Az AR az új forradalom?
Vezércikk - 8 éve
Minden évben jut nekünk valami, ami forradalmasítja az oktatást. Van, amikor ez kormányzati szinten van jelen, és például rengeteg interaktív tábla üzembe helyezését jelenti. Ezekből mostanra nagyrészt rendkívül drága vetítővásznak lettek. Előtte is voltak forradalmak, a videó, a szalagos magnó, a televízió, és legújabban a tabletek és a mobiltechnológia. Ehhez a listához társul most az AR alkalmazások egyre nagyobb csapata. Rendkívül látványos, ha egy kép a tankönyből 'megelevenedik', és 3D-ben bejárható, forgatható lesz. Ilyen ötlettel nyert egy fiatal fejlesztőcsapat az Imagine Cup országos döntőjében, és ez rendbe is van teljesen. A gond az, hogy a cikk szerint is ismét forradalmasítják az oktatást - a tankönyvkiadók nagy örömére. A lapozás után rövid okfejtés következik.
A Google vicces, animált logói méltán népszerűek, egész gyűjteményeket lehet találni belőlük (pl.
A BBC, naná, hogy már megint a BBC - gondolhatjuk, és helyesen tesszük. Komoly mintát nyújt mindenkinek, aki azon töpreng, hogy vajon mi is a dolga a közmédiumoknak. No de nem is erről van most szó, inkább örüljünk a legújabb meglepetésnek, amit a brit közmédia elénk szór: nem kevesebb, mint 16 000 hangeffektust tölthetünk le ingyen, és használhatunk fel személyes, oktatási vagy kutatási célra. A hangokat wav formátumban kaphatjuk kézhez, és a licenc feltételrendszerén belül szabadon fel is használhatjuk. Érdemes kicsit körbenézni az oldalon, ki tudja, mikor lesz szükség egy puskalövés effektre, vagy éppen egy vitorlás hangjára viharban.
Hiába ... érezhetjük gyakran, akik az oktatás közelében vannak, és a mindennapok állandóan változó egyszínű szürkeségétől megfáradtan hazatérnek szülőként, diákként, vagy éppen portfóliót író pedagógusként. Elmarad a forradalom. Ismét. Egyébként lassan évente jut nekünk egy-egy elmaradt forradalom, vagy még rosszabb: a megszelídült ál-forradalom megnyugtató eredményeivel boldogon töltekezve. Mert valódi forradalom nincs. Lehet, hogy segíthet az a 45 000 számítógép, amit tanárok kaptak, lehet bármilyen progresszív a Digitális Oktatás Stratégia, és lassan beindul a továbbképzés-cunami is, mégis nem tudom elhessegetni az egyre makacsabbul tolakodó érzést - megint nem változik valójában semmi. Az alábbi rövid írásban ennek a lehetséges okait próbálom körbejárni, amelyek szerintem a következők: a tanárok, a diákok és a szülők. Előre is elnézést kérek mindenért, amit most leírok.
Zseniális játékot fejlesztett a Google research, a neve Semantris
Tűzoltó leszel és katona, vadakat terelő juhász, adott pályaválasztási tanácsokat a költő régen, de azóta nagyot fordult a világ. Közhely, hogy ma olyan szakmák iránt van igény, amik egy évtizeddel ezelőtt még nem is léteztek, nem csoda, hogy a cégek alig találnak megfelelő munkaerőt. Ez is motiválhatta a magyar szoftvercéget az NNG-t, hogy népszerűsítő kiadványt írasson ezekről. A versek megírásához Varró Dánielt kérték fel, az eredmény pedig egy szabadon letölthető verseskönyv lett (
Itt van! Megérkezett! És marad is! Hosszas tervezgetés, rengeteg befektetett energia és munka után nemrégen elindult a
Közhely, hogy az iskoláról, oktatásról mindenkinek van véleménye, az utóbbi hónapokban azonban kifejezetten látványos is volt. Pártok, tanárok és diákok szervezetei állnak elő a követeléseikkel, néha pontokba szedve, néha folyószövegben, esetleg dalban mondva el, hogy minek kell másképp lennie. Vannak olyan elemek, amik több listából is visszaköszönnek, sokak vágyai, elvárásai között szerepelnek: legyen az iskola modern, legyen 21. századi, fejlesszen képességeket, csökkenjen az óraszám és a tananyag, legyen a mindennapi életben használható, praktikus, amit tanulnak. Sokszor köszön vissza, hogy a csekk befizetését vagy az adóbevallás kitöltését is tanítsák meg (konkrétan erről 




