A koraközépkor egyik kiemelkedő művészeti emléke Európából a bayeoux-i kárpit. A 70 méter hosszú, 50 centiméter széles hímzett kárpit Anglia meghódtásának történetét mutatja be a normannok szemszögéből. Megrendelője minden valósznűség szerint Odo püspök, Hódító Vilmos testvére volt. A kiemelkedően jó állapotban fennmaradt alkotást a nevét adó városban egy erre a célra létrehozott múzeumban lehet megtekinteni. Vagy az interneten (IDE KATTINTVA), egészen közelről, akár az egyes szálakat is megvizsgálva. Természetesen a virtuális nézelődés nem ugyanolyan, mint élőben látni az egészet, de nagyon úgy tűnik, hogy nem fogunk egyhamar Franciaországba utazni. A koraközépkori hmzett kárpitokra is igaz a bölcsesség: csinálni mindig jobb mint nézni és ebben is segítségünkre lehet az internet. IDE KATTINTVA egy olyan oldalra juthatunk el, ahol a motívumokat felhasználva magunk készthetünk el egy ilyen középkori képregényt.

Ma rengeteg letölthető anyagot ajánlunk Globális nevelés témakörben. Mia globális nevelés? "A globális nevelés egy oktatási szemlélet, mely a globális világ működésének megismertetését célozza. A globalizáció számtalan lehetőséget és ugyanakkor veszélyt is rejt magában, melyekkel nap mint nap találkozunk. Hogyan tanulhatjuk meg kihasználni ezeket az előnyöket, illetve elkerülni a veszélyeket és csökkenteni a globalizációval járó ártalmakat?"

Hát ez. És hogy ezt hogyan lehet a tanteremben megvalósítani? Ehhez ad tanácsokat és sok-sok letölthető tananyagot, kézikönyvet az Anthropolis Egyesület. Vannak általános, 'bevezető' jellegű kiadványok, de szakmódszertani írások is (pl. A világ az osztályteremben sorozat magyar, földrajz és matematika részei), valamint általánosabb, pedagógiai kérdésekre is kereshetünk válaszokat: pl. A motiválatlan tanulók újramotiválása. A kiadványok IDE KATTINTVA érhetőek el, érdemes végiglapozni őket.

Ha az ember azóráin főleg a diákokat dolgoztat és nem maga ad elő, biztosan belefut abba a helyzetbe, amikor pűáran már végeztek a kiadott dologgal, míg mások még dolgoznának. Ilyenkor a lehető legrosszabb amit tehetünk, ha egy idő után aztmondjuk, hogy mindegy megyünk tovább a következő feladatra. Azzal sikerülhet olyan helyzetet előállítanunk, ami senkinek sem jó, nem jó azoknak, akik addig is unatkoztak és nem jó azoknak sem, akiknek nem volt ideje befejezni a dolgukat. A megoldás az időkitöltő feladat valami olyan jópofa, de azért a tárgyhoz kapcsolódó dolog, amivel ki tudjuk tölteni az esetleges várakozás idejét.

Az online órákon erre még jobban szükség van, mert sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a diákokat, ha éppen nincs dolguk egyszerűen elveszítjük. Elég ha csak egy pillanatra átkapcsolnak a TikTokra és már várhatjuk is, hogy mikor merülnek el újra az órai munkába. Szóval az időkitöltők ilyenkor életmentők lehetnek. Szerencsére sokat találunk a Google Arts & Culture oldalán (IDE KATTINTVA). Van itt kollaboratív puzzle (kifejezetten hatásos, ha egyszerűen megadjuk a linket és mindneki beszáll, amikor tud), híres művek színezője, kultúrkvíz és vizuális keresztrejtvény is, csupa olyan dolog, ami pont elég ideig köti le a diákokat.

Ha valaha, hát most szükségünk lehet arra, hogy képekkel dobjuk fel az óráinkat. Akár interaktív feladatokat készítünk, akár előadást tartunk, vagy éppen a diákoknak akarunk segítséget adni, hogy honnan keressenek, életmentőek lehetnek az ingyenes, oktatási célú és minőségi képgyűjtemények. Gyorsan bemutatunk párat, ahol érdemes keresgélni, ha bármilyen kép kell. A gyűjtésben sokat segített barátunk Arjana Blazic kollekciója.

Bevallom, nagyon kedvelem a tematikus projekteket, amelyek valamilyen kihívás mentén szerveződnek. Ilyen lehet az, hogy mindne nap, minden tanuló készítsen egy képet arról, amilyen napja éppen van (ne keressen, telefonon csináljon egy képet), majd egy hét után ezeket egy prezentációban sorban bemutatva remek beszélgetések kerekedhetnek. De a karantén alatt hasonló volt az egyhetes kihívás, ahol minden nap egy olyan apróságot kellett kipróbálni, amit eddig soha nem tettek (pl. megnézni egy tenisz közvetítésből 25 percet, cukor nélkül inni a teát, számolni a napi folyadékbevitelt, vagy elolvasni egy könyvet egy nap alatt). Az eredmény szintén izgalmas, és - mai meglepő - még a karantén alatt is szívesen csinálták a diákok.

Na de milyen lehet ez 'nagyban'? IDE KATTINTVA) egy egyéves projekt eredményét nézhetjük meg. Nem vállalt kevesebbet a kitaláljó, mint azt, hogy egy év alatt MINDEN ország egy írójától elolvas egy könyvet. Ann Morgan megtette, egy TED előadást is tartott róla, mi pedig megnézhetjük. Ha csak arról beszélünk, hogy vajon a magyar szekcióban a legjobb könyvek kerültek-e be, vagy éppen ki hiányzik onnan, már érdekes vitaindító lehet.

A karanténnal a művészet, az alkotás is az online térbe kényszerült. Szerencsére vannak olyan eszközök, amiket jól lehet használni hozzá. Például a Minecraft, amit az iskolánkban az Alkotóház keretében jezdtünk el használni. Eredetileg ezen az órán a diákok mindenfélével bütykölnek, fúrnak-faragnak, ezt kellett most valahogy az online világba rakni és ehhez lett remek eszköz. Az alábbi játék a kreativitást és a spontaneitást veszi a leginkább igénybe.

Egyre többet lehet arról halalni, hogy az adatok begyűjtése és méginkább értelmezése milyen fontos készség a 21. században. Olyat is hallani, hogy az adat az új olaj, és tény, hogy a nyakunkban lavő MI forradalom hajtóereje nem más, mint a sok és jól kezelt adat. De az álhírek és tévinfomációk zuhatagában is fontos, hogy mi (és még inkább a diákjaink), képesek legyünk értelmezni, megérteni adatokat, hogy ne dőljünk be mindennek és mindenkinek. A data lteracy, az adatértés tehát egy olyan készség, amit fontos lenne minél hamrabb kialakítani a diákokban. Ebben segít a Tuvalabs oldala (IDE KATTINTVA). Az oldalon 15 lecke ingyen is elérhető, de a fizetőseket is érdemes végignézni, mert remek ötelteket adnak ahhoz, hogy miként is lehetne az adatok használatát bevinni a tanításba.

Már írtunk a The New York Times remek infografikákat bemutató oldaláról, amely ITT TALÁLHATÓ. Most egy konkrét ábrát mutatunk, amely különlegesen érdekes lehet (és tanulságos) akár tanórákon is EZ ITT VAN. Az ötlet egyszerű: megvizsgálták, hogy egyes online felületek, weboldalak fehasználási fetételeit mennyire egyszerű megérteni. Diákok nagyon megdöbbennek, amikor az eredményekkel szembesülnek. Például az Airbnb felhasználási feltételei hogyan viszonyulnak Immanuel Kant A tiszta ész kritikája című művéhez. Spoiler: kb. ugyanannyira nehéz, de az Airbnb-t elolvasni háromszor annyi ideig tart. Tanulságos!

Sajnos így a karantén idején nem lehet múzeumba menni, így nincs arra lehetőségünk, hogy remekműveket eredetiben csodáljunk meg. A online múzeumlátogatás azonban lehetőséget ad arra, hogy egy-egy nagyszerű művet olyan közleről nézzünk meg (és annyi ideig), ahogan a múzeumbn biztosan nem lenne esélyünk. Az amsterdami Rijks múzeum weboldalán nem csak közelmehetünk egyes képekhez, hanem bizonyos izgalmas részletekre külön fel is hívják a figyelmünket (IDE KATTINTVA). Nem csak a művészet órán lehetnek érdekesek ezek a képek (és tárgyak) Pietersz van de Venne festménye a Protestánsok és katolikusok például történelemből a reformáció tanításánál is remek forrás lehet.

Kevés becsapósabb dolog van térképeknél. Amikor egy gömb (vagy méginkább geoid) felületet síkban akarunk ábrázolni, elkerülhetetlen, hogy valahogyan ne torzítsunk. A leggyakrabban használt Mercator-vetület például a sarkok felé sokkal nagyobbnak mutatja a dolgokat, mint amilyenek azok valójában. Ezért van aztán, hogy sok diák (és felteszem nem egy felnőtt is) azt gondolja, hogy Grönland nagyjából akkora mint Afrika, vagy hogy Kanada sokkal nagyobb, mint az USA (valójában nagyjából egyforma méretűek). A torzítást talán segít megérteni, ha nem a megszokott központtal késítünk el egy vetületi térképet és ezt meg is tehetjük IDE KATTINTVA. Elég csak egy országra bökni, vagy bármely pontra a térképen és már láthatjuk is, hogyan nézne ki a térkép, ha az a pont vagy ország lenne a középpontja. Magyarország középponttal például így nézne ki, egészen izgalmas méretű Szvázifölddel.