A 2015/2016-os tanévben határozta el az iskolám, hogy nekivág a digitális iskola projektnek, azaz az újonnan belépő diákok mindegyikének saját, teljes funkcionalitású digitális eszköze lesz. Várakozások és félelmek egyaránt kísérték ezt a változást, és így lassan két év elteltével itt az ideje, hogy megvonjuk az első mérleget. Mire számítottunk? Milyen nehézségekbe ütköztünk? Mik a tapasztalatok? Négy rövid filmecskében beszélnek tanárok, diákok és szülők arról, hogy milyen is egy digitális iskola.

A Wolfram nyelv egészen különleges programnyelv, amivel tényleg mindenki képes pár sor megírásával izgalmas és érdekes dolgokat létrehozni. Nagyszerű benne, hogy bármilyen tantárgyból felhasználhatjuk, matematikából legalább annyira mint irodalomból vagy történelemből. Erről szól a Digitális Témahétre felkészítő egyik előadás, amit volt szerencsénk megtartani. Bemutatjuk a nyelv alapfelpítését és ötleteket ahhoz, hogy különféle tantárgyakból miként lehet felhasználni. A videó (a közepén található elmaradhatatlan bénázással együtt) itt lent tekinthető meg:

Egy hete kisebb baleset ért, kifordult a térdem, ami legalább öt nap ágyat jelent. Mi lesz ilyenkor a diákokkal? Ha minden jól megy, esetleg sikerül a szakszerű helyettesítést megszervezni, de az elég komoly teher a kollégának, akinek hirtelen megduplázódik az óraszáma, ha pedig nincsen, aki megtartsa az órákat, marad a gyerekfelügyelet, esetleg a nagyobbaknál a lyukasóra. Nincs ennél valami jobb megoldás? Három osztályban tanítottam éppen, két érettségire készülő 11.-es és 12-es csoportot és 8.-osokat, akik éppen a déli félteke földrajzát tanulták. Gördülékenyen meg lehetett szervezni, hogy in absentia is tudjak órát tartani.

Sokan panaszkodnak arra, hogy míg angolul nagyon sok dolgot el lehet érni akár ingyen is, magyarul már sokkal szegényesebb a választék. Ezért is nagy öröm, hogy az FSF Alapítvány mindenki számára ingyenesen elérhetővé tette a Blender programhoz írt kézikönyvét (IDE KATTINTVA). A Blender egy széles körben használt ingyenes szoftver, amivel 3D modelleket készíthetünk nyomtatáshoz, 3D grafikákhoz, animációkhoz, bármihez. Az oldalról a program is elérhető.

Remek játék az Euclidea, ami weben és mobiltelefonon is játszható (ITT AZ OLDALA). Mint a név is utal rá, szerkesztenünk kell, mégpedig euklidészi módon. Nem csak a feladatok adottak, hanem az is, hogy hány lépésből kell megoldanunk őket. Az egyszerű dolgoktól, mint a szögfelezés a kifejezetten összetettekig lépkedhetünk előre. Ahhoz képest, hogy annak idején nagyon nem kedveltem a geometriát, most egy délutánt eltöltöttem vele és biztos vagyok benne, hogy sok diák is így lesz vele. Remek lehet szorgalmi feladatnak vagy akár időkitöltőnek, ha valaki gyorsabban végezne, mint a többiek.

Ma már senki nem vitatja, hogy a játék nagyon hatékony motivációs eszköz lehet. Szerencsére, már nem nagyon hallani olyat, hogy ez iskola, ide nem játszani, hanem tanulni járunk. Kutatások bizonyítják, hogy az egyik leghatékonyabb módszer a játékos tanulás, ami jelentheti a játékhelyzet egyes elemeinek beemelését a tanításba vagy akár konkrét játékok használatát is. Ez utóbbioz ad segítséget a Games for Change nevű oldal (IDE KATTINTVA), ahol olyan játékokat találhatunk, amik valami többet szeretnének a puszta szórakoztatásnál. Vannak társadalmi kérdésekkel, környezeti problémákkal, egészségtudatossággal kapcsolatos játékok, mindegyikről rövid ismertető is olvasható. Sajnos, a játékok angolul vannak, de a felsőbb éveseknél ez már nem lehet akadály.

Pont egy éve a budapesti E2 konferencián láttam először a FluidMath alkalmazást, ami már akkor nagyon izgalmasnak tűnt. Nem csak írhatunk egyenleteket, amiket aztán felismer a rendszer (ezt már a OneNote és a Word is tudja), hanem azonnal ábrázolhatjuk őket, sőt még izgalmas animációkat is készíthetünk velük. A jó hír, hogy most már ez egyszerű Powerpoint bővítményként is elérhető, így akár a ppt-be is beszúrhatunk ilyen interaktív egyenleteket. Ehhez nem kell mást tenni, mint a Beszúrás menüben a Bővítmények között beszerezni a FluidMath modult (vagy megtehetjük ezt IDE KATTINTVA is).

Egy volt tanítványom ajánlotta a figyelmembe ezt a két kémiai alkalmazást, amik ugyan nem tökéletesek, de biztosan ígéretesek. Mindkettőt a Thix nevű cég készítette. A Beaker látványosabb, de kicsit kevesebbet tud (ITT VAN az Androidos változat), a Chemist, ha fizetünk érte egészen komoly kémiai szimulátor (EZ ITT VAN). Különféle anyagokat ereszthetünk össze, és megnézhetjük, hogy mi minden történik. Nem tökéletes a dolog, sok helyen bele lehet kötni a kémiába, de a lehetőségek, amik benne vannak igazán izgalmasak.

A digitális történetmesélés egyik legjobb eszköze az animáció, a rajzfilm. Nagyon sok eszköz közül válogathatunk erre a célra, az egyik ilyen a Google Toontastic nevű mobil alkalmazása (ITT TALÁLHATÓ). Ebben válogathatunk meglevő hátterek és karakterek közül, de akár a sajátjainkat is elkészíthetjük. A karaktereket három dimenzióban jeleníti meg az app, így is mozgathatjuk őket. A felvétel egyszerű, kiválasztjuk a jelenet szereplőit és azokat mozgatjuk, miközben felvesszük hangot is. Pár perc alatt meg is van egy-egy jelenet, a vége pedig egy rendes kis rajzfilm.

Lassan három hete használom a Data Selfie (INNEN TÖLTHETŐ LE ) nevű Chrome kiegészítőt, amely a böngészőbe ágyazva elemzi a tevékenységünket Facebook-on. Kezdve az általános adatokkal (pl. hogy mennyi időt töltünk a Facebook-on, kinek a posztjait lájkoljuk, kik a kedvenc ismerőseink), az egészen személyes információkig. Érdemes letölteni a kiegészítőt, mert megtudhatjuk azt is, hogy a Data Selfie szerint mennyire vagyunk intelligensek (a Facebook falunkon megjelenő posztok alapján), mennyire valószínű, hogy étteremben eszünk, de azt is elemzi, hogy milyen a világnézetünk, lobbanékony-e a személyiségünk, vagy éppen valószínűsíthetően milyen vallásúak vagyunk. Bár nem mindig talál pontosan a Data Selfie (az én esetemben biztosan sokkal intelligensebb vagyok, mint azt mondja például :) , de nagyon érdekes utazást tehetünk segítségével a privát szféra nyomában.