Izgalmas pályázatot hirdetett meg a STEM Alliance nevű szervezet, amiben az európai természettudomány-tanárok all star csapatát kívánják összegyűjteni. A pályázat részletei IDE KATTINTVA olvashatók. Három kategória van, pályázni lehet a természettudományokat, a tudományos pályát népszerűsítő események megszervezésével, ilyen eseményekről írott beszámolókkal és olyan videókkal, amik természettudományos oktatási ötleteket mutatnak be. A határidő február 28.

A Radio Garden (ITT TALÁLHATÓ ) egy igen izgalmas kezdeményezés, amely segítségével a világ szinte minden országának online rádióadásaiba be tudunk csatlakozni. A választást nagyon látványosan, egy interaktív földgömbön tehetjük meg, amelyet pörgethetünk, majd a kívánt országhoz érve zöld pontok jelzik, hogy milyen rádiók elérhetőek éppen. A helyre kattintva (pl. Dublin) az összes helyi online rádió között böngészhetünk. Ám ez mind semmi, mert izgalmas rádiótörténeti adalékokkal lehetünk gazdagabbak, ha a History opciót választjuk (ez sajnos csak angolul van), ahol régen volt rádiókról szóló történeteket olvashatunk. Akár órán, akár otthon, vagy akár csak szórakozásból, de feltétlenül érdemes megismernünk ezt az oldalt, és ajánljuk diákjainknak is.

Csinos feladatlapokat rakhatunk össze a Wizer alkalmazással (ITT TALÁLHATÓ, amit aztán könnyen meg is oszthatunk a diákjainkkal és más tanárokkal is. . A feladatlapokba sok feladattípust rakhatunk (érdekesség a rajz, ahol a diákok maguk rajzolhatnak) és megadhatjuk a jó választ is természetesen. Az elkészült feladatlap megosztható a diákokkal, akiknek szintén regisztrálniuk kell. Az eredményeket aztán láthatjuk. Nagy előny, hogy válogathatunk is számtalan elkészült feladatlapból, ami arra is jó, hogy ötleteket gyűjtsünk.

Nagyon jól használható oldal a Would You Rather? (Mit választanál?) című (ITT TALÁLHATÓ), főleg, ha a matematikát közelíteni akarjuk a mindennapi problémákhoz. Mindig két lehetőség közül kell választani (pl: Egy kis zacskó csipszen osztoznál egy barátoddal, vagy egy nagy zacskón 5-tel?) és az indoklásnak matematikainak kell lennie. Vannak nagyon egyszerű dolgok, amikhez csak alapvető matematikára van szükség, de vannak olyanok is, amik akár trigonometriát is megkívánnak. Sokszor találunk forrásokat is adatokhoz, amik alapján fel tudjuk építeni az érvelésünket. Természetesen sok az amerikai kultúrához kötött probléma, de ötletadónak mindenképpen hasznos lehet.

A Consumer classroom nevű oldalon nagyon érdemes néha keresgélni, mert rengeteg használható anyagot találunk. Szóval érdemes általában is keresgélni, az EU-s projektek eredményére szerintem igencsak jellemző ez a gyűjtemény is. Sokáig semmi, aztán hirtelen szembejön egy hihetetlenül alaposan, jól összerakott anyag. Ma az online biztonságról szóló - angol, olasz és német - vázlatokat osztjuk itt meg, (ITT TALÁLHATÓ ), de egészen biztosan szólunk még, ha találunk valami kiemelkedőt, vagy akár csak jól használhatót.

Nemrég írtunk egy olyan négy órás kurzusról, ami lépésenként vezeti be a diákokat a 3D tervezés világába, mindezt természetesen a porgramozás tanításával is vegyítve (ITT). Azóta megismerkedtem egy új programmal, amivel tovább lehet bővíteni a 3D-s palettát. Az OpenJSCAD (ITT TALÁLHATÓ) a korábban ismertetett OpenSCAD alapjaira épül csak szintaxisában teljesen a Javascriptet követi. Igazi érdekessége, azon túl, hogy böngészőből is működik, hogy a Scatch-hez hasonló blokkoból is programozható, ami remek bevezető lehet a 3D tervezéshez és a programozáshoz egyaránt.

Mai ajánlatunk nyelvtanulóknak, nyelvtanároknak szól elsősorban. A Time magazin gyerekváltozata (ITT TALÁLHATÓ )remekül használható tanórákon, vagy éppen otthoni tanuláshoz. Bár kétségtelenül igaz, hogy nem az európai kultúrkör témái dominálnak, lehet nagyon is érdekes és hasznos anyagokat találni. Rögtön itt van a videó adatbázis, ahol közel 500 rövid (vagy ha nem is kifejezetten rövid, de 10 percnél nem hosszabb) rövidfilmet találhatunk, a diákokat (feltételezhetően) érdeklő témákban. Mivel gyerekeknek szól, nem kifejezetten bonyolult az, ahogy az oldal szól, de ez nyelvtanulóként inkább előny. Összességében érdemes a tematikus keresőben végigpörgetni az anyagokat, szerintem bármilyen iskolai témához találunk kiegészítő multimédiás (vagy csak egyszerű szöveg) tananyagot.

A Google Tour Builder (ITT TALÁLHATÓ) segítségével virtuális túrákat készíthetünk el. A Google térképén jelölhetünk ki pontokat, amikhez azután leírást, képeket vagy akár videót is fűzhetünk. Az elkészült túrát azután egy egyszerű link segítségével oszthatjuk meg másokkal. Nem csak földrajz vagy biológia órán lehet a segítségünkre, hanem történelemből is: valamilyen történelmi eseménysor (pl. római polgárháború) egyes eseményeit elhelyezhetjük egy túrában, de készülhet olyan túra is, ami egy adott időpontban (pl. Kr. u. 1000-ben) mutatja be, hogy hol mi történt éppen a Földön (Rómától Kinán át a maja birodalomig). Természetesen nyevtanuláshoz is hasznos lehet, ha egyes helyek nevezetességeit így mutatják be a diákok.

Nagyon izgalmas, elgondolkodtató és tanulságos (ráadásul némileg interaktív) oldalt készített az MIT arról, hogy vajon milyen morális kérdéseket vet fel a technológia fejlődése. Az ITT TALÁLHATÓ oldalon több dolgot is csinálhatunk. Ha a Judge oldalra lépünk, akkor 13 előre elkészített szcenárióban tesztelhetjük magunkat. Mit tenne vajon a vezető nélküli autó, ha egy zebrán 3 gyerek menne át, viszont a kormányt elrántva az autóban ülőket vezetné egy betontömbnek? Kinek az életét mentené meg? A helyzetek rendkívül érdekesek, és fontos kérdéseket vetnek fel. Vajon szükséges-e, hogy egy autónak legyenek 'elvei'? Vajon mi alapján tudna választani? Ha mindez nem elég, akkor az oldalon (Design címke alatt) saját szcenáriónkat is elkészíthetjük.

Mindenki ismeri a Google remek térkép alkalmazását, a Google Earth nevezetűt, talán olyan alkalmazásokat is látott, amiben mindeféle adatok, műholdfelvételek jelennek meg ebben a környezetben. A Google most lehetővé tette, hogy megnézzünk több olyan térképet, amik a Föld állapotát mutatják be, de még ennél többet is. Az Earth Engine (IDE KATTINTVA) többek között megdöbbentő sorozatokban mutatja be, miként zsugorodott az Aral-tó, vagy miként növekedett Hong Kong. Az esettanulmányok között további izgalmas alkalmazásokat is találunk. Az igazi meglepetés azonban még hátra van: