Nagyszerű projekt lehet, ha a diákoknak társasjátékot kell készítenie. Nálunk több tantárgyból van ilyen projektfeladat, történelemből például a Nagy Felfedezések korából készítenek játékot, biológiából Utazás az emberi testben címmel vagy az evolúció szabályait bemutatandó, matematikából a valószínűségszámítás esetében kell új játékot kitalálniuk. A lényeg, hogy a játék tükrözze a megtanultakat, lehetőség szerint modellezze a megtanult mechanizmusokat is. A kevésbé ötletes megoldások kvíz-jellegűek, de születnek igazi gyöngyszemek is. Most arra is lehetőség van, hogy ezek a játékok ne csak az osztálynak készüljenek, hanem egy országos pályázaton mérettessenek meg. A Magyar Társasjátékos Egyesület írt ki ugyanis pályázatot printjátékokra (IDE KATTINTVA), a printjáték tulajdonképpen egy pdf fájl, ami tartalmazza a táblát, a figurákat és a szabályt is, ilyenek versenyezhetnek február 22-éig.

Október 31. nem csak az egyre népszerűbb Halloween, hanem az egyre kevésbé népszerű Reformáció napjának ünnepe is. a esetleg bármilyen formában előkerül az órán a reformáció, érdekes lehet a Reformáció városai nevű oldal (IDE KATTINTVA), ahol 42 olyan város mutatkozik be, aminek köze volt a vallási megújuláshoz. Szerepel a sorban Debrecen és Sárvár is. Kiadhatjuk a diákoknak, hogy egyenklnt nézzék meg a városok oldalait és azt, hogy milyen szerepük volt a reformációban.

Nagyon nehéz jól megragadni az összetett történelmi eseményeket, főleg, ha a minél több oldalról és minél több nézőpontból szeretnénk megmutatni. Milyenek voltak a mindennapok egy háború alatt, hogyan élték meg akik részt vettek benne és mi alakította a sorsukat? Nehéz minden kérdésre választ adni. A Fríz Ellenállási Múzeum olyan érdekes módszert választott a második világháború bemutatására, amit akár mi is elleshetünk. Weboldaluk a Világháború 100 tárgyban azt teszi, amit a címe is ígér: 100 tárgyon kersztül mutatja be a háború hollandiai történetét, eseményeit, mindennapjait (ITT TALÁLHATÓ). Bár az oldal maga is nagyon izgalmas még érdekesebb lehet lelopni az ötletet és projektet építeni rá.

Tudom, hogy ez most angolul van, és egyébként is kissé marginális anyag, mégsincs szívem nem megosztani. Angolul tudó tanárok, szülők, iskolaigazgatók, figyelem! A PBS egy (szerintem) egészen használható oldalt készített 180 days: Challenge névvel (IDE KATTINTVA látogatható meg). Tanárként például elindulhatunk, és 10 lehetséges, osztálytermi problémát kapunk, amelyekre több megoldást is ajánl a rendszer. Mit teszünk egy problémás, állandóan izgő-mozgó gyerekkel stb. A válaszok egy része magyar viszonylatban nem egészen reális (pl. kérünk mellé egy külön kirendelt tanársegédet, aki csak azzal az egy gyerekkel foglalkozik - bármibe is lerül :) , összességében mégis hasznos lehet minden tanárnak, tanárnak tanulónak, illetve tanárszakos felvételire készülőnek, ahol lehetnek ilyen vagy hasonló feladatok.

Itt az ősz, a legjobb kirándulós időszak. Ilyenkor a legszebb az erdő és a szerencsésebb iskolákban még arra is jut energia és pénz, hogy osztálykirándulásra menjenek a diákok. Ehhez jöhet nagyon jól az OpenMaps nevű oldal, ahonnan térképek tölthetők le (IDE KATTINTVA). ezeket a térképeket azután használatjuk offline módon a megfelelő mobiltelefonos alkalmazással. ezek között van ingyenes (pl. a Locus Free Map vagy a g.hu) és olcsók is (pl. a Vectorial Maps). Az oldal nagy előnye, hogy nem csak Magyarország turistatérképe érhető el rajta, hanem a környező országoké, ahonnan nem olyan könnyű jó térképet szerezni.

Valamiért elkerülte eddig a figyelmünket a viccesen fiatalos Csibésztúra nevű oldal (IDE KATTINTVA) látogatható meg), ahol valóban rengeteg feladvány található. Harmadik osztálytól nyolcadikig találunk feladványokat, összesen hét tantárgyból, ha jól láttam. Nagyon szélesnek tűnik a merítés, sok kis játék között böngészhetünk, válogathatunk. Az, hogy esztétikus-e a megjelenítés, ízlés kérdése, nekem kicsit 20. századi, de használható. Érdemes körülnézni, hatodik osztályos természetismeret 'játékokból' például majdnem 50 darabot találtam. Az oldal használatához ingyenes regisztráció szükséges.

Mikor is észlelték elsőként hazánkban a törpesármányt? Biztosan sokakat égetett ez a kérdés, de amióta megjelent a Magyar Madártani Egyesület oldalán Magyarország madarainak listája (IDE KATTINTVA), ez már nem lehet gond. A megfelelő oldalra kattintva (IDE) egyértelművé válik, hogy 1988-ban fogták az első példányt (én csak tudom, mert ott voltam). Persze ennél sokkal több dologra is használható ez a remek oldal, ahol minden hazai madárfajról található leírás, kép pontos adatok a vándorlásáról, ha lehet, akkor még film is.

A Body Visualiser nem testépítők gyűjtőhelye, hanem egy olyan oldal, ahol a testalkatunkat alakítgathatjuk. Meg kell mérnünk magunkat, aztán ahhoz alakíthatjuk a testünk különböző méreteit (pl. mellkas szélessége stb.). A végén beállíthatjuk azt is, hogy hány órát edzünk egy héten, és ehhez képest látszik a testalkatunk változása, alakulása. Összességében érdekes összefüggéseket találhatunk, jó eljátszani a számokkal egy kicsit.

Egy hónapja jelent meg és jelentős port kavart az OECD tanulmánya a laptopok iskolai használatáról. Mi is írtunk róla és meg is fogalmaztuk az értelmezésével kapcsolatos aggályainkat (ITT), az OECD kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a technika bevezetése magában az iskolákba nem sokat jelent. A neo-ludditák úgy érezték, hogy végre igazolva lett amit mindig is mondtak: a technika elbutít, elidegenít, árt. Valójában pedig csak arról volt szó, hogy a technika magában semmit nem jelent, ha nincs hozzá megfelelő pedagógia, ha nincs hozzá megfelelő elképzelés, hogy miért is kellene.

Pár napja megjelent egy újabb kutatás, az eredménye kevésbé bombasztikus, így jó eséllyel nem fogja majd megjárni az országos médiát és a blogoszférát, pedig nagyon alapos és nagyon megfontolandó dolgokról szól. A kutatást a European Schoolnet végezte két éven át nyolc ország több mint negyven iskolájában. Az iskolákban különféle felállásokban, különféle szcenáriókban vizsgálták az IKT eszközök használatát, a kutatók hosszas megfigyeléseket végeztek az osztálytermekben, interjúkat készítettek, felméréseket csináltak. Az eredmények elolvashatók projekt oldalán (Creative Classrooms Lab).

Több ilyen oldalról írtunk már, a visszajelző rendszerek (pl. Kahoot) rendkívül egyszerűen használhatóak, és népszerűek. Ha valakinek még ezek is bonyolultnak tűnnének, és valóban nem szeretne mást, mint esztétikusan kivitelezett feleletválasztós teszteket kiadni az órán a diákoknka, amelyre azonnali visszajelzést szeretne kapni, akkor a Quizizz egy élhető alternatíva lehet. Viszonylag egyszerűen szerkesztehő a felület - kérdés majd négy válasz következik. Ezután kapunk egy kódot, amit a diákoknak meg kell adnunk, és már mehet is a játék. Mérsékelten vicces mémes visszajeltéseket kapunk, ami nem zavaró. Összességében: egy egszerű, nem túl különleges, ám mégis esztétikus, és azt az egyetlen funkciót nagy biztonsággal hozó oldalról van szó, amelyet IDE KATTINTVA lehet meglátogatni.