Nagyon izgalmas oldalt találtunk, amely sok nyelvtanulónak segíthet. Nekünk is sok fejtörést okoz az, hogyan lehet (és ha lehet, érdemes-e) a nyitott végű feladatokat, kérdéseket automatizáltan értékelni. Az íráskészség tipikusan ilyen. Azt gondolom, hogy a legjobb megoldás az, ha van egy nyelvtanár, aki segít, de ha esetleg mégsincs, a Cambridge English oldala (ITT TALÁLHATÓ segíthet. Itt nyelvi szintet választhatunk, különböző típusú feladatokat, majd elkezdhetünk írni. Miután ezt megtettük, a rendszer automatikusan kijavítja a munkánkat, megmondja, hogy milyen nyelvi szinten tartunk. és javasol változtatásokat, amivel még jobbá tehetjük az írást. Pofonegyszerű.

A diákok szeretnek játszani, gyakran még az sem tűnik fel nekik, ha közben tanulniuk is kell. Erre az alapgondolatra épít a FlipQuiz nevű oldal, ahol a korábban a tévében látható Mindent vagy semmit mintájára készíthetünk játékot (IDE KATTINTVA). Témakörök vannak, azokban különböző pontértékű kérdések. A diákok választanak egy témakört, megkapják a kérdést és felelnek rá, ugyan látszik a válasz is, de azt, hogy az ő válaszuk helyes olt-e (így plusz vagy mínusz pontot érdemelnek-e) már a tanár döntheti el. A égén persze az nyer, aki a legtöbb pontot gyűjtötte.

Időről-időre megjelennek olyan weboldalak, ahol nagy cégek a fejlesztéseiket akarják kipróbálni és ebbe valamilyen játékos formában vonnak be minél több embert. A Google Quick, Draw! nevű oldala is ilyen (ITT TALÁLHATÓ, célja, hogy a cég képfelismerő neurális hálózatai egyre okosabbak legyenek. Mesterséges intelligenciát tanítani viszont még sosem volt ilyen szórakoztató. A feladat, hogy rajzoljunk valamilyen tárgyat vagy állatot, a rendszer meg folyamatosan találgat, hogy mi lehet az. A rajzoláshoz csak 20 másodpercünk van, így kifejezetten pörgős a dolog. Nagyon szórakoztató és mivel a rendszer folyamatosan találgat is, kifejezetten jó lehet a szókincs fejlesztésére is, mivel nagyon hétköznapi szavakat használ.

Ki gondolná, hogy a Nyugdíjasok Szövetsége készít olyan anyagot, amit remekül lehet felhasználni a tanításban. A Életben maradnának című oldalt (IDE KATTINTVA) pedig remekül lehet felhasználni az órán is. Az oldal apropója a tüdőgyulladás világnapja és öt olyan költő versét dolgozták fel, akik tüdőgyulladásban haltak meg. A feldolgozás formája a képregény, olyan médium, ami nagyon közel áll a mai diákokhoz. Csokonai, Kölcsey, Arany, Ady és Berzsenyi egy-egy klasszikus versét tekinthetjük meg így, az egyiket még meg is hallgathatjuk.

Nincs könnyű dolga annak a tanárnak, aki a mozgások newtoni elméletét akarja megtanítani. Rögtön ott van az első törvény: egy test mozgásállapota nem változik, amíg más test vagy mező nem hat rá mondjuk, majd elgurítunk egy labdát és az szépen lelassul majd megáll. Persze ilyenkor az ember nekikezd súrlódásról beszélni, meg akár közegellenállásról is, de a tény tény marad: a mindennapi tapasztalatok nem a newtoni fizikát támasztják alá (talán ezért is kellett 2500 év mire kitaláltuk). Az angol űrügynökség oldala az Astro Academy: Principia ezen segíthet (IDE KATTINTVA). Newton törvényeit, a mozgás alapszabályait ugyanis a Nemzetközi Űrállomáson mutatja be egy űrhajós, és így már minden úgy viselkedik, ahogy kell neki.

Kicsit a Kahoot! és a Socrative vonalán halad a Mentimeter nevű alkalmazás, de még annál is több lehetőséget kínál fel, mint azok. Nem csak kvízeket készíthetünk, hanem akár szófelhőt is, valamivel kapcsolatban, vagy éppen közvélemény-kutatást, nyitott kérdéseket is feltehetünk, de különféle szempontok alapján is osztályozhatunk dolgokat. A dolog nagyon egyszerű, a tanár a mentimeter.com oldalon regisztrál (ingyen) és elkészíti a kvízt, majd miután azt elindítja, kap egy számot. A diákoknak a menti.com oldalon kell bejelentkeznie ezzel számmal és már kezdődhet is a kvíz. Sokrétűbb, mint a Socrative vagy a Kahoot!.

Milyen lehet gőzhajót tervezni? A Full Steam Ahead című játékban bárki kipróbálhatja (IDE KATTINTVA). Egyre nehezebb feladataink vannak, egyre komolyabb kihívásokkal nézhetünk szembe. Közben persze történelmet és fizikát is tanulhat a diák, megtanulhatja, mi a különbség a fa- és az acél hajótest között, a vitorla, a lapátkerék és a propeller meghajtás között. Teljesen szabad kezet kapnak arra, hogy tervezzenek.

Lassan két hónapja használom aktívan a Microsoft Classroomot (ITT ÍRTUNK RÓLA) nagyon kellemes tapasztalatokkal. Sokkal egyszerűbbé teszi a diákok munkájának követését, rendezését. Nagy örömmel fedeztem fel, hogy a rendszerhez már mobilos applikáció is van Androidra (ITT) és iOS-re (ITT) egyaránt. A mobilos applikció segítség nekem a tanárnak, hiszen például értesítést kapok róla, ha valaki beadta a munkáját vagy éppen hozzászólt valamelyik feladathoz, de segít a diáknak is, aki mindig láthtatja pontosan, hogy milyen feladatok várnak rá.

Az ingyenesen használható Adobe Spark nevű alkalmazással (ITT TALÁLHATÓ) képeket és szövegeket kombinálhatunk könnyen látványos formába. (Kicsit hasonlít a Sway-re, bár limitáltabbak a lehetőségei.) Háromféle dolgot készíthetünk: képet felirattal, prezentációt (blogposztot) és videót a képekből és a hozzájuk tartozó szövegekből. Az egész nagyon könnyen, gyorsan használható és az eredmény garantáltan esztétikus lesz.

Sokat mondogatják, hogy a programozás megtanulása a most már legalább olyan fontos, mint megtanulni olvasni. Ha előkerül, hogy tényleg az-e a cél, hogy mindenki prograozó legyen, gyakran az a válasz, hogy természetesen nem, de a programozás fejleszti az algoritmikus gondolkodást vagy a problémamegoldó készséget, esetleg a matematikai ismereteket. Nem ismerős ez az érvrendszer? Néha melléütök. Miközben ezekkel az érvekkel, hogy miért kell programozni tanulni nem tudok egyetérteni, én is azt gondolom, hogy fontos kódolni tanulni, hogy miért, azt legjobban a Wolfram nyelv kapcsán lehet megérteni. Stephen Wolfram több évtizede dolgozik tulajdonképpen egy agy művön, ennek a műnek a része a Mathematica szoftvercsomag, a Wolfram Alpha kereső majd mindezek közös alapja a Wolfram programnyelv.