Összeállt a BBC és a Microsoft, és remek dolgot találtak ki, (ITT TALÁLHATÓ ) egy 10 fejezetből álló tudatos médiafogyasztást segítő digitális, videó-alapú tananyagot készítettek középiskolásoknak. A témák között szerepel az, hogy mi egyáltalán a média, forráselemzés, mit osszunk meg, és mit ne, valamint külön fejezet foglalkozik a médiamunkás felelősségével a független, pártatlan tájékoztatás tekintetében. A tananyag mindig egy videóra élül, amelyhez OneDrive mappát találhatunk (ez van a lap tetején lévő kék gomb mögött), részletes, igen profi óravázlattal, segédlettel. Órán, vagy digitális projektek során, otthontanulásban kész terméket kapunk, rengeteg felhasználási lehetőséggel.

A BBC által kiötlött mikrokontroller a micro:Bit szerencsére egyre több hazai iskolában van jelen, sőt már a hivatalos tankönyvben is megjelent! Ezért lehet nagyon hasznos egy gyűjtemény, ahol mindenféle a kis lapocskához kapcsolódó anyagot találhatunk meg (IDE KATTINTVA). Van itt minden: projektek, óravázlatok, közösségek, kiegészítők, programozáshoz használható eszközök. Mindez ugyan angolul, de mindenképpen érdemes körülnézni itt, ha valaki szeretne belevágni a micro:Bit használatába!

Itt a nyár, itt a szertár rendberakásának ideje! Aki már csinálta, az tudja, hogy mekkora munka a vegyszerek nyilvántartása, megfelelő kezelése, selejtezése. Egy biztos, a kémiatanár sosem unatkozik. Ehhez a munkához viszont nagyszerű segítséget kaphat a Magyar Kémikusok Egyesületének Kémiatanári Szakosztályától! IDE KATTINTVA érhető el nagyon sok hasznos dolog, például a vegyszerekre kötelezően felrakandó szabályos címkék is. Öröm ettől még nem lesz a szertár rendezése, de biztosan könnyebben megy majd.

Gyakran van olyan helyzet, hogy pár gyerek éppen hamarabb készen van a feladatával órán, főleg, ha igyekszünk differenciáltan tanítani. Ilyenkor jöhet jól, ha van pár feladat, elfoglaltság a tarsolyunkban, amit kedvvel csinálnak, de a tanításhoz is van köze. Fokozottan jelenik meg ez, ha az embert bedobják helyettesíteni és nincs igazán ideje felkészülni az adott tananyagból (esetleg nem is szakja az). Az ilyen feladatokat, amiknek azért mégis van valami értelme szoktam én időkitöltőnek nevezni. Fizikából, földrajzból ilyen időkitöltő feladat lehet az ISS Docking Simulator (IDE KATTINTVA).

Többször írtunk már mi is arról a tényről, hogy online szolgáltatásért nem szeretünk fizetni. Az csak úgy van. Jön. Működik. Amíg senki nem várja el, hogy egy kávézóban vagy egy könyvesboltban csak levehessen egy könyvet és kisétálhasson vele, addig az online felületeken mindez sokak számára elképzelhetetlen (főleg, ha szolgáltatásról, és nem pl. online megrendelt termékről van szó), sőt egyenesen felháborító. Sokszor kapunk ilyen leveleket: 'Fizetős lett a Kahoot! Most mit csináljak??'. A válasz: Fizess elő! Persze, tudjuk, hogy ez nem ilyen egyszerű, hiszen ezt nem a pedagógusnak, hanem a munkáltatónak, az iskolának kellene fizetnie. Ezért is próbálunk, sokszor és sok formában, (minimum) intézményi szinten tervezett digitális pedagógiai koncepció mellett érvelni. Ha ilyen létezik, a kiadások, a 'bevásárlás' működhet tervezetten, nem esetlegesen, pl. úgy, hogy már 10 tanárnak van külön Google classroom-ja, mire valakinek eszébe jut az intézményi regisztráció, vagy már 5 tanár dolgozik a #school-on (külön), és kezdhet mindent előről, amikor az iskola intezményi rendszert állít fel, és még sorolhatnám. Ugyanakkor a kérdés marad: fizessünk, vagy ne fizessünk?

mire lehet jó a 3D nyomtató az iskolában? Például abban, hogy segítsen a speciális nevelési igényűeknek. Három olyan megoldást is mutatunk, ami hasznos és hatékony lehet. Az első a Touchsee nevű oldal (IDE KATTINTVA), itt Braille szövegeket készíthetünk 3D nyomtatóval. A dolgunk kifejezetten egyszerű, beírjuk a szöveget majd letöltjük a 3D modellt, amit azután csak ki kell nyomtatni. természetesen az is izgalmas feladat lehet a diákoknak, ha saját maguk tervezik meg a feliratokat, például a TinkerCAD segítségével (EZ ITT VAN).

Mai cikkünk ötletét köszönjük szépen Bora Eszternek, aki megosztotta velünk a linket! És amit megosztott: A New York Times oldalán rendszeresen tesznek közzé 'What's Going On in This Graph' címmel érdekes grafikonokat (ITT TALÁLHATÓ egy gyűjtemény ezekből), amelyek segítenek a diákoknak értelmezni a bemutatott jelenségeket. Amellett, hogy valóban fontos egy diák képes legyen megérteni egy grafikont, amellyel találkozik cikkekben, sőt, angolosként akár még nyelvvizsgákon is (IELTS), kifejezetten informatívak az ábrák. Megtanulhatjuk például, hogy melyik sport jellemzően milyen sérüléséket okoz, vagy azt, hogy különböző jövedelmi csoportba tartozó amerikaiak arányosan mennyit költenek egy jegygyűrűre. Természetesen az okok, a háttér, az elemzés külön izgalmas feladat lehet.

Cikksorozatunk abban próbál segítséget nyújtani, hogy a sommás ítéleteken túl egy kicsit cizelláltabban tudjuk átgondolni, mi is történt velünk a karanténoktatás ideje alatt. Az első cikkben (IDE KATTINTVA) az online keretrendszereket vettük górcső alá, most pedig a projektekről lesz szó. Amikor kiderült, hogy online kell tanítani és az is, hogy ebben a rendszerben a klasszikus formák (frontális oktatás, számonkérés, ellenőrzés) nagy része nem vagy csak nagy megszorításokkal alkalmazhatók sokak gondolták úgy, hogy itt az alkalom átállni a projekt oktatásra. De vajon mitől lesz egy projekt projekt? Ennek eldöntésében segít az alábbi szempontrendszer.

Elérkezett a pillanat, amikor már nem csak olvasni, hanem hallgatni is lehet a TanárBlogot! Elindult a TanárBlog podcast, amiben időről időre arról beszélgetünk, ami foglalkoztat minket, amit érdekesnek találunk, ami aktuális vagy izgalmas kérdés. A podcast elérhető a SoundCloudon (IDE KATTINTVA) vagy a Spotify-on (IDE KATTINTVA).

A Nemzeti Pedagógus Kar vezetője szerint a magyar közoktatás 4-esre vizsgázott a digitális munkarendben. Ez egy elég konkrét értékelés, óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy milyen szempontok alapján történt az osztályzás (meddig volt hármas, és honnantól lett volna ötös)? Ezt egyébként egy iskolai jegy esetében is illene elmondani, nem csak odavágni egy számot. Elgondolkoztunk azon, hogy ahelyett, hogy 'holisztikus' számokkal dobálóznánk, vajon adhatnánk-e a tanárok, iskolák kezébe egy olyan analitikus rendszert, ahol valóban felmérhetnék saját sikerességüket. Természetesen ez csak egy lehetséges megoldás, attól függően, hogy mit gondolunk a hatékony pedagógiáról, mást is gondolhatunk a témáról, de talán érdemes átböngészni a sorozat darabjait. Az első témánk a digitális keretrendszer. Minden szemponthoz készítünk az egyes pedagógus, illetve egy iskolai közösség működésének hatékonyságának felméréséhez. Bízunk benne, hogy hasznos lesz.