gyakran nem is jut eszébe az embernek, hogy a mindennapivá váló eszközök milyen jól használhatóak a tanításban is. A minap jöttem rá erre, amikor kiderült, hogy a diákok mobiltelefonjainak jelentős részén (jellemzően a drágábbakon) nem csak kamera van, amivel kísérleteket lehet rögzíteni, hanem olyan kamera is, ami a megszokottnál sokkal sűrűbben képes képeket készíteni (akár 60 képet másodpercenként). Amikor egy ilyen filmet visszajátszunk, akkor természetesen lassított felvételt kapunk és ez a lassított felvétel kifejezetten hasznos lehet, ha a természeti folyamatokat akarjuk vizsgálni. Kifejezetten jó hasznát vehetjük a gázok és folyadékok viselkedésének tanulmányozásakor, vagy éppen ha a mozgásokat akarjuk megértetni.

A Life course game kit (IDE KATTINTVA érhető el), egy igen érdekes kinyomtatható 3D-s társasjáték, amelyhez minden elemet megkapunk, és elvihetünk. A koncepció az, hogy az egészségünket komplex módon, sokféle szempontból próbálja izsgálni, és különböző események történnek velünk életünk során, amelyeket egy táblán követhetünk. Nem túl IKTs, nem túl komplikált, de nagyon érdekesen kidolgozott, és esztétikus ötlet.

Bármilyen tantárgy tanításánál felhasználható, egyszerű trükkel szeretnénk ma kedveskedni. Az ötlet hasonlít a Fakebook-hoz, ahol anélkül lehet Facebook üzeneteket készíteni (pl. egy híres ember nevében - ez egy időben rendkívül népszerű volt), hogy azt valóban a Facebook-on el kellene helyezni. Az iFake oldalán (ITT TALÁLHATÓ) beállíthatjuk még azt is, hogy a töltő hány százalékon legyen, és bármilyen üzenetváltást szimulálhatunk. Párbeszédek elkészítésére kiváló eszköz lehet. Ja, és még annyit, hogy az elkészített dialógust letölthetjük, és elvihetjük.

Vajon milyen idővel nyerhető meg az 1000 méteres korcsolyaverseny az olimpián? És a matematika segíthet a kiszámolásában? Természetesen! A Hacking STEM csapat legújabb foglalkozásában (IDE KATTINTVA) a diákok kiszámolhatják, mi lehet a várható eredmény. Ehhez egy csinos Excel tábla is a segítségükre van, amiben animálva is megnézhetik, az egyes sebességekkel futott versenyeket. Érdemes 1-2 órát rászánni!

Az idei BETT kiállítás egyik érdekessége volt számomra, hogy a LEGO nem új termékekkel, hanem egy új megközelítéssel jelent meg rajta. A maker szemléletet ötvözték a LEGO adta lehetőségekkel és így készítettek el olyan projekt ötleteket, amiket kicsik és nagyok is tudnak használni. Mindezek IDE KATTINTVA érhetőek el. Vannak egészen kicsiknek szánt apró feladatok, amik a tervezés alapjait tanítják meg játékos formában és vannak a felső tagozatosoknak szánt komplexebb projektek is. Mindegyik egy probléma megfogalmazásával kezdődik és arra biztatja a diákokat, hogy mielőtt nekikezdenének építkezni, egy kicsit gondolják át, hogy mi is a probléma lényege és mi lehet a hatékony megoldás rá. Természetesen ötleteket is találunk a megvalósításhoz.

Hosszú évek óta tartunk taárképzéseket a Microsofttal együttműködésben, az első ilyen még a PiL Akadémia volt, amire talán sokan emlékeznek. Azóta folyamatosan fejlődött, hogy mit és miként akarunk elmondani a kollégáknak. Azonban akárhogyan is igyekeztünk mindig korlátozott volt, hogy hány tanárt érünk el személyesen, kihez juthat el a mondanivalónk. Mostantól viszont bárki részt vehet ezeken a képzéseken, mert online formában is megjelentek az Educator Community oldalán (IDE KATTINTVA). 7 modul készült el, a következők:

Nincs még egy olyan sokat és sokféleképpen használt eszköz egy maker műhelyben mint a ragasztópisztoly. Az eszköz már pár ezer forintért beszerezhető akár a nagyobb áruházakban is, a hozzá való töltény szintén nem túl drága. Használni viszont ezerféleképpen lehet. Ha kicsik kézműves foglalkozásáról van szó, a termésekből összerakott állatfigurák készítésétől a filcképek készítéséig bármire jó. A nagyobbaknál nem csak a rögzítéshez lehet használni (szinte mindenhez), hanem alkalmasint a vízszigetelésre vagy a felforrósított hegy műanyagba lyukak készítésére is alkalmas. Természetesen érdemes vigyázni vele, hiszen az óvatlan használat égési sérülést okozhat. Kisebbeknél csak tanári felügyelet mellett használjuk. Tény azonban, hogy a mi maker műhelyünkben ez a legtöbbet használt eszköz.

Immár hagyományos Országos Elsősegélyismereti Versenyét rendezi meg az Elsősegélynyújtás Oktatásáért Alapítvány, az Országos Mentőszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A verseny első fordulói az interneten zajlanak, a döntőben pedig a legjobb csapatok élőben, szimulációs gyakorlatokon is összemérhetik a tudásukat. A legkisebb résztvevők a 3. osztályosok lehetek, a legnagyobbak a középiskolák végzősei. A nevezési határidő az első kérdéssor beküldési határideje, március 5. További részletes információ IDE KATTINTVA érhető el!

Most, hogy az iskolák egyre több digitális eszközt kapnak, elkerülhetetlen, hogy szó essen a módszertanról, és arról, hogy az órán ezeket az eszközöket hogyan is lehet használni. Itt, a TanárBlogon, igyekszünk minél több adatot, tanulmányt - ha úgy tetszik, jó gyakorlatot - összegyűjteni és megosztani. Ilyen például a Telenor által pár éve indított Hipersuli program, ahol tejes osztályokat szereltek fel digitális eszközökkel (tabletekkel), és ezek hasznosulását mérték. Akit ez érdekel, IDE KATTINTVA a tavalyi évben készült részletes kutatás eredményei közül szemezgethet, míg ITT egy digitális eszközökkel megtartott óra anekdotikus leírását találhatjuk.

Czékmán Balázs kutatását ajánljuk ma minden kedves TanárBlog olvasó figyelmébe. Ahhoz, hogy megtaláljuk a digitalizáció pontos helyét a közoktatásban, fontos, hogy minél több gyakorlat, tapasztalat és tudás halmozódjon fel. Ezen az úton - véleményem szerint - a lokális, és nem a globális tudás lehet a legizgalmasabb. Ahhoz, hogy valódi változás legyen, először a változás igényének kell megfogalmazódnia, és ahhoz lehet kiválasztani a legmegfelelőbb megoldást. Érdekes lenne kipróbálni, hogy mi történne, ha az iskolákra és a tanári közösségekre bíznánk, hogy saját digitalizációs programot dolgozzanak ki, és ehhez csak segítséget, képzéseket és ajánlásokat fogalmaznánk meg állami szinten (tudom, álnaiv a feltevés, de mégis le kellett írnom). Czékmán Balázs írása (amelynek címe: Mobiltechnológia a tanórán: oktatási tartalmak, oktatást segítő digitális megoldások) egy hasznos mérföldkő és jelentés lehet ezen az úton, (IDE KATTINTVA ) érhető el.