Most már lassan két hónapja használom a Microsoft Teams rendszerét a csoportjaimban, és most már az első sokkból felocsúdva arra is van energiám, hogy felfedezzem rejtettebb kincseit az alkalmazásnak. Ilyen például a Tervező (angolul Planner), ami nem más, mint egy feladatkiosztó kis app, amit a Teams-ben hozzáadhatunk az osztálytermeinkhez. Tudom, hogy a Feladatok is létezik, ahol egy naptárba tudom kitenni az elvégzendő feladatokat, e az rendkívül nehézkes, és bonyolult a diákoknak, hiszen például lapozni kell a hetek között, és nem láthatják gyakran egyetlen lapon az összes, előttük álló feladatot. Ez komolyan gond, de nekem is kicsit kényelmetlen volt ott az elrendezés. A Planner azonban csodálatos; egyetlen kattintással létrehozom az új feladatokat, majd írhatok hozzá megjegyzést (pl. egy weboldal linkjét, vagy csak annyit, hogy szótár használható a dolgozathoz), majd hozzárendelek egy időpontot, amikor mindez meg fog történni.

A Kódolás hete keretében Szabó Imre tartott izgalmas webináriumot arról, hogyan lehet programozni a Minecraft játékban. Szerencsére az előadás megnézhető, a Bővebben után itt nálunk is:

Nem Csoda, hogy egyre többet hallunk az álhírekről, illetve a klikkvadász, vagy lájkvadász újságcikkekről, blogposztokról. A klikkvadász címeknek saját, jól felismerhető jelei vannak, amelyeket érdemes talán megosztani diákjaikkal. Ennek viszonylag izgalmas terepe lehet a Link bait title generator (ITT TALÁLHATÓ), amely bármilyen szót, kifejezést megadva, elég sok klikkvadász címet generál nekünk. Ezeket aztán lehet elemezni. Mindez azért lehet érdekes, mert a tanár szerepe nem az, hogy elmondja 5 percben, hogy melyek a klikkvadász címek jellemzői, hanem a diákok maguk tudnak ilyen címeket generálni, majd a megkapott címeket elemezve saját maguk állíthatják fel a klikkvadászat alapszabályait. Sokkal érdekesebb így, és jobban rögzül is!

Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy miként lehet telefonra letölthető appot készíteni könnyedén. De egy kicsit messzebbről kezdem, hogy látszódjon, mi értelme lehet az ilyesminek. Merthogy nap mint nap hallhatjuk, hogy a kódolásé a jövő és ez milyen fontos dolog, hogy mindenkinek szüksége lehet rá, de sokan kérdeznek vissza, hogy na vajon az ő életükben pont mikor lenne erre szükség. Most nekem kiderült, hogy mikor.

Kollégámmal együttest alapítottunk, a Kisvárosi vagányok az ő professzionális énekhangjára és gitározására épül, a komikus elemet az én ukulele játékom szolgáltatja. Hetente egyszer reggelenként egy-két dalt a diákokkal együtt éneklünk el. A szöveget nekik is kiadtuk persze, az első pár alkalommal fénymásolatban, de aztán rájöttem, hogy erre a célra ideális lenne egy telefonos applikáció. Elég, ha csak előkapják a zsebükből és már ott is van a szöveg, ez akár még táborokban is működhet, nem csak az iskolában. Az appot összerakni nagyjából egy óra volt az App Inventor (ITT TALÁLHATÓ) segítségével.

Havassy András írása

A GoConqr (régebbi nevén Examtime, ITT TALÁLHATÓ) egy, az elmúlt években sokat változott, fejlődött oktatási portál. Amikor néhány évvel ezelőtt felfedeztem, még csak korlátozott számban lehetett kvízeket készíteni. Azért tetszett meg, mert az ingyenes 10 teszthez képeket is lehetett csatolni és nekem ez fontos szempont. Sajnos a tízes korlát miatt csak a legfontosabb képes anyagaimat tudtam itt elkészíteni, aztán többször el is felejtettem, majd újra felfedeztem. Az egyik nagy újdonság, hogy azóta a korlát megszűnt. Az ingyenes változat 50 MB tárhelyet ad a különböző médiák tárolásához, minden anyagunk nyilvános lesz és reklámok jelenhetnek meg. Én a reklámokra nem emlékszem, hogy nagyon zavartak volna, bár – ahogy a címből is kiderül – már régebben használtam rendszeresen. A média (kép, videó, pdf – mint ha a hang formátumok hiányoznának) tárolására az 50 MB nem sok, de ha jól megszerkesztett képekkel dolgozunk, akkor azért nem is kevés. Furcsa, hogy bár nem csak feltölteni lehet, hanem linkkel megadni a média elérését, mégis feltöltődik a fájl és foglalja a tárhelyet. A másik – pozitív – furcsaság, hogy a régebbi anyagaimnak a képeit nem látom a Media Library-ben, vagyis azokat talán máshol és a kvótán kívül tárolja a rendszer. (A fizetős változat 1 GB tárhelyet ad, az anyagaink lehetnek privátak, reklámok nélkül.)

Az alábbiakban Majoros-Geréby Ádám zseniális írását tesszük közzé! Ajánljuk hatalmas szeretettel!

Megint írt a nigériai herceg az örökségéről? Egy bank, aminek nem is vagyok tagja hitelesítő adatokat kér e-mailben? Csak $5 az új vírusírtó ha most azonnal megveszem? Küldjek pénzt Kennedy exhumálására? Ha megadom a bankkártya adataim küldenek 70 millió dollárt azonnal? Hogy kerülnek hozzám ezek az e-mailek? Az általunk használt online szolgáltatások sebezhetőek. Természetesen a cégek jelentős része piaci előnyt lát abban, ha biztonságos terméket épít, de ez nem sikerül mindig, mindenkinek. (Ugye Yahoo? ) Az adathalász szervezetek pedig igyekeznek a lehető legjobban kihasználni ezeket a réseket és a mi adataink birtokába jutni. Troy Hunt, a Microsoft egyik fejlesztője ezért létrehozott egy oldalt, hogy a felhasználók ellenőrizhessék: érintettek voltak-e egy ilyen támadásban, kikerülte-e címük, jelszavunk az adathalászokhoz. Az oldal a Have I been pwned? névre hallgat. A szlengből átvett pwned az owned (birtokolni) szóból származik és itt arra utal, más megszerezhette-e adataink.

Tavaly, amikor télen belekezdtünk az E-tanoda pilot programjába, el sem tudtuk képzelni, hogy mi lesz belőle. Jó ötletnek tűnt, hogy budapesti gimnazisták mentoráljanak ormánsági gyerekeket, de hogy ezt a gyakorlatban kivitelezni mennyire lehetséges, értelmes, és pláne hasznos, azt nem tudtuk. Aztán három hónappal és közel 150 megtartott óra után megkaptuk a választ. Ezért is hatalmas öröm, hogy immáron 3 falu gyerekeit bevonva, jelentősen kibővülve indult útjára az E-tanoda program második évada. Az alábbiakban Farkas Bálint írását olvashatjátok, aki a 21. századi alapítványban (ez a mi alapítványunk, amely a TanárBlogot is működteti) az E-tanoda program projektvezetője.

Nem könnyű igazán jó digitális tananyagot tálálni és még neezebb készíteni. Nem egyszer csak a könyvek digitalizált változatait találjuk meg, esetleg egy-két puzzle vagy memory játékkal megspékelve. Már csak ezért is érdemes megnézni a Molecular Workbench nevű oldalt (IDE KATTINTVA), ahol remek kémiai és biokémiai anyagokat találhatunk. Az egyes leckékhez mindig csatlakoznak interaktív elemek, amik valóban interaktívak, tehát nem csak arról van szó, hogy a videót magunk indíthatjuk el, hanem igazi szimulációk. Ezeken túl természetesen magyarázatok és feladatok is vannak itt, amik gyakran túl lépnek a mindenhol ismert feladattípusokon.

Az alábbi írást köszönjük Tóth Tamarának

Az MIT által fejlesztett mély tanuló alkalmazás, a DeepMoji (ITT ÉRHETŐ EL)több milliónyi angol nyelvű szöveg, Twitter-üzenet elemzésével azt próbálja megérteni, hogy az online közösségi felületeken miként fejezzük ki érzelmeinket, és ehhez milyen értelemben társítunk hashtageket, emotikonokat. Alapvető céljuk mindezzel, hogy az AI gyorsan felismerje például az online bullying-típusú szövegeket, rasszista üzeneteket, vagy a szarkazmust (aminek felismerésében már 82%-os sikerességgel teljesít). Izgalmas és tanulságos lehet megvizsgálni órán, hogy „szépnek” és udvariasnak tűnő szavak használatával, valamint a hozzájuk párosított mosolygós, cukinak tűnő emotikonokkal miként lehet egy üzenet mégis szarkasztikus, sértő vagy rasszista az online térben. Egy mondat begépelésével rögtön megjelennek az emotikonok, átfordítva mondatunk tartalmát egy érzelemkifejező emoji-sztorira.

Ez csak egy apró ötlet, ami remekül működött. Az emberi vázrendszerről tanulva kapták a diákok azt a feladatot, hogy készítsenek magukról egy fényképet, majd arra rajzolják be az általunk tanult csontokat. Itt éppen OneNote-ot használtak hozzá, de akár a Paint is alkalmas lehet a célra. Íme pár megoldás: