Minden évben megemlékezünk a World Press Photo nevű kiállításról (az idei nyertes képek ITT TALÁLHATÓAK ), mert minden évben annyi információ, érdekesség nyerhető ki a sorozatokból, amely mellett nem szabad szó nélkül elmenni szerintünk. Az idei képsorozatokat egyébként nagyon egyszerűen dolgozom fel. Mindig tartozik ugye egy történet is a képekhez, ezt kell visszafejteni a képek alapján. Például a fenti képen egy iráni meghíusult kivégzés látható. Amennyiben a kivégzés napján a sértett rokonai ahelyett, hogy kirúgnák a bűnös alól a széket, egy pofont adnak neki, az a megbocsátás jele, a kivégzés elmarad. A képek drámai erejűek, a történet teljesen más fordulatot vesz, mint ahogy azt gondolnánk. Sokat találgatnak a képekről a diákok, és szívesen teszik.

Nagyszabású konferencia készül március 20-án és 21-én Budapesten az ELTE-n természettudományokat tanító tanároknak. Az ingyenes esemény egyes napjaira külön is lehet regisztrálni. A konferencia ingyenes, sőt még ebédet is adnak! Részletek ITT OLVASHATÓK, regisztrálni IDE KATTINTVA lehet. A program nagyon izgalmasnak ígérkezik és két workshop erejéig még mi is képviseltetjük magunkat. Ráadásul az első napon még egy napfogyatkozással is kedveskednek a szervezők!

Méretes sáskaként eszi a lelkünket, sarokba szorított anyatigrisként pihen meg az agyunkon az innováció kényszere itt, a TanárBlogon. Sok kezdeményezésünk hosszú ideje sikeres, jónéhány pedig elhalt az évek során, de ettől még lankadatlan törekvéssel próbálkozunk. A legújabb ötletünk a napi kis színes, ahol a világban IKT (vagy nem) terén a holnapi órán használható érdekességeket gyűjtünk csokorba. A lapozás után szó lesz kisgyerekeknek szánt sörösövegről, arról, hogy a WHO szerint mennyit kellene naponta fülhallgatóban töltenünk, de szólunk arról is, hogy tanároknak mi a legújabb mentálhigiénés tipp, vagy hogy Hillary Clinton hogyan blamálta magát IKT terén. Szóval van kis színes.

Idén szombatra esik a Pí-nap, ami ráadásul a századlegtökéletesebb Pí-napja lesz 3/14/15 (még pontosabban 9 óra 26 perc 53 másodperckor). Ehhez kapcsolódik az a projekt is, amit Michael Soskil talált ki és amibe bárki bekapcsolódhat. A projekt részleteit a Skype in the classroom oldalon közölte (ITT), de itt leírjuk mi is, hogy miről van szó. Nincs szükség komoly angoltudásra sem, hogy valaki részt vegyen benne, de persze a teljes élményhez az sem árt.

Tisztelt Főszerkesztő Asszony!

Szeretném megköszönni megtisztelő felkérésüket, hogy a Magyar Televízió műsora számára egy rövidfilmet forgatnának arról, hogy milyen is az iskola diákszemmel. Mint írta, szeretnének a DiákBlog és a Budapest on the Go! nevű fejlesztésekről beszélgetni diákokkal, vágóképeket csinálni, diák-tanár interakcióról tanórákon felvételeket készíteni.

Megtisztelő, valóban az, hogy ezeket az ötleteket egy televíziós műsor keretében bemutatásra méltónak találja. Az is rendkívül szimpatikus, hogy a diákok véleményére kíváncsiak, és mi, tanárok, inkább csak vágóképek lennénk, a szükséges háttér mindahhoz, amit a diákok elérnek. Mégis, azt gondolom, hogy jelenleg ezt a felkérést nem fogadhatom el. Ennek (ahogyan a klasszikus viccben is a harangozás elmaradásának) több oka van. Először is nem tudnék hiteles IKT-s órát bemutatni, valóban csak vágóképnek lennének jók azok a 7-8 éves számítógépek, amelyekkel dolgoznunk kell – vagyis csak kellene. Nyelvtanárként abban a kivételes helyzetben vagyok, hogy ha nincsenek ilyen eszközök, hát megvagyunk nélkülük. Használjuk az informatikát órán kívül. Otthon. Ki-ki a saját gépe előtt ülve. Megosztunk, feltöltünk, kommunikálunk, együttműködünk, még egy virtuális osztálytermünk is van. De mindehhez a tanulás helyszínén nem férhetünk hozzá. Mert a gépek már nem működnek jól.

A sejtkémia nem tartozik a legkönnyebben emészthető biológia és kémia tananyagok közé a középiskolában. Nem könnyű a folyamatokat vizualizálni, megérteni és még nehezebb azokat egységes rendszerben látni. A Small Molecule Pathway Database (IDE KATTINTVA) ebben segíthet nagyon hatékonyan. Az egyes kémiai útvonalakat térképeken követhetjük végig, ahol nem csak a molekulák és az enzimek vannak feltüntetve, hanem még az is, hogy a sejtben hol játszódik le a folyamat.

Az itt látható térkép jelent meg pár napja az RTL Klub Híradójában. Kicsit furcsa helyre került benne Románia és Rákoshegy is országot váltott. Ennek kapcsán találtam rá az ELTE honlapján egy olyan gyűjteményre, ami az elektronikus és nyomtatott sajtóból gyűjti a hibás térképeket (ITT TALÁLHATÓ). Vannak köztük a példához hasonlóak és olyanok is, amiken csak értő szemmel lehet észrevenni a hibát (pl. hogy Keszthely már 1979 óta Zala és nem Veszprém megyéhez tartozik). Szórakozásnak is jó nézegetni őket, de jópofa feladatokat is építhetünk rá.

Lassan 4 éve, hogy először írtunk itta TanárBlogon a Teachmeetről erről a különleges és egyedi tanári mikrokonferenciáról (**ITT). Az események lényege, hogy rövid, 3 perces előadások követik egymást, minden tanár elmond valamit, ami nála működött, vagy éppen nem jött be, lehet, hogy IKT-s dolgot és lehet, hogy nem. A lényeg a személyes tapasztalat és az is, hogy nem hosszú előadások vannak egymás után, hanem rövid ötletek, élmények. A Teachmeetet persze egy hosszabb beszélgetős, oldott lezárás követi. Itt lehet kérdezni az előadóktól, de szigorúan informális keretek között. A PiL Akadémia keretében több ilyet is tartottunk (és reméltük hogy majd eszünkbe fog jutni valami jó magyar név rá) és tartott ilyet az Educatio is pár rendezvényén. Azt reméltük, hogy majd sokan rákapnak arra, hogy milyen jó is Teachmeetelni, de sajnos nem így lett. Ezért is volt nagy öröm, amikor meghallottuk, hogy Turán rendeznek ilyet az IKT délután keretében. Természetesen ott voltunk és be is számoltunk róla, de most elkészültek a videók is az egyes előadásokról, amiket IDE KATTINTVA lehet megnézni.

Már volt szó a TanárBlogon az általunk szorgalmazott Slide Force nevű gyorsreagálású egységről, akik a prezentációkat tartó előadókat fülelnék le TEK-es módszerekkel. Természetesen az ember gyerekekkel sokkal megengedőbb, és megpróbál segíteni nekik abban, hogy mások által is élvezhető prezentációkat legyenek képesek készíteni. Egy tizedikes osztályom egy (számukra) elég unalmas, de jól előadható témában készített prezentációkat, viszont az előadások során kiderült, hogy sokan jegyzetekből olvastak, és a diák alapján egyáltalán nem tudtak beszélni. Megígértem nekik, hogy összegyűjtök néhány jótanácsot, példákkal és ellenpéldákkal a következő kiselőadáshoz. A végeredmény letölthető innen, a TanárBlogról a lapozás után.

Ki vagyunk téve rosszindulatú emberek zaklatásának mindannyian. Felnőttek és gyerekek egyaránt. Azt gondoljuk, hogy a diákjaink, gyermekeink végképp. Gondoljuk, mégpedig azért, mert nem tudjuk szülőként, tanárként pontosan megítélni. Kétségtelen tény, hogy a zaklatás nagyon komoly probléma, a kiber-zaklatás szintén. Ugyanakkor a kérdésen kicsit elgondolkozva és az adatoknak utánanézve a kép árnyaltabb talán, mint amit sok ilyen jellegű írás, szervezet sugall. Gimzanistákkal (nem reprezentatív minta!) beszélgetve azt találtuk, hogy a diákok ebben a korban sokkal tudatosabban védik a magánszférájukat, mint pár évvel ezelőtt, és az is nagyjából kiderült, hogy az ijesztgetés a legkevésbé hatékony módszer arra, hogy biztonságosabbá tegyük online életüket. Az utolsó, kutatások által is megerősített, következtetés az volt, hogy a szülőktől, tanároktól hiába is várnak segítséget.