A 18. - 19. század fordulója mozgalmas időszak volt, nemzetek születtek és tűntek el, ekkor jött létre bizonyos értelemben Norvégia is. A napóleoni háborúkban a dánok (akik Norvégiát is uralták) a franciák oldalára álltak, a svédek pedig, bár Napóleon egy tábornokát hívták meg királynak, velük szemben harcoltak. A francia császár legyőzése után Oroszország megkapta a korábban svédek uralta Finnországot, míg a svédek a dánoktól kapott Norvégiával vigasztalódhattak. A dán herceg, azonban nem akarta átadni az országot, ezért parlamentet hívott egybe, ami kikiáltotta a független Norvégiát. Némi harc árán azonban végül a svédek megszerezték, amit a nagyhatalmak nekik ígértek. Elég bonyolultnak hangzik, ugye? Mégis könnyen érthetővé teszi EZ AZ OLDAL.

Október 24. és 26. között rendezik a természettudományokat (és informatikát és matematikát) tanító tanárok legnagyobb európai konferenciáját a Scientix 2-t Brüsszelben. A három napos rendezvényen előadások, kerekasztal beszélgetések, bemutatók, ötletbörzék követik egymást. Összesen 500 tanárt várnak az eseményre, amiről részletek itt olvashatók. Ami a legfontosabb, hogy 200 tanárnak fizetik a szállását és utazását is, erre jelentkezni IDE KATTINTVA lehet. A jelentkezőket az országok között arányosan és a jelentkezések sorrendjében választják ki, ezért érdemes hamar regisztrálni.

Egyszerű, de mégis nagyon hasznos kis program a TN Zoomit nevű (INNEN TÖLTHETŐ LE). Segítségével kinagyíthatjuk a képernyő egy részét, azután akár írhatunk is rá. Ha elindítjuk a programot először egy beállításokat kínáló oldalt kapunk, itt lehet azt is megadni, hogy mekkorára nagyítson a program és milyen billentyűkombinációra hívhassuk elő. Az alapértelmezés a Ctrl+1. Ha ezt lenyomjuk, az egérmutató körüli részt nagyítja ki a képernyőn, az egér mozgatásával pedig mozoghatunk is.

Tanítás közben gyakran veszem elő régi egyetemi jegyzeteimet, vagy azért, mert utána akarok nézni vagy azért, mert kiemelkedő tehetségű vagy érdeklődésű diákjaim kezébe adom. Ahogy telnek az évek úgy lesznek ezek a könyvek egyre elavultabbak, de azt nem látom, ahogy gyakorló tanárként pár évente frissíteném az egyetemi jegyzeteimet. Ezért is örültem nagyon, amikor ráakadtam az ELTE Reader nevű oldalra (és mobil applikációra is) (ITT TALÁLHATÓ), ahonnan egyetemi jegyzetek érhetők el pdf formátumban.

Itt van hát, egyre közeledik! Nem érdemes kihagyni. Még jelentkezni is lehet az első olyan konferenciára, ahol diákok és tanárok együtt keresnek megoldást problémákra az oktatásban, illetve osztják meg élményeiket, tapasztalataikat és kutatási erdményeiket. Jelentkezni még mindig lehet (legfeljebb többen leszünk, mint gondoltuk :) MÉGPEDIG ITT. A program:

A mini-konferencia egyik alapvetése, hogy a diákok nem csak mint tanulók, hanem akár mint tananyagfejlesztők, valódi problémákat kreatívan és IKT (vagy nem IKT) eszközökkel megoldó emberek is jelen vannak az oktatási rendszerben. Ennek fényében több előadást - ld. alább - is ők tartanak!

Konferencia program

15.00-15.10 Köszöntő

15.10-16.10 StudentsMeet Itt diák előadók lesznek. Amiről szó lesz: vajon hogyan működnek a diákok a Facebook-on? A felhasználók új tipológiáját mutatja be 2 diák. Vajon lehet-e irodalmat tantani mobil applikációk segítségéve? Gyakorlati példával keressük a választ. Mi a helyzet a gondolatta irányított robotokkal? Ilyet is láthatunk . szintén diákok tálalásában. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy 8 gimnazista diák összefogva hogyan kezdett bele tananyagfejlesztésbe krónikus beteg gyerekeknek. Az előadások rövidek, de - véleményünk szerint - frappánsak lesznek.

16.10 – 16.20 - DÍjátadó

16.20 – 16.50 – 21. századi pedagógia a tanóráimon Egy modern gyakorlatorientált pedagógiai rendszer bemutatása

17.00 – 17.30: Tanári közösségek

17.40 – 17.50 – Záró gondolatok

Választási évünk van, idén nem csak az önkormányzatokba és az országházba, hanem az Európai Parlamentbe is küldhetünk képviselőket. De vajon hogyan lesz a szavazatból képviselői mandátum? Ha egy párt megszerezte a szavazatok 32,7%-át, hol talál hét tized képviselőt, akit el tud küldeni? A probléma megoldása érdekes lehet társadalomismeret, matematika és informatika órán is, és a weben is találunk a megoldásához érdekes eszközöket. A belga Victor D'Hondt matematikus dolgozta ki a róla elnevezett módszert, amiről részleteiben IDE KATTINTVA olvashatunk.

1956 - 1968 - 1980 - 1989 a szocialista forradalmak évszámai. A Parevo nevű oldalon (IDE KATTINTVA ezekkel kapcsolatban nézhetünk filmeket és olvashatunk tanumányokat, nézhetünk meg történelmi dokumentumokat. A filmek pont olyan hosszúságúak, hogy az óra részeként, forrásnak, a beszélgetés indítójának le lehessen vetíteni őket. Arra is hasznosak lehetnek, hogy a diákok önálló munkájához adjuk ki alapnak, hiszen lehetőséget adnak a történelmi események, az egyes országok összehasonlítására.

Nagy örömmel számolunk be mindig magyar kezdeményezésekről, ezért is izgalmas a Word Nerd nevű alkalmazás, amelyet a napokban kezdtünk el tesztelni. Az elv nem bonyolult: szólistákat kapunk (illetve gyárthatunk), amelyekből feladatokat generál a rendszer, majd ezekért egy játékosított szisztémában pontokat, jutalmakat kapunk. Egy picit barangolva az oldalon (amely IDE KATTINTA érhető el), összeszedtünk néhány érdekességet - és megfogalmazódott pár kérdés is.

Nagyon izgalmas rendszert tett mindenki számára elérhetővé a Prométhean interaktív táblák gyártója, a Classflow (ITT TALÁLHATÓ) egyszerre tananyagszerkesztő, osztályfelügyeleti rendszer, szavazórendszer egyben. Az ingyenes regisztráció után létrehozhatjuk saját osztályainkat, ebbe felvehetjük a diákokat is. Ha elindítunk egy osztályt, abba a diákok be tudnak jelentkezni (ITT), beírják a kódot és csatlakoznak az osztályhoz.

Milyen angolos projektet tudnánk adni a nyárra angolul már valamelyest beszélő (író) diákjainknak? A válasz egyszerű: nevezzük őket a New York Times nyári kommentversenyére. A szabályok egyszerűek (annyira nem egyszerűek, de megtanulhatóak): minden pénteken felteszik nekünk ugyanazt a kérdést: Mi érdekelt legjobban a Times hírei közül a héten? Bármire írhatunk bármit. Lehet egy képre reflektálni, vagy éppen egy vezércikkre kiakadni. A legjobb írásokat keddenként megjelentetik a Times-ban. Szóval, ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy ki szeretne megpróbálni a New York Times-ban publikálni, lehet, hogy még a nyári melegben is sikerül némi érdeklődést szítani a diákokban. Nevezne csak tinédszereknek (13 és 19 év között) lehet. Részletek a New York Times oldalán