Érdekes kísérlet nem képekkel, hanem emotikonokkal kipróbálni a történetmesélést. Én nyelvórán nagyon szeretem, mert valahogy az emoji-k tényleg mintha érzelmeket mozgatnának meg. Mostantól mindehhez ki sem kell lépnünk a Wor-ből vagy Powerpoint-bó, hiszen IDE KATTINTVA egy teljes emotikonkészletet tölthetünk le, amit egyetlen (na jó, kettő) kattintással beilleszthetünk a prezentációnkba, vagy éppen az általunk szerkesztett dokumentumba. A letöltés után a Word-ban például a jobb oldalon fognak megjelenni az emojik, ami nyilvánvalóan zavaró lehet. Ha itt bezárjuk az ablakot, akkor sem veszlen el természetesen, hanem a Beszúrás menüpontra középen az Áruház alatt található a Saját alkalmazások gomb. Ha ezt a lenyitjuk, ott lesznek az emojik!

Vicces olédal és remek projekt kiindulópontja lehet a VanGO Yourself nevű (ITT TALÁLHATÓ). A lényege pofonegyszerű: készítsük el híres festmények variánsait fotón a saját szereplésünkkel. A végeredmény pedig egyszerre vicces, de közben a kompozícióról sokat meg is tanító gyűjtemény. Az oldalon összeválogattak sok olyan képet, amit jól lehet rekreálni és még be is címkézték őket, hogy könnyen találjunk magunknak valót. A saját kreációnkat is feltölthetjük és ha szerencsések vagyunk, bekerülhet a legjobbakból készült válogatásba.

Sokszor elhangzott már, hogy a 3D lesz a következő nagy dolog, akár a moziban akár az oktatásban, de valahogy csak nem akarózik eléggé nagy lenni. Az érthető, hogy nem akar az ember furcsa szemüvegben ülni az órán vagy éppen ilyen szemüvegben lapozgatni egy tankönyvet, így szerintem az ilyen értelemben vett 3D mindig csak a következő nagy dolog lesz. A 3D modelleknek azért mégis lehet szerepe a tanításban, vannak olyan esetek, amikor kifejezetten hasznos lehet, ha valamit látunk térben is (például a molekulák felépítését tanulva), vagy akár ki is nyomtathatjuk egy 3D nyomtatóval. A Sketchfab nevű oldalon (IDE KATTINTVA) mindenféle 3D modelleket találunk, amiket nézhetünk a böngészőből vagy ki is nyomtathatunk, sőt akár máshová is beilleszthetjük!

A neves Time magazin mindig is híres volt arról, hogy előszeretettel készít ilyen-olyan listákat, ezen túl még az igényes sajtófotóiról is. Adta magát tehát, hogy elkészítsék a 100 fotó, ami megváltoztatta a világot oldalt is (ITT TALÁLHATÓ). Az első kép 1826-ból való (az egyik első fénykép, ami elkészült), az utolsó 2015-ből a halott szíriai kisgyerek a tengerparton. Ezek között a nagy jelenetőségű sajtófotóktól (Robert Capának két képe is bekerült) a NASA képeiig vagy akár az első Röntgen-felvételig nagyon sokmindent találhatunk. A képeket nézhetjük időrendben, de véletlenszerű sorrendben is. A képekhez gyakran egy-egy rövid film is tartozik,ami megvilágítja a hátterét és a jelentőségét.

A Matador Network (ITT TALÁLHATÓ ) érdekes játékot fejlesztett, amelyben országok körvonalai alapján kell felismernünk, hogy hol is járunk. Miután találgattunk, további érdekes információkat kapunk az országokról (igaz, hogy angolul). Akár angolórán is érdekes feladat lehet, ismétlésnek, vagy rövid levezető játéknak is kitűnő.

Október 13-án szombaton az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium 7. és 8. évfolyam útnak indult a városban, hogy nem hagyományos módon emlékezzenek meg az 1956-os forradalomról. A megadott feladatsor és nyomok alapján állomásról állomásra haladva, digitális tartalmakat és papír alapú dokumentumokat kombinálva ismerkedtek meg a diákok 1956 néhány fontos helyszínével és szereplőjével.
A feladatsor kezdetén diákok összegyűlnek a gimnáziumban, kb. 10 fős csapatokra bomlanak, és megkapják az instrukciókat az őket kísérő tanártól. Kézbe veszik az első borítékot az első feladvánnyal, és a megfejtés alapján elindulnak a városban. Végiglátogatják a helyszíneket, ahol újabb és újabb feladatok várnak rájuk. A helyben, borítékban talált instrukciókat együtt kell használniuk a digitális tartalmakkal, melyek eléréséhez minden szükséges információt előre megkapnak. Az utolsó állomás megfejtése visszairányítja őket a gimnáziumba, ahol előre felállított panelekre szabadon ragaszthatnak, rajzolhatnak, írhatnak felhasználva a séta során gyűjtött anyagokból azokat, amik a legjobban megfogták őket.

Nagyon izgalmas oldalt találtunk, amely sok nyelvtanulónak segíthet. Nekünk is sok fejtörést okoz az, hogyan lehet (és ha lehet, érdemes-e) a nyitott végű feladatokat, kérdéseket automatizáltan értékelni. Az íráskészség tipikusan ilyen. Azt gondolom, hogy a legjobb megoldás az, ha van egy nyelvtanár, aki segít, de ha esetleg mégsincs, a Cambridge English oldala (ITT TALÁLHATÓ segíthet. Itt nyelvi szintet választhatunk, különböző típusú feladatokat, majd elkezdhetünk írni. Miután ezt megtettük, a rendszer automatikusan kijavítja a munkánkat, megmondja, hogy milyen nyelvi szinten tartunk. és javasol változtatásokat, amivel még jobbá tehetjük az írást. Pofonegyszerű.

A diákok szeretnek játszani, gyakran még az sem tűnik fel nekik, ha közben tanulniuk is kell. Erre az alapgondolatra épít a FlipQuiz nevű oldal, ahol a korábban a tévében látható Mindent vagy semmit mintájára készíthetünk játékot (IDE KATTINTVA). Témakörök vannak, azokban különböző pontértékű kérdések. A diákok választanak egy témakört, megkapják a kérdést és felelnek rá, ugyan látszik a válasz is, de azt, hogy az ő válaszuk helyes olt-e (így plusz vagy mínusz pontot érdemelnek-e) már a tanár döntheti el. A égén persze az nyer, aki a legtöbb pontot gyűjtötte.

Időről-időre megjelennek olyan weboldalak, ahol nagy cégek a fejlesztéseiket akarják kipróbálni és ebbe valamilyen játékos formában vonnak be minél több embert. A Google Quick, Draw! nevű oldala is ilyen (ITT TALÁLHATÓ, célja, hogy a cég képfelismerő neurális hálózatai egyre okosabbak legyenek. Mesterséges intelligenciát tanítani viszont még sosem volt ilyen szórakoztató. A feladat, hogy rajzoljunk valamilyen tárgyat vagy állatot, a rendszer meg folyamatosan találgat, hogy mi lehet az. A rajzoláshoz csak 20 másodpercünk van, így kifejezetten pörgős a dolog. Nagyon szórakoztató és mivel a rendszer folyamatosan találgat is, kifejezetten jó lehet a szókincs fejlesztésére is, mivel nagyon hétköznapi szavakat használ.

Ki gondolná, hogy a Nyugdíjasok Szövetsége készít olyan anyagot, amit remekül lehet felhasználni a tanításban. A Életben maradnának című oldalt (IDE KATTINTVA) pedig remekül lehet felhasználni az órán is. Az oldal apropója a tüdőgyulladás világnapja és öt olyan költő versét dolgozták fel, akik tüdőgyulladásban haltak meg. A feldolgozás formája a képregény, olyan médium, ami nagyon közel áll a mai diákokhoz. Csokonai, Kölcsey, Arany, Ady és Berzsenyi egy-egy klasszikus versét tekinthetjük meg így, az egyiket még meg is hallgathatjuk.