A Consumer classroom nevű oldalon nagyon érdemes néha keresgélni, mert rengeteg használható anyagot találunk. Szóval érdemes általában is keresgélni, az EU-s projektek eredményére szerintem igencsak jellemző ez a gyűjtemény is. Sokáig semmi, aztán hirtelen szembejön egy hihetetlenül alaposan, jól összerakott anyag. Ma az online biztonságról szóló - angol, olasz és német - vázlatokat osztjuk itt meg, (ITT TALÁLHATÓ ), de egészen biztosan szólunk még, ha találunk valami kiemelkedőt, vagy akár csak jól használhatót.

Nemrég írtunk egy olyan négy órás kurzusról, ami lépésenként vezeti be a diákokat a 3D tervezés világába, mindezt természetesen a porgramozás tanításával is vegyítve (ITT). Azóta megismerkedtem egy új programmal, amivel tovább lehet bővíteni a 3D-s palettát. Az OpenJSCAD (ITT TALÁLHATÓ) a korábban ismertetett OpenSCAD alapjaira épül csak szintaxisában teljesen a Javascriptet követi. Igazi érdekessége, azon túl, hogy böngészőből is működik, hogy a Scatch-hez hasonló blokkoból is programozható, ami remek bevezető lehet a 3D tervezéshez és a programozáshoz egyaránt.

Mai ajánlatunk nyelvtanulóknak, nyelvtanároknak szól elsősorban. A Time magazin gyerekváltozata (ITT TALÁLHATÓ )remekül használható tanórákon, vagy éppen otthoni tanuláshoz. Bár kétségtelenül igaz, hogy nem az európai kultúrkör témái dominálnak, lehet nagyon is érdekes és hasznos anyagokat találni. Rögtön itt van a videó adatbázis, ahol közel 500 rövid (vagy ha nem is kifejezetten rövid, de 10 percnél nem hosszabb) rövidfilmet találhatunk, a diákokat (feltételezhetően) érdeklő témákban. Mivel gyerekeknek szól, nem kifejezetten bonyolult az, ahogy az oldal szól, de ez nyelvtanulóként inkább előny. Összességében érdemes a tematikus keresőben végigpörgetni az anyagokat, szerintem bármilyen iskolai témához találunk kiegészítő multimédiás (vagy csak egyszerű szöveg) tananyagot.

A Google Tour Builder (ITT TALÁLHATÓ) segítségével virtuális túrákat készíthetünk el. A Google térképén jelölhetünk ki pontokat, amikhez azután leírást, képeket vagy akár videót is fűzhetünk. Az elkészült túrát azután egy egyszerű link segítségével oszthatjuk meg másokkal. Nem csak földrajz vagy biológia órán lehet a segítségünkre, hanem történelemből is: valamilyen történelmi eseménysor (pl. római polgárháború) egyes eseményeit elhelyezhetjük egy túrában, de készülhet olyan túra is, ami egy adott időpontban (pl. Kr. u. 1000-ben) mutatja be, hogy hol mi történt éppen a Földön (Rómától Kinán át a maja birodalomig). Természetesen nyevtanuláshoz is hasznos lehet, ha egyes helyek nevezetességeit így mutatják be a diákok.

Nagyon izgalmas, elgondolkodtató és tanulságos (ráadásul némileg interaktív) oldalt készített az MIT arról, hogy vajon milyen morális kérdéseket vet fel a technológia fejlődése. Az ITT TALÁLHATÓ oldalon több dolgot is csinálhatunk. Ha a Judge oldalra lépünk, akkor 13 előre elkészített szcenárióban tesztelhetjük magunkat. Mit tenne vajon a vezető nélküli autó, ha egy zebrán 3 gyerek menne át, viszont a kormányt elrántva az autóban ülőket vezetné egy betontömbnek? Kinek az életét mentené meg? A helyzetek rendkívül érdekesek, és fontos kérdéseket vetnek fel. Vajon szükséges-e, hogy egy autónak legyenek 'elvei'? Vajon mi alapján tudna választani? Ha mindez nem elég, akkor az oldalon (Design címke alatt) saját szcenáriónkat is elkészíthetjük.

Mindenki ismeri a Google remek térkép alkalmazását, a Google Earth nevezetűt, talán olyan alkalmazásokat is látott, amiben mindeféle adatok, műholdfelvételek jelennek meg ebben a környezetben. A Google most lehetővé tette, hogy megnézzünk több olyan térképet, amik a Föld állapotát mutatják be, de még ennél többet is. Az Earth Engine (IDE KATTINTVA) többek között megdöbbentő sorozatokban mutatja be, miként zsugorodott az Aral-tó, vagy miként növekedett Hong Kong. Az esettanulmányok között további izgalmas alkalmazásokat is találunk. Az igazi meglepetés azonban még hátra van:

Sokan és sokszor kerülünk olyan helyzetbe, hogy meg kellene adnunk egy e-mail címet, de nem szeretnénk a sajátunkat kiadni, mert nem tudjuk, hogy ki és pontosan mire használja. Nos, erre az esetre tökéletesen egyszerű megoldás a 10 Minute Mail (ITT TALÁLHATÓ ), ahol 10 percre kapunk egy címet, és a beérkező üzenetek automatikusan megjelennek (így lehet pl. egy regisztrációt megerősíteni). Jó hír továbbá, hogy a lassabb weboldalakra gondolva egyetéen kattintással további 10 perceket kérhetünk a rendszertől.

Tavaly szeptemberben mutatkozott be a Microsoft természettudományos oktatást megújítani törekvő programja a Hacking STEM. Akkor azt mutatták be, miként lehet nagyon egyszerűen szélmérőt készíteni és annak adatait rögtön rögzíteni is egy Excel állományban. A jó hír, hogy azóta sem pihennek, IDE KATTINTVA található meg az oldal, ahol minden hónapban egy-egy újabb projektet tölthetnek le az érdeklődők. A novemberi az áramtermelés, a decemberi a földrengések köré szerveződött. A projektek jellemzője, hogy a diákok maguk építhetnek mérőeszközöket, amiket könnyen lehet adaptálni más célokra is. Mindegyik projektnél találunk egy egyszerűbb (1 órás) és egy bonyolultabb több órás változatot is találunk.

Mit tehetünk, ha olyan tartalmat találunk, amelyet éppen nincs időnk elolvasni, de később hasznos lehet? Erre kínál megoldást a Pocket (IT TALÁLHATÓ), amely segítségével elmenthetjük a minket érdeklő oldalakat, cikkeekt, videókat stb. Letölthetjük telefonra is (Adroidra, ha jól láttam), és a böngészőnkben is beépül bővítményként, ha azt szeretnénk. Ez azért nagyon hasznos, mert böngészés közben elég egyetlen kattintás, és már el is mentettük a tartalmat. Ha valakinek a Pocket nem annyira szimpatikus, próbálkozhat a Delicious nevű alkalmazással, ami hasonlókat tud (ITT ÍRTUNK egy projektről, amelyet a Deliscious-on csináltunk diákokkal). Mivel azóta elterjedtek az okostelefonok, a lehetőségek tárháza egyre csak bővült, érdemes kipróbálni!

A Bullying UK (IDE KATTINTVA látogatható meg) oldala összefoglalója mindannak, amit érdekes, érdemes lehet tudni a zaklatásról - na jó, ez így azért nem igaz, de ha szeretnénk felípíteni egy nyelvórát a téma köré, remek kiindulópont lehet. Bár én tanárként és magánemberként sem szeretem az online lét 'veszélyközpontú' megközelítését, az, hogy vannak konkrét ötletek és vészjelek, nem zavar. Van pl. egy lista arról, hogy milyen jelenségek kapcsán kell arra gondolni, hogy a velünk online kapcsolatban lévő ember nem feltétlenül jószándékú. Az is érdekes lehet, hogy nem csupán az online térben, hanem az élet egyéb területein is próbál segítséget nyújtani a Bullying UK (pl. kapcsolatokban mire érdemes figyelni, de létezik egy munkahelyi zaklatás rész is).