Adatrögzítés micro:Bittel
Tippek, trükkök - 4 éve
Sokat lelkendeztünk már a micro:Bit nevű mikrokontrollerről. Nem nagyon van még egy olyan elérhető árú eszköz, amivel ilyen könnyen lehtne a diákoakt bevezetni az elektronika, programozás világába. Nemrég megjelent a v2-s változata, ami több memórián, beépített hangszórón, érintésérzékeny logón kívül más izgalmakat is tartogat. Ezek egyike az adatrögzítés képessége. Sokan, akik erre-arra akartuk használni a micro:bitet beleütköztünk abba a korlátba, hogy nem képes megjegyezni adatokat. Ha rögzítünk is valamit, például egy fizikai méréshez, azok csak addig lesznek meg, amíg a kis eszköz be van kapcsolva. Amint lemerül az elem, vagy valamiért megszűnik az áramellátás az addig rögzíett adatok elvesznek.
A CityGuesser nevű alkalmazás (
Az internet egyik legcsodálatosabb tulajdonsága, hogy emberek puszta jószándékból és gyakran teljesen ingyen tesznek elérhetővé dolgokat bárki számára. Egy kedves holland programozó például egy olyan oldalt készített, amivel mindenféle dobozokhoz készíthetünk szabásmintákat (
Az I'm a puzzle (
Online órák során, vagy éppen az osztályteremben egy kivetítőn (netán interaktív táblával a hátunk mögött) gyakran fordul elő, hogy hirtelen valami az órához olyan jó lenne - például egy visszaszámlásló, vagy stopper, netán egy videó megosztása, esetleg rajzolnánk valamit stb. ha ehhez van egy drága interaktív táblánk, és hozzá a megfelelő szoftver, akkor persze könnyebb a dolgunk. Ha nincs, vagy nem tudjuk azt használni, izgalmas alternatíva lehet a Classroomscreen nevű weboldal(
Ki ne kapta volna már magát azon, hogy a gép előtt a munkája helyett már megint a Facebook oldalát pörgeti. De csak eddig! A Forest nevű Chrome böngészőbe telepíthető bővítmény megoldja a helyzetet (
Tegnap írtunk arról, hogy milyen problémákat vet fel, ha az értékelésben az átlagokat használjuk. Ha megkérdeznénk egy tanárt arról, hogy az év végi jegyet például miért az átlag alapján határozza meg, vajon meg tudná indokolni, hogy miért ez a módszer a legjobb a tudás, eredmény számszerűsítésére? Egy számsorból nem csak az átlag segítségével lehet valamilyen információt kinyerni. Ott vannak például a másféle átlagtípusok a mértani közép (a számok szorzatának gyöke) vagy a harmonikus közép (a reciprokok összegének reciproka). Ezekkel például a diákok nem nagyon járnának jól, hiszen mindegyik kisebb, mint a hagyományos számtani közép. Tény viszont, hogy minden statisztika kurzus első óráján elmondják, hogy az átlag semmit nem ér szórás nélkül. Hiába van kettőnknek átlagosan ötszáz forintja, nem mindegy, hogy mindkettőnk zsebében egy-egy ötszázas lapul, vagy csak nekem egy fityingem sincs, miközben a másiknak van egy ezrese. A szórás (az átlagtól való eltérések átlaga) azt mutatja meg, hogy mennyire egyenletes egy sokaság eloszlása. Vajon mi ér többet, ha egy diák úgy ér el négyest, hogy a szórása közel nulla vagy ha a szórás kettő felett van?




