Tegnap írtunk arról, hogy milyen problémákat vet fel, ha az értékelésben az átlagokat használjuk. Ha megkérdeznénk egy tanárt arról, hogy az év végi jegyet például miért az átlag alapján határozza meg, vajon meg tudná indokolni, hogy miért ez a módszer a legjobb a tudás, eredmény számszerűsítésére? Egy számsorból nem csak az átlag segítségével lehet valamilyen információt kinyerni. Ott vannak például a másféle átlagtípusok a mértani közép (a számok szorzatának gyöke) vagy a harmonikus közép (a reciprokok összegének reciproka). Ezekkel például a diákok nem nagyon járnának jól, hiszen mindegyik kisebb, mint a hagyományos számtani közép. Tény viszont, hogy minden statisztika kurzus első óráján elmondják, hogy az átlag semmit nem ér szórás nélkül. Hiába van kettőnknek átlagosan ötszáz forintja, nem mindegy, hogy mindkettőnk zsebében egy-egy ötszázas lapul, vagy csak nekem egy fityingem sincs, miközben a másiknak van egy ezrese. A szórás (az átlagtól való eltérések átlaga) azt mutatja meg, hogy mennyire egyenletes egy sokaság eloszlása. Vajon mi ér többet, ha egy diák úgy ér el négyest, hogy a szórása közel nulla vagy ha a szórás kettő felett van?

Ez a rövid írás az értékelésről szól. Először engedd meg, nyájas olvasó, hogy rövid gondolatkísérletre hívjalak. Tegyük fel, hogy egy diák egy tantárgyból szerzett kettő darab 4-es érdemjegyet, így 'szín 4-es' az átlaga (az iskolában 80%-90% között adnak 4-es érdemjegyet). Ezután valamiért (mondjuk este meccse volt, és fáradt volt), nem készült például matekból, és a másnapi feleléskor, amikor kihívták, 1-es érdemjegyet kapott. A kérdés: ennek a diáknak vajon hány további 5-ös érdemjegyet kell szereznie, hogy statisztikailag 4-es legyen ismét az átlaga? Megfejtés, és további érdekfeszítő fejtegetések a lapozás után.

Rohamléptekkel közeledik az érettségi jelentkezés határideje, ez a furcsa felnőttéavatási rítus még ma is meghatározza a középfokú oktatást. Az érettségi felkészítés egyik legnagyobb nehézsége, hogy miközben az anyagot csak egyes témakörönként tanítjuk, maguk az érettségi feladatsorok természetesen komplexek. Össze kell tehát ollózgatni, hogy az elmúlt évek feladatsoraiból éppen melyik feladat használható az adott témakörhöz. Szerencsére vannak kollégák, oldalak, ahol találhatunk segítséget ehhez!

Nem lehet kérdés, hogy egyre komolyabb nyomás nehezedik a tanárokra és az iskolára a tudatos mégdiafogyasztási szokások kialakításában. Ahogy egyre erősebbek, kifinomultabbak és profibbak lesznek azok az alogoritmusok, amelyek mindket mozgatnak. Magyar szerzők billentyűzetéből készült az az interaktív 'könyv', (IDE KATTINTVA) érhető el) ahol folyamatos választások, döntések során jutunk el a megszerezhető tudáshoz. A játék angolul van, ami remek hír annak, aki angolt tanít, kevésbé annak, aki nem. MIndenesetre érdemes végigpörgetni a játékot, akár a magunk szórakoztatására is. Disclaimer: az egyik szerző évekig madjnem éppen szemben ült a tanáriban velem, eddig csak izgalmas és kreatív dolgokat láttam/tanultam tőle.

Tíz éve, hogy elkezdtem a tárgyanimációt projektként használni a tanításban, akkor született is erről egy cikk meg egy videó is, ahogy dolgoznak a diákok éppen. Azóta nagyon sok dolog megértetésére használtam, és továbbra is azt tapasztalom, hogy amit így filmesítenek meg a gyerekek, azt nagyon jól meg is értik. Akkor még a jó öreg Movie Maker működött és remekül lehetett használni, bár messze nem volt tökéletes a tárgyanimációk készítéséhez. A Movie Maker már a múlté és azóta sem siekrült olyan inygenes programot találni, ami erre a célra igazán jó lenne. Ezért is örültem meg annak, hogy belebotlottam a Boats Animator nevű programba (IDE KATTINTVA), ami szinte minden igényt és elvárást kielégít.

Talán nem túlzás azt mondani, hogy a mostanában iskolába járók a Kahoot!-nemzedék. Ez az egyszerű program letarolta az oktatást, ahol volt internet és kivetítő előbb-utóbb előkerült. Sokszor a Kahoot! volt a trójai faló, amin keresztül a mobiltelefonok bekerülhettek az órára. Bevallom, nekem ma már némi szomatikus tünetet okoz, ha meghallom a zenéjét, de azt látom, hogy a diákjaink még mindig, túl az zeredik játékon is élvezik. Ezért is lehet hasznos a Bamboozle (IDE KATTINTVA), ami egy kicsit variálja az már jól ismert rendszert. Ez a játék jobban hasonlít a klasszikus kvízekre, a kérdések mezők mögött rejtőznek és a csapatok választják azokat. Vannak azonban ravasz csapdák is, olyan mezők például, amivel az ellenfél kap pontokat. Ha egy kis változatosságra vágyunk, biztosan bejön majd.

A nagysikerű Digitális Tanulás tananyagunk után, újabb izgalmas dologgal jelentkezünk: a PROJEKTEK iskolai használatához adunk a tanárok kezébe mindent, amire csak szükségük lehet. Tizenöt videóval, sok letölthető sablonnal és kulcsrakész mintaprojektekkel mutatjuk be hogan tudja bárki, bármilyen iskolában, bármilyen tantárgyból használni ezt az igazán 21. századi eszközt.

Az anyag IDE KATTINTVA érhető el!

Eljött a hópelyhek szezonja! mindenféle dekorációhoz használhatjuk fel a hópehely motívumot. Tudjuk, nincs két egyforma hópehely, de hogyan tudjuk ezt követni a díszítésekben? Könnyedén, ha egy remek hópehely generátort használunk (IDE KATTINTVA), amivel végtelen mennyiségbn gyárthatunk hópelyheket, amiket azután vektorgrafikus formában (svg fájlban) le is tölthetünk, ezt kinyomtathatjuk vagy lézervágóval kivághatjuk, ahogy kedvünk tartja. Ha magunk terveznénk kivágni való hópehely dizájnt, akkor IDE ÉRDEMES KATTINTANI, ha pedig élethű hópelyheket növesztenénk, AKKOR IDE.

A földrajz és a biológia egyik méltatlanul elhanyagolt területe az iskolában a talajtan. megemlítjük esetleg a talaj szintjeit, esetleg a szikesedést vagy az éghajlatokra jellemző talajokat, de komolyabban nem foglalkozunk vele. A DOSoReMI projekt online atlaszai (IDE KATTINTVA) segíthetnek abban, hogy azt a kis időt, amit ezzel foglalkozunk izgalmasabbá, érdekesebbé, interaktívabbá tegyük. Akár ökológia, akár mezőgazdasági szempontból is vizsgálhatjuk, hogy a talajok tulajdonságai milyen következményekkel járnak.

A tanításban is remekül használható oldal a Minilabs (IDE KATTINTVA) az oldalon sokféle, elsődlegesen a természettudományokhoz kapcsolódó szimulációt, interaktív modellt találunk, szépen megrajzolva. Van közöttük olyan, ami az egyes madarak (és képzeletbeli sárkányok) minimális repülési sebességét hasonlítja össze, evolúciós szimulátor és a magfúzió magyarázata is. Nem csak arra lehet jó, hogy az órán bemutassuk, hanem arra is, hogy az érdeklődő diákoknak, azoknak, akik esetleg hamarabb végeztek egy feladattal adjuk ki, hogy nézzék meg, játszanak vele. Az oldal tulajdonképpen egy YouTube csatornához kapcsolódik, ami ITT TALÁLHATÓ, ha a diákok tudnak angolul, az is jól használható mindenféle órán.