Érdekes oldalra hívták fel a figyelmem a minap. IDE KATTINTVA érhető el, és nagyon egyszerű elv koncepció alapján működik. Annyit tud az oldal, hogy 1920-ig megmondja nekünk, hogy egy bizonyos napon (pl. a születésnapunkon) milyen szám állt a slágerlista élén. Nem nagyon bonyolult - sem grafikailag kifinomult - az oldal, de nagyon praktikus és viszonylag egyszerűen használható. Kerestessük meg a gyerekekkel a születésnapjukon a slágerlista élén álló számot, az oldalon sajnos nem lehet meghallgatni a dalokat, csak megvenni iTunes-ról, de ha megkerestetjük a gyerekekkel YouTube-on, majd összegyűjtjük őket egy blogon, vagy digitális osztálytermünkben, akkor máris érdekes, 30 perc alatt elvégezhető mini-projektet gyártottunk, amit vélhetően élveznek majd a diákok!

Konnektivizmus, 21. századi készségek, paradigmaváltás az oktatásban, netgeneráció stb. Megannyi fontos, hasznos, az életünket (egyre jobban) befolyásoló kulcsszó. A kérdés az, hogy vajon mindezt hogyan lehet az iskolai tanórák mindennapjaiban is megvalósítani. Hol van és mi a szerepe a tanárnak ebben az új világban? Mit és hogyan kell tennünk ahhoz, hogy sikeresek legyünk, és a szép elméleteket, gondolatokat átültessük a pedagógiai gyakorlatba. Nemrég olvastam egy blogbejegyzést, ahol egy tanár ír elég elkeseredetten arról, hogy hiába a szabadság, a tanulói autonómia, a világ közös felfedezésének az igénye, bizony a diákok teszteket, számonkérést, szigort, rendszert akartak. Sokat gondolkoztam azon, hogy egy ilyen pozitív gondolat miként pattanhat le a valóság tűzfaláról. A lapozás után erről található pár hangulatkeltő gondolat.

Itt van végre, megérkezett az új, minden igényt kielégítő SMART Tananyagpiac (IDE KATTINTVA). Ugyan már korábban is létezett egy gyűjtőhelye a Notebookos anyagoknak, az nem volt éppen felhasználóbarát. Az új tananyagpiac azonban nagyon könnyen használható és nagyon sokféle anyagot kínál. A saját anyagink feltöltése is mindennél egyszerűbb lett, így lehetőségünk van arra, hogy megosszuk egymással a tudásunkat.

A Tananyagpiac használatát egy rövid videóban is bemutatjuk, ami itt, rögtön a lapozás után tekinthető meg:

Az Országos Mentőszolgálat, az Oxyológiai Társaság, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Védőnők Egyesülete, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet , az Országos Egészségfejlesztési Intézet és a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ szakmai támogatásával Országos Elsősegély-ismereti Versenyt hirdet 10-18 éves tanulóknak.

A verseny célja: a diákok elsősegély-ismereti és egészségvédelmi tudásának fejlesztése a megadott, elsősorban internetes irodalmak feldolgozásának segítségével. A verseny tartalma, főbb témakörök: élettan, anatómia, elsősegély-ismeretek, egészségvédelem, balesetvédelem. A feladatsorok több kérdéstípust tartalmaznak: teszt, ábraelemzés, élettani vizsgálat stb. A döntőben szituációs feladatok.

Hányszor fordul elő, hogy kapunk valamilyen állományt, amit éppen egy programunk sem tud megnyitni. Vagy olyan feladatunk van, amihez drága szoftverre lenne szükség (még ha valamilyen kisebb dologról is van szó), de sem kedvünk sem pénzünk nincsen azt beszerezni! Ilyenkor az ember nekiáll az ingyenes programok között keresgélni, de aki már próbálta ezt megtenni egy egyszerű keresővel felvértezve, az tudja, hogy nem egyszerű vállalkozás.

Gyakran derül ki, hogy a program pont arra nem jó, amire nekünk kellene, vagy nem is ingyenes. Kellene ehhez egy specializált kereső. Szerencsére van is, úgy hívják Alternative To (ITT TALÁLHATÓ). Csak be kell írnunk, hogy mi az a program, aminek az alternatíváját keressük és már sorakoznak is a megbízható ajánlatok.  Az ajánlatokat szűrhetjük az operációs rendszer vagy a licensz alapján is. Ami pedig a legfontosabb: nagyon megbízhatóak a találatok!

Az alábbiakban egy rövid, érdekes és teljes mértékben önszerveződő nemzetközi projektet szeretnék bemutatni. Nyolcadikos diákjaimmal Ausztráliáról tanultunk, a legkisebb kontinens egyik legérdekesebb része az élővilága, de hogyan lehetne azt igazán aktívan bemutatni? Szerencsére idén nyáron Seattle-ben találkoztam egy tasmániai tanárnővel, akinek vázoltam az ötletemet és ő meg is adta egy kollégája elérhetőségét, akit szintén érdekelhet a dolog. Így aztán együttműködésbe kezdett az Alternatív Közgazdasági Gimnázium és a Taroona High. Az együttműködés lépései a következők voltak:

1. elsőként egy online űrlapba több tasmániai élőlény rövid jellemzését írták meg az ausztrál gyerekek. Röviden bemutatták az élőlényt, pár sort írtak arról, hogy hol él, milyen igényei vannak és egy-két érdekességet is hozzáfűztek.

Az UN/stage oldalán találtam a minap egy érdekes gyűjteményt kreatív filmposzterekből (IDE KATTINTVA látogatható meg). Összesen 150 poszterből válogathatunk, órán csináltunk olyat is, hogy az egyik diák nézte a képet, a másik nem, és le kellett írni, hogy milyen a poszter (ennek továbbfejlesztett változata, ha a másiknak le is kell rajzolnia a posztert miközben hallgatja a leírást), aztán egyszerre 2 posztert tettem fel a táblára, és meg kellett győzni a másikat, hogy miért jobb az ő posztere. Szintén sikeres volt az a feladat, amikor megnéztünk egyszerre 4 képet ugyanabból a zsánerből (pl. 4 akciófilm plakátot) és sorba kellett rakniuk párban aszerint, hogy mennyire hatásosak, kreatívak.

Több érdekes vita is kirobbant, és / vagy folyik folyamatosan arról, hogy mi is a helye az iskolában a Facebook-nak. Most, hogy volt időm végigolvasni a vonatkozó írásokat, arra gondoltam, hogy én szívesen megkérdezném a gyerekeket arról, hogy milyen ajánlásokat, ha úgy tetszik 'közlekedési szabályokat' fogalmaznának meg a Facebook oktatási felhasználása, illetve a Facebook-on a tanár / diák kapcsolata vonatkozásában. És láss csodát, egy csomó érdekesség kiderült. A lapozás után szerkesztetlenül, javítások, kozmetikázás nélkül adjuk mindenki tudtára, hogy ez a kb. 70 gimnazista diák (14-18 éves korúak) miként gondolkodnak arról, hogy mit szabad/nem szabad, vagy éppen illik/nem illik tennünk (vagy tenniük) a facebook-on. Tanulságos olvasmány, ajánlom mindenkinek. Hogy hol? még egyszer: a lapozás után a Bővebben- re kattintva!

A Tisztaszoftver.hu oldalon megjelent tájékoztatás meglepetésként érhet sok szereplőt a közoktatás és a felsőoktatás szereplői közül. A közlemény többek között az alábbiakat tartalmazza: “Az NFM szakmai álláspontja szerint a köz- és felsőoktatási intézmények igényeit – néhány speciális esettől eltekintve - képesek kielégíteni az ingyenesen használható nyílt forráskódú szoftverek is. Ezért a jövő évi költségvetés költség alapú tervezése során a Tisztaszoftver program költségei nem lettek betervezve, így az érintett oktatási intézmények 2012. március 1-ig használhatják jogszerűen a program keretében a Microsofttól bérelt szoftvereket.” Azaz március 1-től nem járnak Microsoft termékek az iskoláknak. Természetesen sok byte lefolyik még az interneten március 1-ig, mi most a nem IT-guru tanár szemével próbáljuk mindezt nézni.  Lapozás után a részletek:

Kezdődik újra az iskola, hogyan tudnánk feldobni az év első óráját? Szilveszter után biztosan aktuális téma a másnaposság (egyesek szerint január 1-je is a Nemzeti Kijózanodás ünnepe), nézzünk meg hát egy kedves infografikát ezzel kapcsolatban! Ehhez elég ellátogatnunk a kiváló visua.ly oldalára (IDE KATTINTVA), ahol megtudhatjuk, miként próbálják különböző népek gyógyítani azt a borzasztó kínzó fejfájást.

Minthogy az oldal angolul van természetesen előkerülhet angol órán is, kiadhatjuk egy-egy diáknak, hogy számoljon be egy-egy országról. De eljátszhatjuk azt is, hogy (akár földrajz órán) ki kell találniuk, hogy melyik gyógymód melyik országból származik. Vicces párosítós feladatot is csinálhatunk belőle. Érdekesek lehetnek ezek a módszerek biológia órán is, főleg ha beszélünk arról, hogy valójában mi is okozza a másnaposságot (leginkább a dehidratáció) és megpróbáljuk kitalálni, hogy melyiknek milyen biológiai alapja lehet. Ha valakit igazán érdekel, itt nálunk is megnézheti az infografikát: