Sokat írtunk már az Ofice Mixről, arról a Powerpoint kiegészítőről, amivel teljes e-learning rendszert építhetünk (ITT). Most egy nagyszerű hírünk van vele kapcsolatban: a legújabb frissítéssel már arra is lehetőségünk van, hogy az elkészült anyagot SCORM csomagként mentsük ki. A SCORM egy e-learning szabvány, amit mindenféle tanulási környezetbe, például Moodle-be is beilleszthetjük. A Moodle-t pedig sok iskola használja, hiszen ingyenes rendszerről van szó.

Ma egy elsősorban angolosoknak érdekes tesztet mutatunk be (ITT TALÁLHATÓ ), amely azt hivatott megmondani, hogy az angol szavak hány százalékát ismerjük. A játék egyszerű: szavakat kapunk és meg kell mondanunk, hogy ismerjük-e avagy talán mégsem. Természetesen ez így túl egyszerű lenne, vannak ugyanis valódi és valódinak látszó, kitalált szavak is a listában és gyorsan kell dönteni. A játék végén megtudhatjuk, hogy hogyan is állunk az angol szavakkal, de ami még hasznosabb, megomnják azt is, hogy mely szavakat nem nem ismertünk fel, valamint melyikekről gondoltuk azt, hogy valódi szavak, pedig nem is. És a tetejébe mindennek, a nem ismert szavakat meg is tanulhatjuk. Érdekes játék, egy próbált megér, köszönjük Ács Timinek a tippet!

Gyűlnek a szakértők a Skype listánkba. Pár nappal ezelőtt hirdettük meg, hogy szeretnénk egy listát összegyűjteni olyan szakértőkről, akik hajlandóak egy tanórára, egy projektbe 10-20 percre bekapcsolódni, beszélgetni a diákokkal. A listára ITT LEHET feliratkozni, vagy felírni egy ismerőst. A dolog kaláka rendszerben működik, aki hozzáad egy szakértőt, az megkapja az összes listáját és megívhatja őket az órájára. Ez alatt a pár nap alatt már több mint huszonöt szakértő gyűlt össze. Van köztük:

a természettudományok tanításában egyre nagyobb szerpet kap a kutatás alapú megközelítés, aminek a lényege, hogy a diákok maguk végeznek kutatásokat, maguk próbálnak bizonyos jelenségek végére járni. A kémiai kísérletezés is új értelmet nyer ebben a formában, a demonstráció helyett a tudás építésének eszközévé válik. Ezt szorgalmazza az ELTE Kémia Szakmódszertan csoportja is és ezért is tettek elérhetővé számos kísérletleírást, tanári útmutatót és ezekhez kapcsolódó feladatlapokat. Mindezek IDE KATTINTVA érhetők el.

Egy felhívást kaptunk, közzé is tesszük, mert érdekesnek tűnik (vagyis őszintén szólva TUDJUK, hogy érdekes). A helyzet az, hogy az USA nagykövetségének RELO nevű regionális irodája egy hatalmas nyelvtanítást segítő app versenyt, konferenciát tart. HA jól tudjuk, összesen 17 ország pályázik 3-3 fős csapatokkal, és a rendelkezésre álló 5 nap alatt egy életképes app tervét kell összehozni. Ezt aztán az utolsó napon elő (és el) kell adni egy szakmai zsűrinek, a legjobb pályázat megvalósításához pedig a nyertes kap pénzt, paripát. A jelentkezés határideje 2015. március 30., szóval érdemes gyorsan jelentkezni még. További részletek és a jelentkezési lap az IATEFL holnapján, IDE KATTINTVA találhatóak.

Felmerül gyakran (na nem annyira gyakran, de néha azért csak-csak), hogy ha egy közös projekten dolgozunk egy másik iskolával, helyileg máshol tartózkodó csoporttal, akkor milyen hatékony módszerek, eszközök léteznek az együttműködés támogatására. Nos, az Idroo (ITT TALÁLHATÓ) egy ilyen eszköz. Nem más, mint egy interaktív tábla szoftverre hasonlító fejlesztés, amellyel egyszerre többen dolgozhatunk. Írhatunk, törölhetünk, megoszthatunk, csetelhetünk és még vagy 15 egyéb funkciója is van. Használata egyszerű, nincs szükség sem szörnyen nagy sávszélességre, sem letöltésre, csak regisztrálunk, kettőt kattintunk és már meg is vagyunk. Indulhat a közös munka.

Mozgalmat indítunk! Régóta gondolkodunk már azon, hogy miként lehetne kitárni az iskola kapuját, hogyan lehetne behozni jobban az életet az iskolába. Úgy látom, hogy a technikai eljutott arra a szintre, amikor ezt már valóban lehetővé teszi. A Skype a mindennapok része, a széles sáv nem luxus ma már. használjuk hát fel a videótelefont arra, hogy szakértőket hívjunk be az iskolába. Ehhez nem kell más, csak egy adatbázis olyan szakértőkkel, akik alkalmasint (nem hiszem, hogy évente egy-két alkalomnál többről lenne szó) hajlandók 20 percen diákokkal beszélni a saját szakmájukról, a saját szakterületükről. Gyűjtsük össze együtt! ITT EGY KÉRDŐÍV ahová bárki beírhatja a beszélgetésre hajlandó szakértő elérhetőségét.

Erdei iskola modern eszközökkel ezzel a címmel tartottam előadást a budapesti Scientix konferencián. A pompásan szervezett, jó hangulatú eseményen 80 természettudományokat tanító tanár hallgathatott izgalmasnál izgalmasabb dolgokról. Én arról beszéltem, hogy miként lehet a modern IKT eszközöket a terepi munkában használni. Talán nem is tűnik fel nekünk, hogy a diákjaink a zsebükben hordanak egy multifunkciós szenzort és egy remek fényképezőgépet, valamint a legegyszerűbb laptop is remekül használható videóvágásra vagy éppen enciklopédiának. Ezzel egészen újszerű projektekre nyílik lehetőségünk. Hogy milyenekre, az kiderülhet a prezentációból:

Sok eszközről volt már szó a TanárBlogon, és néha-néha jó elővenni egy régebb témát, hátha történt érdekesség azóta is. A Skype használata a tanításban egy ilyen téma. Írtunk már egy angolos Skype projektről ITT , rendkívül izgalmasak a Mystery Skype órák, ahol más iskolákkal teremtünk kapcsolatot Skype-on és igen/nem kérdések segítségével ki kell deríteni, hol is lehet a másik osztály a világon (erre érdemes felkészülni, tanárként irányítani a kérdéseket, hogy valóban izgalmas legyen). Én mindig egyeztetek a kollégával, aki a vonal másik végén van, hogy minél hatékonyabb, tanulást is segítő kérdéseket tudjunk feltenni egymásnak.

Csodálatos infografikát tett közzé a BBC, amiben a Föld és az óceánok mélyét mutatják be. IDE KATTINTVA lehet megtekinteni. Ahogy az oldalt lefelé görgetjük egyre lejjebb és lejjebb jutunk és közben láthatjuk, hogy az adott mélységben mi van a föld és a víz alatt. Az egész nagyon látványos és minimális angoltudás már elegendő a megértéséhez.