Egyre többet hallunk a 21. századi képességekről, meg arról is, hogyan kellene ezeket a gyakorlatba átültetni. Ma egy olyan kezdeményezésről számolunk be, amely egy valódi 21. századi projekt, hiszen a diákok együttműködve, saját maguk megtervezte úton hoztak létre olyan terméket, amely az iskola falain kívül is használható. Ráadásul mindehhez IKT eszközöket is használtak. Történt, hogy egy csapat diák a budapesti Madách Imre Gimnáziumban úgy határozott (tanári ajánlásra persze), hogy turisták számára összeállít egy interaktív játékos mobiltelefon alkalmazást - angolul. Két hónap elteltével az applikáció elkészült, a neve Budapest on the Go! ITT ELÉRHETŐ, (lehet vele játszani online is, nem kell hozzá feltétlenül okostelefon), összesen 12 témakörben. Érdekesség, hogy MINDENT, az utolsó grafikáig, 16-17 éves diákok készítettek, akik még soha nem csináltak ilyet azelőtt. További érdekességek és bennfentes információk a lapozás után!

Izgalmas oldalt találtam, a neve Blendspace (ITT TALÁLHATÓ. Egy nagyon intuitív felületen rakhatunk össze benne tananyagokat. Ha regisztrálunk az oldalra, már neki is kezdhetünk a tananyagszerkesztésnek. Különféle dolgokat pakolhatunk egymás után, videókat (a YouTube-ról), képeket (kereshetünk a Flickr-en vagy a Google-lel), szöveget, weboldalakat és magunk készítette kvíz kérdéseket is. Fontos, hogy nem LMS-ről van szó, tehát a rendszer nem tartja nyilván a diákok teljesítményét, de gyakorlásra nagyon jó eszköz lehet.

Minden folyamatosan változik, nincs az életnek olyan területe, amit ne befolyásolna a technológia és az új online közösségi terek dinamikája. Nemrégiben alkalmam volt egy külföldi út kapcsán megfigyelni az embereket, illetve elkezdtem a közösségi oldalakon is nyomozni, hogy vajon az utazás, illetve az, ahogyan egy utazást megélünk, mennyiben változott. Természetesen nem törvényszerűségekről beszélek, inkább érdekes tendenciákról. Szóval hogyan is utazunk mi? Az utazás már az utazás slőtti napon elkezdődik, amikor a Facebook-on a félig összepakolt bőröndről kiteszünk egy képet, gyakran angol képaláírással, pl. 'Athens, here we come', vagy egy mindenki számára érthető szóviccel, pl. BalatON. Mikor ismerőseink már képben vannak (gyakran szó szerint, hiszen a lelkesebbek a bőröndös képen be-tag-elik a velük utazó ismerősöket vagy rokonokat), jön az obligát becsekkolás a Liszt Ferenc repülőtérről. Természetesen mindez még csak a jéghegy csúcsa, hisz el sem indultunk. Lapozás után a folytatás!

A Wolfram család már hosszú ideje a számítástechnika arisztokráciájához tartozik, Mathematica nevű szoftverük úttörő volt a számítástudományban, a Wolfram Alpha nevű keresőmotoruk pedig szabályosan feltett kérdésekre válaszol (itt például arra, milyen idős volt Darwin, amikor meghalt.) Most éppen egy forradalmi programnyelvet készítenek, itt lehet olvasni róla. A Wolframokat természetesen az oktatás is érdekli, hogy miként, azt a Bővebben után mutatjuk meg.

'Az van, ami Facebook-on van' -mondta egy tanítványom pár éve. Akkor még nem hittem el ezt neki teljesen, ezért arra gondoltam, hogy tesztelem a tézist. Annyit tettem, hogy 3 éve átírtam a születésnapom időpontját márcuis 21-re. És valóban. Saját barátaim, ismerőseim, még családtagok is hatalmas lelkesedéssel és kedvességgel köszöntöttek fel márciusban. Többször megtörtént az is, hogy olyan is felköszöntött, aki tényleg csak a születésnapomon ír, és mivel a régebbi üzenetek is látszanak a levelek között Facebook-on, egymás alá került a még helyes dátum alkalmával elküldött üzenet, illetve az új dátumra szóló köszöntés. Amikor megmondtam valakinek, hogy ez egy kísérlet, sokan becsapva érezték magukat, hiszen csak kedveskedni szerettek volna. Ezért is döntöttem úgy, hogy - mivel sajnos megit a diáknak volt igaza - a kísérletet felfüggesztem. Azóta az alaptézis sokkal szomorúbb esemény kapcsán is bizonyítást nyert, amikor egy már nem élő ismerősömnek kívántak többen sok boldogságot.

Ha éppen mostanában esik szó bármilyen órán (legyen az idegen nyelv, környezetismeret vagy társadalomismeret) az ünnepekről, érdemes megemlíteni, hogy már elkezdődött a hanami a cseresznyevirágzás ünnepe Japánban. Ehhez ajánlunk ma egy oldalt (IDE KATTINTVA), ahol pontosan követhető, hogy az ország melyik részén mikor virágzik a cseresznye, vagyis a szakura.

Mostanság akadtam bele abba a helyzetbe, hogy jó lett volna egy projekthez, ha vannak kész ikonok. Némi keresgélés után találtam az Iconfinder oldalra, amely IDE KATTINTVA érhető el és nem okoz csalódást! Nem tud többet, mint amit a címe is állít, azaz rengeteg szett ikont tölthetünk le, vagy vásárolhatunk meg.

Egyre jobban közeledik a végzősöknek az érettségi. Nekem egy biológia csoportom van, ahonnan mindenki az emelt szinttel próbálkozik. Mostanra nagyjából a tananyag végére értünk, marad egy hónapnyi összefoglalás, ismétlés. Ehhez használtuk fel a Coggle gondolattérkép alkalmazást (ITT TALÁLHATÓ). Elsőként a diákoknak fogalmakat kellett gyűjteniük egy-egy témakörben, ez otthoni feladta volt. Ezeket a listákat megosztották egymással. A következő órán mindenki kapott egy-egy témakört és abból kellett fogalomtérképet csinálnia.

Az AppHíradóban ma egy Android-os alkalmazást ajánlunk, amelyet egy finn kollégától tanultam a héten. Azt találták ki, hogy az iskolai (online és offline) zaklatás ellen képregényt készítenek. A gond az volt, hogy rajzolni senki sem tudott az egyik csoportban, de a képregényhez, mint formához viszont ragaszkodtak. A megoldás egy mobiltelefonos applikáció volt, amelynek a neve Cartoon camera, és a Google Play-ről ingyenesen letölthető IDE KATTINTVA.

A programozás oktatása forró téma a világban, sokan állítják, hogy a kódolás korunk írásbelisége és az új analfabetizmus azokat jelenti, akik nem tudnak programozni. Nagyon sok olyan program és oldal van, ami tanítani próbálja a programozást, az algoritmikus gondolkodást, ehhez sokan a játékokat használják, hiszen a játékok programozása olyasmi, ami biztosan érdekli a gyerekeket. Egy lépéssel tovább meg a Gamemaster Mechanic oldal IDE KATTINTVA, ahol egy egész játékokkal kapcsolatos történetet kerítettek a játékos programozás köré.