Régóta kerestem egy olyan oldalt, online szintetizátort, amivel a zongorát tudom helyettesíteni és azt az osztályban ülő minden gyerek látja (projektorral). A TanárBlogon találtam a Kisstunes (ITT TALÁLHATÓ) oldalt, ami pont ezt a célt szolgálja. (Mást is, de én  jelenleg erre használom) Főleg emelt szintű ének tanításhoz és szolfézs órákon nagyon jól használható. Hangközöket, hármas és négyeshangzatokat nagyon jól lehet vele tanítani. Én így csinálom: Nagyon fontos, hogy mindennek ÉNEKELVE kell elhangzania, mert akkor tudják a gyerekek a válaszukat ellenőrizni. Legyen a példa egy tiszta kvint hangköz pl. d' hangra. (5 hang távolság, d'-a') Én elénekelem, hogy "tiszta-kvint (a fenti két hangon) d-re", a gyerekek ugyanezt énekelik a válaszban, az általuk jónak vélt abc-s névvel. Azt mindjárt le is játsszák a "zongorán" és azonnal hallják, ha valami nem megfelelő. Meg tudják mondani, ha nem jó a válasz, hogy felfele vagy lefele kell-e a hangot módosítani, és mivel előttük a billentyűsor, azonnal megmondják a javított hang nevét is. Ez nagy segítség vonós és fúvós hangszert tanuló gyerekeknek és azoknak, akiknek nincs otthon semmilyen "zongoraféle". A szolfézs 3. osztálytól nem lehet a házi feladatot sem hangszer nélkül elkészíteni rendesen, ezért a gyerekek ezt a "lapot" otthon is használják. Fontos, hogy amit leír, azt azonnal hallja is, mert csak így rögzülnek a "hangképek" az agyában. (Szerintem egy "normális" gyerek ezért nem szereti a szolfézst, mert ez a fázis nála kimarad. Az enyémek "nem normálisak".)

A Visuwords (ITT TALÁLHATÓ) egy fantasztikus online vizuális szótár, ami grafikusan mutatja be a keresett szavak jelentéseit és szókapcsolatait.  Ha rákeresünk egy tetszőleges angol szóra, azonnal láthatjuk a szóval kapcsolatos összefüggéseket: pl. szinonimákat, példákat, rész/egész viszonyokat, igecsoportokat, ellentéteket, ok-okozati kapcsolatokat és egyéb szójavaslatokat. A szófajok különböző színekkel vannak jelölve, így a diákok könnyen kategorizálhatják a keresett szót. Ha az egeret a szavak fölé „visszük” a szó definíciója is láthatóvá válik. Részletek, videó és óravázlat a lapozás után!

Amikor a webkettes világról van szó a legtöbben a Twitternél húzzák meg a határt. Érthető, hogy mire jó a YouTube, egy blog vagy a Wikipédia, na de Twitter, az tényleg csak a kockafejűeknek való. Mire jó, ha mindenki ontja 140 karakterben, hogy éppen mit reggelizett? Tény, hogy ez a dietetikusokon kívül nem sokakakt érdekelhet, de szerencsére a Twitter sokkal, sokkal több ennél.

Sokmillió ember van fent a Twitteren és osztja meg a szerinte érdekes gondolatokat és weboldalakat másokkal, ezek között van sokszázezer tanár is. Ha valaki tehát szeretné a kezét az oktatás ütőerén tartani érdemes körülnéznie a Twitteren is. Persze (ahogyan az interneten bárhol) itt is különösen fontos, hogy jól tudjunk keresni. Borzasztó sok az információ, az igazi kihívás, hogy megtaláljuk a nekünk valót. Ebben segítenek a Twitter címkéi. Ha bárki valamilyen témában ír be valamit, a szöveg végére odaír egy # jelet és a címkét, ami a témára utal. Ezt nevezik hashtag-nek. A Michael Jacksonról szóló bejegyzések hashtagje például a #michaeljackson, de nagyon sok oktatással kapcsolatos címkét is találhatunk, itt van egy lista:

Az a bizonyos gyermek ugye, aki minden tanárban ott lakik. Na mindegy, a ami ajánlatunk a Disney Comics oldala, ahol rengeteg, rengeteg ingyenesen elvihető Disney képregény található (mégpedig IDE KATTINTVA). Kiválóan használható órán (pl. tegyük fel interaktív táblára, és takarjuk ki a szövegeket a buborékokban, a gyerekek pedig találják ki, hogy mit mondhattak), de órán kívül is - pldául saját szórakoztatásunkra :) Az ötletet köszönjük Korándi Dávidnak (12.A).

Megérkezett a legújabb NAT, legalábbis az első változata, amit már olvashat minden érdeklődő az OFI honlapján (IDE KATTINTVA). Minthogy az én szívemhez az áll a legközelebb, én az Ember és természet műveltségterületről írottakat néztem át. Első pillantásra furcsa öszvérnek tűnik az új NAT. Részben modern szerkezetben kezeli a természettudományokat és hasonló szempontok alapján taglalja mindet. Egyes korszerűnek tartott tantervek (például az ausztrál vagy az új-zélandi) is ebben a keretben működnek. Az elképzelést azonban kicsit doktríner módon viszi végig a tervezet, mivel a táblázat minden rubrikájába kell írni valamit, ezért például a fizikánál is kell valamit írni az ember egészségéről, ami természetesen olehet jogos, de végső soron súlyos aránytalanságokat eredményez. Azonnal érezhető az elvi alapvetés is, hiszen a természettudományok mindegyikében komoly hangsúlyt kap az erkölcsi nevelés is.

A modernitás érződik egyes munkaformákon is, a projektek végzése, kísérleti jegyzőkönyvek készítése követelményként jelenik meg. Csak nehogy ezekkel is úgy járjunk, mint a szöveges értékelés bevezetésével, amit sok iskola gyorsan egy aláhúzogatós adatlapra egyszerűsített le, formailag teljesítve az előírást, de annak szellemét messze elkerülve. Egy Egyesült Államokban tanító kollégám mesélte, hogy ott biológiából a kísérletek döntő részét nem végezték el, úgynevezett paper lab volt csak, ahol elolvasták, mit kellene látniuk. A nem éppen jó környéken levő iskolában ennek fő oka az volt, hogy a szabályok szerint még kiskanalt sem volt szabad a diákok kezébe adni, mivel azzal kárt tehetnek egymásban. Nehogy a projektekből is ilyen paper project legyen majd.

A Microsoft PIL Akadémián gyorsan pörögnek az események. Sorra olvashatók a kollégák által írt cikkek itt a TanárBlogon és nagy örömünkre a szombati TeachMeeten is több akadémista mutatta meg ötleteit másoknak. Most itt a következő tananyag, melynek címe: Az együttműködés új színterei. Azt próbáljuk meg bemutatni, hogy milyen sokféle lehetőséget, eszközt és formát kínál az együttműködéshez az új technika. A pdf kiadvány itt alább letölthető.

Újabb tananyagot adunk közre - bár ez még a félév során folyamatosan alakul, fejlődik, duzzad majd - ezúttal egy rövid IKT határozó formájában, ahol a leggyakrabban használt szakkifejezések, rövidítések magyarázata található. Nem tudja, mi az az FLV, a formatív értékelés, az m-learning, vagy éppen a gamification? Ne csüggedjen, töltse le a csatolt dokumentumot, és nézze meg. Érdemes visszanézni többször, hiszen rendszeresen teszünk közzé hosszabb letölthető anyagokat.

A Microsoft PIL Akadémia közel 200 tanárnak segít az IKT alkalmazások hatékony órai használatában. A félév során sok tananyag, óravázlat keletkezik. Úgy döntöttünk, hogy ezeket az anyagokat rendszeresen megosztjuk a TanárBlog szélésebb olvasóközönségével is. A mellékelt PDF anyag a virtuális osztálytermek témakörét járja körbe, videókkal, bemutatókkal, módszertani segítséggel és - nem utolsósorban - konkrét ötletekkel! Töltsétek, olvassátok, használjátok, ajánljátok!

Újabb állomásáhpz érkezik az LSK (a SMART hivatalos magyar képviselete) által indított Interaktív Kool-Túra roadshow. A részvétel ingyenes, ám regisztrációhoz kötött. Ismét sok előadás, stand, ajándék vár mindenkire (no és tombola). A hír értékéből mit sem von le, hogy természetesen a TanárBlog is képviselteti magát, szívesen mesélünk, beszélgetünk bármiről, amire igény van, illetve rövid előadással is készülünk. Helyszín: Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kölcsey Ferenc Gyakorló Általános Iskolája, 4026 Debrecen, Hunyadi utca 17. Időpont: 2012. február 10. (péntek) 13:00-tól 16:30-ig. A részletes program is elérhető természetesen, mégpedig IDE KATTINTVA. Találkozzunk Debrecenben!

Talán 10 éve, hogy valahol olvastam, az lesz a jó irány az informatika terén, ha olyan alkalmazásokat készítenek a fejlesztők, amit bárki, bármiféle programozási ismeret nélkül használhat. Akkor azt gondoltam, ha ide eljutunk, akkor talán én is megpróbálhatom. Ott vagyunk. Évekkel ezelőtt tetszhalott állapotban leledzett a sulink honlapja. Ahogy az annyi helyen megtörtént, nagy nekibuzdulással elkészült, akadt ügyes ember ki létrehozta, de tartalommal megtölteni már nem jutott energia, idő. Találtunk embert aztán megint, aki új ruhát szabott rá, de a frissítés nagyon nehézkes volt, mert hiába készítettem el az anyagokat, csak kéthetente jutott rá ideje a honlap üzemeltetőjének, hogy feltegye az anyagokat.  Közben lassan kialakult az igény is, érdekes módon először a szülők, azután a diákok és csak legvégén a pedagógusok részéről.  S egyszercsak ,lavina módjára  áradni kezdtek – először a képek, aztán a beszámolók is. Kockás irkán, gépelt lapon!!, agyonformázott word dokumentumokban…és bármennyire igyekeztem lépést tartani a dologgal, nem ment.  2010 karácsonyán aztán Matúz Éva blogjában találtam egy leírást a Protopage –ről, illetve arról, hogy ők hogyan használják a sulijukban. Így aztán összeraktam egy eleinte elég tágas vázat, amit bemutattam a kollégáimnak.  Nagy kincs egy olyan felület, amit  szövegszerkesztői ismeretetekkel is meg lehet tölteni.  Hat hónap múlva: így álltunk.  Most egy év után pedig: Ez van.  Négy kollégámmal töltünk fel rendszeresen anyagokat, és sajnos még mindig nincs diákunk, akinek hozzáférést adhatnánk – pedig lehetne, az oldalakat egyenként is lehetséges jelszavazni. Amire talán már alkalmas: diákok, szülők, pedagógusok számára biztosít naprakész információkat és valamiféle szakmai iránytűt.  Amire nem: diákjaink számára biztosítani tanítási órán és iskolán kívüli, kitágított tudásszerzési teret.(Ezt a kifejezést Bedő Ferenc  blogjában olvastam) Ez utóbbitól még nagyon messze vagyunk, s azt hiszem arra már nem is a protopage lesz a jó eszköz.