Kollégám, Simovits Ági küldte a lapozás után található óravázlat-vázlatot, amelyet egy érdekes, brazil gömbház nyomán készített. A videó a YouTube-on IDE KATTINTVA érhető el, ahogy pedig az órán haasznosult, arról - ahogy ígértük - maga a tanár számol be, aki használta. Köszönjük szépen az ötletet, és továbbra is szeretettel buzdítunk mindenkit, hogy ha bármit használt, ami másnak is érdekes lehet, e-mailben, vagy itt a 'Saját blog'-on tegye közzé. Érdemes, hiszen 40 000 tanár olvassa havonta!

Sokat beszéltünk, írtunk már itt az ún. 21. századi képességekről, vagyis arról, hogy (egyes kutatások szerint) mit és hogyan is kellene tanítani az iskolában, hogy minél felkészültebben léphessenek tovább a diákok. Itt szó van együttműködésről, az IKT értelmes használatáról, döntéshozásról, valamint arról, hogy valódi helyzetekben, valódi adatokkal tudjanak a diákok dolgozni, nem preparált, 'iskolás' környezetben. És mindezért szeretném MINDEN angol szakos kollégámnak ajánlani a Karinthy Frigyes Gimnázium által idén már másodszor megrendezett DEBUT névre angol nyelvű országos vitaversenyt. Mindkét évben indultunk csapatokkal, és mindkét alkalommal nagy élmény volt a gyerekeknek. Részletek a lapozás után, a DEBUT honlapja ITT TALÁLHATÓ - bár verseny legközelebb csak 2012-ben lesz :( - érdemes lapozgatni.

Valaha régen azért jöttek létre a keresőprogramok, hogy segítsenek rendet vágni az egyre nagyobbra növő internetben és kiszűrjék a nekünk fontos oldalakat, információkat. Azóta azonban akkorára nőtt az internet, hogy ma már a keresőprogramok találatai között kell rendet vágni. Nem mindegy, hogy milyen célból keresünk, ha például azt írjuk be egy keresőbe, hogy gravity elsőre mindenféle cégek és termékek jelennek meg és hosszasan válogathatunk, amíg valami olyat találunk, ami a tanításban vagy tanulásban is hasznos.

Ezen a helyzeten segít az InstaGrok nevű kereső (IDE KATTINTVA), ha megadunk egy kifejezést, akkor az oldal végigkutatja a webet, de csak olyan tartalmakat keres, amiknek köze lehet a tanuláshoz. Ezeket azután szint szerint elrendezi, címkézi. Külön összegyűjti a releváns videókat és ahozzáteszi azokat az érdekes kérdéseket is, amik szóba jöhetnek. Mindezeken túl legyárt egy fogalom-térképet is az adott dologról és egy rövid kvízt is, amiben ellenőrizhetjük a tudásunkat.

Idén ötödik alkalommal rendezték meg az Aquaprofit-Polgár Sakknapot a fővárosban. A világ legnépszerűbb táblás játékának nagyszabású show-ján hazánk világhírű sakkozói, a Polgár nővérek játszották a főszerepet. A Magyar Telekom székházában rendezett sakknapot a három Polgár lány SMART Board interaktív táblán tartott sakkórával indította három különböző szinten, kezdő, haladó és profi játékosok számára. A foglalkozás után élősakk következett. A sötét királynő Polgár Judit, a sötét király pedig Nádasi Tamás, az Aquaprofit Zrt. elnöke volt. Később tizennyolc polgármesternek, illetve több híres sportolónak és más hírességnek volt lehetősége asztalhoz ülni a sakkmesterek ellen. Polgár Judit csapott össze a VIP csapattal, amelynek Farkasházy Tivadar, Kótai Mihály és Vujity Trvtko voltak a tagjai. A nagymester bekötött szemmel játszott ellenük. Az eseményről készült videó-összefoglaló IDE KATTINTVA tekinthető meg!

Nemrég írtunk arról, hogy a Delicious linkmegosztó oldalon milyen érdekes projektet lehet csinálni (ITT A CIKK). Nos, most, hogy két kör Delicious projekt lefutott, gondoltam, érdekes lehet röviden összefoglalni, hogy mennyire jött be a dolog, illetve mire érdemes figyelni annak, aki ilyenre vetemedne a későbbiekben. A lapozás után tapasztalatok, érdekességek, tanácsok, módszertan!

Nagyon sok módja van annak, hogy dokumentumokat, képeket osszunk meg, feltölthetjük valahová, aztán átadhatjuk a linket, elküldhetjük e-mailben vagy akár publikussá is tehetjük. Új módszert fejléesztett ki a TagMyDoc szolgáltatás (IDE KATTINTVA). ha regisztrálunk az oldalon, akkor ide is feltölthetjük a képeinket, dokuemntumainkat (1 gigabyte tárhelyet kapunk) majd ennek a linkjét megoszthatjuk másokkal. Ez idáig még nem lenne nagy durranás, amiben ez az alkalmazás újat hoz, az a QR-kódok elhelyezése a dokumentumokon.

A QR-kódot már emlegettük itt a TanárBlogon, ezek azok a fekete-fehér kockákból álló képek, amik egyre gyakrabban tűnnek fel plakátokon, újságokban. A QR tartalmazhat valamilyen webcímet vagy szöveget, esetleg földrajzi koordinátát. A QR-kódok egyik iskolai felhasználását mutattuk be EBBEN A CIKKBEN. Az ilyen kódok leolvasásához okostelefonra van szükség, vagy egy laptop-webkamera kombinációra. A TagMyDoc nem tesz mást, mint a feltöltött dokumentumon elhelyez egy QR-kódot, ami az online változatra mutat. Ezt az egyszerű ötletet nagyon sokféleképpen használhatjuk fel.

A számítógépes játékok egyre jobban betörnek a mindennapokba. Egy-egy játék megjelenését a hollywoodi kasszasikereke premierjéhez hasonló felhajtás kísér és a legnagyobb címek nyitónapi bevételei sokszorosan felülszárnyalják azt, amit egy film hoz a konyhára a készítőknek. A nappaliknak ma már alapvető kiegészítője a játékkonzol, társasági szórakozás wii-vel vagy Kinecttel játszani és ha valaki azt mondja, hogy esténként játszik a számítógépen, senki nem gondolja reménytelen szociopatának.

A fiatalok, a digitális bennszülöttek persze még több időt tudnak tölteni a számítógép előtt a játékokkal. Ahogyan arról a neves játékkutató Jane McGonigal is beszélt (ITT), a játékosok képesek fókuszálni, kitartóak és mindig arra törekednek, hogy meghaladják önmagukat. Ilyen diákokra vágyunk, nem? Úgy tűnik azonban még több is van, amit tanulhatnánk a számítógépes játékokról. Bror Saxberg a neves oktatáskutató láthatóan beleszeretett egy számítógépes játékba, ITT ÍR a tapasztalatairól és gondolatairól, miközben a frissen megjelent Skyrim című játékkal játszik.

A Flickr (ITT TALÁLHATÓ) az egyik legismertebb képmegosztó oldal, számtalan kisebb-nagyobb, vicces (vagy éppen kevésbé kreatív) alkalmazás épül rá. Most a Spell with Flickr (EZ PEDIG ITT ÉRHETŐ EL) nevűről ejtünk szót. Az ötlet annyi, hogy beírhatunk bármilyen szót, és megkapjuk a Flickr-en található betűkből (képekből) kirakva. Ha nem tetszik bármelyik betű, egyetlen kattintással lehet újat kérni helyette. Akinek nincs kedve csak úgy az oldalra kattintani, az kattintson itt, a cikk alatt a Bővebben linkre, és megnézhet egy példát - azt írtuk, hogy TanárBlog (pontosabban azt, hogy tanarblog, mivel ez ékezetes betűkkel hadilábon áll az oldal, és igen érdekes betűkatyvasz lesz belőle, ha az 'á' betűt a szóban hagyjuk.

Korábban is írtunk már arról, hogy pénteken és szombaton Budapesten felsorakoznak az alternatív oktatási intézmények a Van másik iskola! elnevezésű rendezvényen (ITT). Mostanra azonban már megjelent a részletes program is (IDE KATTINTVA).

A programból pedig látható, hogy egy esemény különlegesen érdekelheti a TanárBlog ovasóit ugyanis szombaton (november 26-án) 13.30-tól arról beszélgetünk, ki hogyan használja az IKT-t az oktatásban. Közel ötven innovatív, újító iskola képviselői lesznek jelen, hogy megbeszéljük, ki miként használja ezeket az eszközöket, hogyan látja a helyüket a tanításban, mit vár tőlük és milyen tapasztalatai vannak. A fórum moderálásának feladata, rám a TanárBlog egyik szerkesztőjére jutott. A rendezvény nyitott és ingyenes, mindenkit nagy szeretettel várunk, akinek van kedve beszélgetni az IKT-ról vagy akár csak meghallgatni, hogy más tanárok mit gondolnak róla. Találkozzunk szombaton!

Mesékre mindig szükség van, akár az irodalom tanításához, akár idő kitöltésre, akár önálló feladatnak. A mesék jelentik a gyerekek számára a belépést az irodalomba, de a felnőttek se nagyon lehetnek meg nélkülük. Jó, ha mindig elő tudunk kapni egy-egy az alkalomra való mesét.

Ebben segít a most bemutatott három oldal is. A Mesélj minden nap! (IDE KATTINTVA) kifejezetten látványos oldal. A mesék között keresgélhetünk az életkor, a szereplők és a tanulság szerint is (kifejezetten vicces elképzelni, hogy valaki gyorsan keres olyan mesét, amiben szerepel egy farkas, nyolc éveseknek való és az a tanulsága, hogy jótett helyébe jót várj). A Mesetár (ITT VAN) kinézetében visszafogottabb, de több mesét tartalmaz és itt hangállományokat is találunk. Az előbbi oldal elsődleges célja ugyanis, hogy elősegítse, hogy a szülők meséljenek a gyerekeknek, így természetes, hogy ott nem olvassák fel nekünk a történeteket.