Talán nem mondunk vele túl nagyot, ha azt állítjuk, hogy a film ma már legalább olyan fontos médium mint a szöveg. Így van ez egyre jobban a tanításban is (elég csak a Videótanár projektre gondolni. A 21. századi tanításnak szerves része, hogy akár magunk készítsünk filmeket, akár a diákjaink csináljanak. Szerencsére ehhez nagyon könnyű szoftvereket is találni. Ebben a cikkben bemutatunk 10 lehetőséget:

Korábban írtunk már (ITT)nagy lelkesen a Classflow nevű ingyenes osztályfelügyeleti rendszerről (ITT TALÁLHATÓ). A rendszer nem csak tananyagszerkesztő, hanem azt is lehetővé teszi, hogy levezényeljünk egy órát, főleg akkor, ha a diákok maguk is rendelkeznek valamilyen eszközzel (számítógép, laptop, tablet). Feltehetünk kérdéseket, megadhatjuk, hogy mit lássanak ők és mi legyen kivetítve, elindíthatunk előre elkészített anyagokat és még az interaktív tábla szoftvere helyett is használhatjuk a rendszert. Most több izgalmas újdonságot építettek bele, lássuk, miket:

Korábban is többször írtunk már a Scientix portálról (ITT és ITT), ez az a hely, ahol számtalan érdekes a természettudományokhoz, matemaikához kapcsolódó anyagot, projektet, ötletet, óravázlatot találhatunk meg, akár magyarul is. Hogy kedvet csináljunk a böngészéshez bemutatunk öt kifejezetten izgalmasat:

Egyre többen jövünk rá, hogy milyen jól is lehet használni a képernyővideókat a tanításban: készíthetünk velük rövid magyarázatokat (Khan-akadémia, vagy Videótanár módra), amik segíthetik az otthoni tanulást, de a differenciálást is, az érdeklődőbb diákok megnézhetnek egy-két videót, amíg mi foglalkozunk a gyengébbekkel. Jó eszköze lehet a tartalmasabb visszajelzésnek is, egy beadott esszét, vagy prezentációt értékelhetünk videóban is, részletesen elmondva, hogy mit gondolunk róla, hol és miként vannak a hibái. Természetesen annak sincs akadálya, hogy maguk a diákok készítsenek videókat akár a munkájukról, akár egymásnak, segítve a tanulást. Ha nem volt idő az órán egy kiselőadásra, jó lehet egy a prezentációról készül videó is helyette. Most ajánlunk pár olyan eszközt, amivel ilyen képernyőfelvételeket készíthetünk könnyedén.

A fenti cím biztosan sokaknak felkelti a figyelmét, mintha csak egy régi álom vált volna valóra. Most végre elmerülhet a természettudományokban az is, akit eddig riasztottak a képletek. Végh László írt ugyanis ezzel a címmel jegyzetet és elérhetővé is tette az interneten (IDE KATTINTVA). A bárki által letölthető anyag Newton törvényeitől a DNS szerkezetéig ad átfogó képet a természettudományokról és ígéretéhez híven képletek nélkül.

Mi lenne, ha lenne egy olyan konferencia, ahol megfordulnak kicsit a szerepek, és a diákok adnának elő, és a tanárok lehetnének a hallgatóság. Ezen gondolkodtunk egy koratavaszi napon, majd összefogtunk a jelenlegi egyetlen magyar StudentsMeet csapattal (már írtunk róluk, mégpedig ITT és gondolatot tett követett. Nagy öröm volt, hogy összesen több mint 100 tanár és diák volt kíváncsi az előadásokra, hallhatunk gondolattal irányított robotokról, de egy új Facebook kutatásról, vagy éppen egy végzős diák saját fejlesztésű tesztmotorjáról. Most a videók is elkészültek, IDE KATTINTVA mindenki megnézheti, aki nem tudott ott lenni, de érdekli, vagy csak újra át szeretné élni az előadásokat. Természetesen a hangulatot nem tudjuk visszaadni, de a terveink között szerepel egy újabb StudentsMeet az ősszel, érdemes figyelni a TanárBlogot a részletekért.

Az iskolaújság nagyszerű dolog lehet, Amerikában az egyetemi felvételiknél komoly jó pont, ha valaki ilyennek volt a szerzője, esetleg a szerkesztője. Láthatóan hazánkban is virul a műfaj (legalábbis ez látszik ebből a listából. Az EU-s pénzekből finanszírozott Új Nemzedék oldal most abban kíván segítséget adni, hogy online jelenjenek meg. A Diáklaptár (IDE KATTINTVA) tulajdonképpen egy szerkesztőségi rendszer, hasonló a Joomlához vagy a Drupalhoz, szövegeket lehet bevinni, képeket felrakni, mindezt címlapra, rovatokba rendezni, körülbelül arra képes, amit egy Wordpress is megtesz nekünk. Ha azonban egy cikk igazán érdekes, kikerülhet a Diáklaptár főoldalára is.

A Smartypins egy zseniális új játék a Google-től, ahol (sajnos csak angol nyelven) próbára tehetjük földrajzi és kulturális tudásunkat. A játék annyiból áll, hogy kapunk 1500 km-t, maj kérdéseket, (pl. hol található az ókori világ 7 csodája közül az egyik), majd odadob a játék a térképre (a példa esetében Egyiptomba). Itt meg kell keresnünk pontosan, hogy hol is található a kérdésre a válasz. Picit idegesítő, hogy 15 másodpercig visszaszámol a játék, ha előbb válaszolunk, akkor plusz pontokat ad, ez kellemetlenül sürget. Szóval odabökjük a választ, ahová szeretnénk, majd a játék kiszámolja, hogy hány kilométert tévedtünk, és ezt az összeget levonja a kezdeti 1500 km-ből. A játék lényege: milyen messzire tudunk jutni mielőtt elveszik az összes kilométerünk?

Az történt a napokban, hogy nagyon szerettem volna egy tananyaghoz szkennelt PDF fájlokat szerkeszthető Word dokumentummás alakítani. A megoldásokat keresve először maga a Word program kínálkozott, hiszen a 2013-as Office-ban a Word már meg tud nyitni PDF fájlokat (figyelmeztet, hogy nem lesz 100%-os, de azért már így is nagy szó). Szóval ez a megoldás tökéletes, ha szövegből készült PDF-ről van szó, nem pedig egy PDF dokumentumban képként elmentett szövegről. Ilyenkor egyszerűen elmenti képként, ami nem segít rajtam. Szerencsére találtam megoldást, mégpedig a Free Online OCR alkalmazásban, amely képes a képekből kinyerni a szöveget, amit Word dokumentumként utána bátran szerkeszthetünk (Megj.: itt sem lesz 100%-os a felismerés, szóval a szöveget jól át kell nézni, de mégis sokkal jobb, mintha nekünk kellene begépelni az egészet.)

Nagy öröm számunkra, ha kollégák írnak cikkeket, esszéket. Különösen így van ez, ha az illető kolléga Rézműves Zoltán (Consonant Kiadó), remek nyelvtanár, tankönyvszerző és tréner. A lapozás után nem egy egyszerű poszt várja az olvasót, hanem egy komoly esszé, amely a visegrádi országokban hasonlítja össze a a kétszintű nyelvi érettségiket. Feltétlenül érdekes, ám rendkívül alapos elemzés található tehát csupán egyetlen kattintásra.