Egy nagyon egyszerű, mégis jól működő játékot tanultam a minap tanítványaimtól. A játék lényege: ki kell választani két Wikipédia szócikket (pl. Buddha és dubstep) majd csupán a Wikipédia linkjeit követve és azokra kattintva el kell jutni az egyiktől a másikig. Lehet versenyt is csinálni, hogy ki ér el Buddhától a dubstepig a leggyorsabban, vagy a legkevesebb lépésből. Szabályok még: kizárólag a linkeken szabad ugrálni, nem használható fel a törzsszöveg, valamint csak előre szabad haladni, vagyis nem lehet soha visszamenni egy előző oldalra, hogy más irányba próbálkozzunk onnan. Ha órán tervezzük kipróbálni, akkor érdemes azt is kikötni, hogy mindenkinek (minden párnak) dokumentálnia kelljen az asszociációs láncot és a játék végén be kell számolniuk a többieknek arról, hogy milyen úton jutottak egyik pontról a másikig. Rengeteget kell nagyon gyorsan olvasni ehhez, izgalmas feladat (és még tanulnak is vele). Egyébként egy hasonló játékról szóltunk már, itt együtteseket lehet kialakítani a random Wikipédia szócikkek segítségével.

Itt van egy új év, 2013, az első matematikaórán (főleg, ha éppen a számelmélet a téma) érdemes egy kicsit foglalkozni vele. Első látásra is egyértelmű, hogy 2013 nem prím szám, az osztói ugyanis: 1, 3, 11, 33, 61, 183, 671. Ebből már azt is láthatjuk, hogy 2013 hiányos szám, hiszen az osztóinak összege kisebb nála. Tudjuk, hogy 2013 valójában MMXIII, de az már keveseknek egyértelmű, hogy egyben 11111011101 és 31023 valamint 7DD vagy 50D is (a kettes, ötös, tizenhatos és húszas számrendszerben).

Hogy mindezt hogyan tudhatjuk meg könnyen? Elég csak ellátogatni a beszédes nevű Positive in Integers oldalon (IDE KATTINTVA) az első egymillió számnak van saját oldala és megtudhatunk róluk minden fontosat. A fentebb leírtakon túl azt is, hogy Fibonacci számról van-e szó.

Tóth Éva (ex PIL Akadémista) kollégánk ajánlotta EZT AZ OLDALT, ahol 12 részben követhetjük, hogy egy lányt miként retusálnak dívává. Az oldal nagyon egyszerűen használható, interaktív is, ugyanakkor viszont provokatív anélkül, hogy közönséges lenne. Mivel hasonló a témám az egyik csoporttal, úgy döntöttem, hogy nyomozok még, hátha egyéb használható anyagra is lelek. Az internet korában nem meglepő módon találtam is érdekességeket. IDE KATTINTVA egy fényképész reklámozza magát a retusált képekkel, ITT szintén ilyesmit találunk, csak az egérrel a képek fölé kell mennünk, IDE KATTINTVA pedig egy újabb zseniális oldalra érkezünk, ahol a képek alatt található AFTER, illetve BEFORE gombok között csúszka segítségével hasonlíthatjuk össze a retusálás előtti és utáni állapotot.

Korábban már szerepelt itt a TanárBlogon az a remek videó, amelyet hazai történészek és számítógépes grafikusok együtt készítettek a mohácsi csatáról (ITT), a film elkészítéséhez pedig egy számítógépes játékot, a Medieval Total War nevűt használták fel. Ebben a játékoban állították fel a seregeket majd engedték őket egymásnak. A látványt komoly és szakszerű narráció egészíti ki. Nemrég egy újabb csata hasonló leírása is elkészült, a Szabadságharc egyik legnagyobb győzelme, az isaszegi csata tekinthető meg így (IDE KATTINTVA).  Ahogyan a korszak is más, változott az előadás módja is, nagyobb szerepet kapnak a tágabb csapatmozdulatok, nem csak az adott nap eseményeit követhetjük. A fél órába még az is belefért, hogy a két sereg szervezeti felépítését is megsimerjük (remek animációkkal természetesen), de nem hiányzik a csata látványos bemutatása sem.

A videó a Történelmi Animációs Egyesület és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet együttműködésében született meg. A MaNDA oldalán arról is olvashatunk, hogy ennek az együttműködésnek további gyümölcsei is vannak. Áprilisi a hír, hogy a Harcmezők nevű történelmi játékban, melyet a két szervezet közösen fejleszt három újabb csata játszható le (ITT OLVASHATÓ). Az egyetlen aprócska hiba, hogy ennek a játéknak (ami tehát valamilyen mértékben közpénzből készült) semmilyen nyomát nem találtam sehol. Ha valaki tud róla, írja meg nekünk!

(Mai írásunk vendégposzt, Tóth Zsuzsanna tollából, aki Finnországban töltött pár hónapot, és arra kértük, ossza meg olvasóinkkal, hogy egy lelkes, kezdő tanárnak milyen útravalót nyújt a finn oktatási rendszer - a szerk.)
A Comenius tanárasszisztensi program keretén belül 13 hetet töltöttem a finnországi Kauniainenben. Az asszisztensi program részeként órákon asszisztáltam, angolt, magyar nyelvet tanítottam, és kulturális előadásokat tartottam. A fogadóiskolámban, a Kasavuoren kouluban szerzett tapasztalataimat kívánom most bemutatni, s ebből következtetéseket levonni.
A finnek nagyon nyitottak minden újdonságra: igyekeznek iskoláikat a legkorszerűbb technikai felszereltséggel ellátni, a 21. századi elvárásoknak megfelelően kompetenciákat fejlesztő, a diákok autonómiájára építő és változatos órákat tartani, valamint nem feledkeznek meg a legfontosabb, az emberi tényezőről: a tanárokról sem.

Hiába gondoljuk azt, hogy az oktatásban az egyik reform követi a másikat követi, ha megnézzük, lényegileg nagyon kevés dolog változott az iskolákban az elmúlt kétszáz évben. Horn György szokta mondani, hogy minden újítás ellenére az alapok nem változtak tanárok a tanulóknak a tanteremben tanórán tantárgyakat tanítanak. Sokan beszélnek arról, hogy ilyen-olyan paradigmaváltásra van szükség, esetleg már le is zajlott a pedagógiában egy vagy több, de a lényeg mintha nem változna.

Ennek persze több oka is lehet. Biztosan fontos tényezője az, hogy mindenki számára az a tanítási minta a legfontosabb, ahogyan őt magát tanították (tehát még csak nem is, amit a tanárképzésben tanult), ez pedig egyértelműen konzervatívvá, lassan változóvá teszi az oktatást. Azért időről-időre vannak nagy újítók, innovátorok, akik elszakadnak bevett mintáktól és valami teljesen újat akarnak hozni (ilyen a múlt század elejének nagy reformpedagógusai, de a mostani szabad iskolák alapítói is). Ezeknek az újításoknak a hatása azonban gyakran átmeneti és mindig csak periférikus. A legtöbbet talán még az óvodai nevelés átalakításában érték el, elsődlegesen Maria Montessori. Nem is gondolnánk, hogy a gyermek méretű bútorok, a szabad polcon elhelyezett játékok vagy az egyéni (és nem az egész csoportnak elrendelt) orrfújás az ő ötletei voltak. Ahogy azonban egyre feljebb megyünk az oktatási rendszerben, egyre kisebb a pedagógiai innovációk hatása. Természetesen technikai eszközök tekintetében van változás, megjelentek az írásvetítők, a számítógépek, interaktív táblák a tantermekben, de a lényegi nagy paradigmaváltásnak nyoma sincs.

A diákok a különböző kiadványokban és az interneten is a nyelvrokonságnak tudományos és nem tudományos elméleteivel egyaránt találkoznak. Segítség nélkül azonban nehezen tudják elkülöníteni a bizonyítékokkal alátámasztható tényeket és a véletlenszerű megfeleléseket. Sipos Mária cikkében a nyelvrokonság tanításához kínál hatékony módszereket és kidolgozott feladatmintákat az URALONET internetes adatbázis segítségével.

Szükség van-e a digitális szövegek olvasásának tanítására? Gonda Zsuzsa cikkéből megtudhatjuk, hogy a digitális és a nyomtatott szövegek nemcsak anyagukban és formájukban különböznek egymástól, hanem abban is, hogyan olvassuk és hogyan dolgozzuk fel őket. A szerző olyan, az interaktív tábla funkcióira építő ötleteket is kínál, amelyek segítségével hatékonyan fejleszthető a diákok szövegértése.

Nemrég jelent meg az Anyanyelv-pedagógia című folyóirat legújabb száma (ITT ÉRHETŐ EL), rengeteg érdekességgel. Természetesen mi elfogultan az IKT-hoz kapcsolódó cikkekről szeretnénk külön megemlékezni, például Veszelszki Ágnes írásáról, amely a digitális kommunikáció hatását vizsgálja más médiumokra. Izgalmas elemzést találhatunk a cikkben az emotikonok szerepéről, de a kép és a szöveg kapcsolata is újtaértelmeződik. Emellett olvasható recenzió Tari Annamária Z generáció című könyvéről, de belelapozhatunk a Mérlegen az iskola című tanulmányba is, melyet Csapó Benő szerkesztett. Hasznos lehet továbbá Boda Annamária cikke a SMART interaktív táblák szerelmeseinek (vagy egyszerűen csak szenvtelen használóinak). Természetesen egyéb írások is várnak ránk, kellemes lapozgatást!

Here comes a list of materials, websites, handouts, videos, infographics, interacive materials, games and a lot more on the topic of CHRISTMAS. Please feel free to download and use anything you find here. Also, share the website with colleagues if you feel it's worthy :) Thanks and happy browsing from Tibor Prievara!

'Christmas in the classroom' series from the Guardian:

What Xmas does to your brain - and how to fight it! A useful read from the BBC

John Lewis Cristmas ad from 2011 - guaranteed to move :)