanár című posztsorozat is. Ebben arra tettem kísérletet, hogy bemutassam, mivel is jár, ha a 21. századi képességek és igények figyelembe vételével próbálok tanítani egy 'átlagos' magyar középiskolában. A sorozat még nem teljes, de már egész, az első két rész részletes bevezetőt, illetve némi elvi alapvetést tartalmaz, a harmadik rész a virtuális osztálytermek szerepét mutatja be a rendszerben, ezután esik szó a differenciált tanulásról és az egyéni tanulási útvonalakról. Az ötödik rész a rendszer gyakorlati bevezetésének tapasztalatait írja le, míg a hatodik rész az értékelés átalakításáról szól. Átélni nagyon érdekes és izgalmas volt mindezt - a rengeteg nehézség ellenére is - talán olvasni is érdekes lehet róla. Természetesen a kísérlet folytatódik, a rendszer alakulásáról kéthavonta újabb részekkel jelentkezem majd.

Szomorú és fontos egyszerre, amit az 52 történet elnevezésű blog (ITT TALÁLHATÓ) felvállalt. A blog szerzője 52 héten át 52 hajléktalan élettörténetét mutatja be. Röviden, lényegre törően, hatásosan. Minden történethez tartozik egy féykép és egy helyszín is, hol találkozott vele.

Osztályfőnöki órán, társadalomismeret órán vagy éppen etika tanórán (van már olyan?) szinte megkerülhetetlen téma a hajléktalanoké. Olyan társadalmi probléma ez, ami mindenki számára látványos és nem kerülhető meg, hogy valamilyen formában ne viszonyoljon hozzá. (Például az adjunk-e pénzt a hajléktalannak kérdés miatt.) Ezeknek a konkrét élettörténeteknek a bemutatása, használata az órán segíthet, hogy a beszélgetés, az esetlges vita ne csússzon el valamilyen teoretikus szintre, hanem a tényekről és a konkrét cselekvés lehetőségeiről szóljon.

Minden nap rengeteg kincset gyűjtögetünk az iskolában, gyerek és tanító egyaránt, de ma képzeletbeli utazásra indultunk közösen egy kincses térkép megszerzéséért és a kincsért. „Hajóra fel!” S ha az utazáshoz eszköznek mindenki egy Classmate Pc-t kap, szárnyalunk a széllel. Mennyivel izgalmasabb így gyakorolnunk a matematikát!  A kikötőből elindulva kapaszkodónak, mentőövnek legelőször a Notebook fájlban egy százas táblát találhatunk, amelyhez minden oldalról vissza lehet kanyarodni a beszúrt hivatkozások révén is. A matrózok életkorainak sorba rendezésével már az első mérföldet meg is tettük a tengeren.(IDE KATTINTVA egy rövid videó található a gyerekekről munka közben - a szerk.)