Börleszk filmekben fordul elő, hogy amikor a szereplő már elbotlott, arccal belesett a sárba és átment rajta egy autó, akkor még az autó platójáról a téglák is a ráömlenek. Remek komikus hatás, mindenki a térdét csapkodja nevettében. Ami most az iskolákban történik, az sokban hasonló, de mégsem tűnik igazán viccesnek. Éppen hogy összeszedte magát az iskola a digitális munkarend után, ami csak a minisztériumból nézve volt diadalmenet, amikor nyakunkba szakadt egy újabb probléma: a hibrid oktatás. Hibrid oktatás alatt azt értem, amikor vannak, akik jelen vannak a tanteremben és vannak, akik csak online. Ez a helyzet olyankor állhat elő, ha egy diák karanténba kerül (például azért mert nem fertőzött, de elsődleges kontakt) vagy amikor a tanár van csak online jelen (például azért mert egészségügyileg veszélyeztetett). Ez a szituáció újabb kihívásokat teremt, amikkel bizonyos tekintetben még nehezebb megbirkózni, mint a tisztán online tanítással.

Kedves Barátaink!

Az elmúlt években többször is felmerült bennünk a gondolat, hogy jó lenne visszatekinteni egy kicsit a TanárBlog történetére. Legutóbb két évvel ezelőtt, amikor tíz éves lett ez az oldal, amit ketten írunk. Azután mindig érdekesebbé vált a számunkra, hogy inkább valami újat csináljunk, valami olyat, ami a mának és nem a tegnapról szól. Inkább írtunk egy könyvet, amit a karantén idején ingyen elérhetővé is tettünk mindenki számára, vagy csak újabb cikkeket ide az oldalra.

A zeneelmélet nem tartozik a legkönnyebben és a legnagyobb lelkesedéssel elsajátított anyagok közé. Talán ezen is segíthet egy kicsit a Chrome Music Lab (IDE KATTINTVA) ahol mindenféle látványos és izgalmas eszközt találunk, amik segítenek egy kicsit közelebb hozni, hogy mitől is zene a zene. A programocskák bármelyikét pár perc alatt bárki könnyen használni, még olvasni sem kell a többségükhöz.

Akár lesz még karanténoktatás akár nem (bár nem tűnik úgy, hogy teljesen megúszhatjuk), a 2020-ban kezdődő tanév a legnehezebb lesz, sok évre visszamenőleg. Olyan apróságokról ne is beszéljünk, mint az új NAT rapid bevezetése vagy az egyre égetőbb tanárhiány, az elmúlt félév sokkal komolyabb próbatételek elé állított minket. Damoklész kardjaként függ az iskolák felett a lehetőség, hogy bármikor újrakezdődhet a digitális munkarendnek nevezett dolog, ami gyakran nem volt digitális (pl. amikor e-mailben elküldték a munkafüzet melyik feladatait kell megcsinálni) és ritkán volt igazán munkarend (amikor egyes pedagógusok koordinálatlan próbálkozása volt arra, hogy valami legyen). De még ha meg is ússzuk az újabb karantént, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne vonjuk le az elmúlt fél év tanulságait és ne próbáljuk meg megtalálni azokat a feladatokat, amiket ezek ránk rónak. Már nem takaródzhatunk azzal, hogy csak két napunk volt a felkészülésre, öt hónapunk volt rá, arra sem számíthatunk, hogy a diákjainkat az újdonság varázsa fogja motiválni. Most jön a neheze.

A jövő szempontjából mindenképpen izgalmas dolog zajlik éppen az angliai év végi osztályzatok körül. Hogy ennek milyen következményei lesznek más országokra nézve az persze még kérdéses, de az jól látszik, hogy a sokak által várt adatokon és adatelemzésen alapuló oktatásirányítás nem feltétlenül vezet jóra. Annyit bizonnyal láthatunk, hogy diákok tüntetnek a vizsgaeredmények miatt és kormánypárti képviselők kérik számon az oktatási minisztert, hogy mit is képzel. Nem könnyű innen kibogozni, hogy mi is történik, hiszen az angol rendszer kifejezetten bonyolult. A lényeg, hogy az érettséginek megfelelő jegyeket (GCSE és A-level) a középiskolai tanárok adták eddig a központi vizsgák és a tanulmányi eredmény alapján. Az idei évtől ez megváltozott és a vizsgaközpont (Ofqual) már nem veszi figyelembe a tanárok által adott jegyeket. Vagyis figyelembe veszi, de másképp, nem könnyű eligazodni a közel 400 oldalas dokumentáción, ami csak a jegyosztás technikai részleteit vázolja.

Várhatóan a tavalyi 'karanténoktatás' után a 2020-2021-es tanévben is készülhetünk hibrid, vagy teljesen otthontanulós időszakokra. Ilyenkor a diákokkal az egyetlen kapcsolat a 'live', online tanórán történik, ezért nem mindegy, hogyan telik ez az idő - vajon hasznosan, vagy sok bekapcsolt gép mellett a teéefonon játszva (a diákok részéről)? Az alábbiakban megpróbáltunk néhány talán hasznos tippet összegyűjteni, saját tapasztalatok, illetve mások ötletei alapján.

A genetika jellemzően az a része a biológiának, ahol a legkevesebb lehetőség adódik a kísérletezésre. vagy a felszerelés nehezen beszerezhető, vagy csak idő nincsen arra, hogy több generáción átívelő keresztezéseket hajtsanak végre a diákok. Ilyenkor kiemelten fontosak lehetnek a virtuális kísérletek és ilyet kínál a számunkra a Virtuális légylabor is (IDE KATTINTVA). A genetika címerállatával, az ecetmuslicával végezhetünk keresztezéseket, amikből szép kísérleti jegyzőkönyvek is születnek. A vizsgálható tulajdonságok között vannak autoszomások és ivari kromoszómához kötöttek is.

Jó hír! A Pécsi Tudományegyetem Digitális nevű online adatbázisába bekerültek a Nevelésügy Szemle 1937 és 1943 között megjelent számai (ITT TALÁLHATÓAK ). Ettől önmagában talán keveseknek lesz libabőrös a háta, ugyanakkor rengeteg rejtett kics található a lapszámokban, amit igenis érdekes és tanulságos olvasni. Ilyen a 'Magyar diák nyara' 1943-ban, vagy hozzászólás a 'Magyar irodalom tanításának válságához' egyetlen számban, és szinte minden egyes írás, amellett, hogy érdekes kordokumentum (helyenként 'kórdokumentum'), a mai világunk számára is tartogat dilemmákat, remek összehasonlítási lehetőséget például annak tekintetében, hogy milyen gondok voltak a tanításban akkor, és most. Annyira mások, valóban?

Látható, és valószínűsíthető, hogy nem fogjuk tudni a következő évet sem teljesen digitális otthonoktatás nélkül megúszni - vagy, ha sikerül is, a digitális tanulás / tanítás jó eséllyel nagyobb szerepet kap az iskolai életben. Ezért is gondoltuk, hogy megosztunk pár - szerintünk érdekes és hasznos - konkrét ötletet és tanácsot szeptemberre. Az első tippünk abból indul ki, hogy tanárként a digitális tanuláshoz bevezet(t)ünk valamilyen platformot, legyen ez a Teams, a Google classroom, vagy a #school. Ha ezt tesszük, ne várjuk el a diákjainktól, hogy azonnal tudjanak mindent kiválóan használni, sokan elvesznek majd benne. Ennek elkerülésére érdemes az első órán videós 'bejárást' tartani a rendszer legfontosaabb, gyakran használt elemeiről, ahol bemutatunk, elmagyarunk mindent, amit a diákoknak használniuk kell. A tárlatvezetés után pedig egy rövid, 10 kérdésből álló kérdéssoral rögtön tesztelni is lehet, ki mire emlékezik. Arról nem is beszélve, hogy ez a teszt azonnal segít, még az órán kipróbálni a funkciót, és azt is azonnal megnézhetjük, hogy hol gyűlnek a pontjaik, eredményeik.

BLM - egyre többen ismerkednek meg ezzel a rövidítéssel. Black Lives Matter - azaz a fekete életek is számítanak. A már hónapok óta tartó tüntetésfolyam és világszintű felháborodás pontos megítéléséhez, értelmezéséhez (történelmi kontextusban) azonban talán nem minden magyar diáknak áll rendelkezésére megfelelő mennyiségű információ. A The New York Times egy kiváló (leginkább képanyagból, esszékből, cikkekből álló), gyűjteményt állított össze, amit The 1619 Project néven tett közzé (ITT TALÁLHATÓ ). Érdekesség, hogy egy republikánus szenátor (Arkansas államból) be is adott egy 'Az amerikai történelem megmentéséről' szóló törvényjavaslatot , amely megtiltaná szövetségi források használatát az adott tananyag tanításához. Így még érdekesebb az oldal, ugye? :)