Egészen megdöbbentő hatású tud lenni a Hány rabszolga dolgozik neked? elnevezésű oldal (IDE KATTINTVA). Az oldalt egy a modern kori rabszolgaság ellen küzdő szervezet hozta létre és az ökológiai lábnyomhoz hasonlóan ezzel kiszámíthatjuk azt, hogy a mindennapi élevitelünkhöz becsülhetően hány rabszolgasorban tartott munkás kell. 11 témakörben kell megadnunk, miként is élünk, majd megnézhetjük a végeredményt.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy az oldal különösen szép és látványos grafikával rendelkezik. Az egyes lépéseknél érdemes a bal oldalon található fogaskerékre kattintani és finomítani az egyes választások következményeit, mert nagyon az amerikai életstílusra vannak beállítva a paraméterek. Az egyes lépéseknél információkat, cikkeket is olvashatunk arról, miként érinti életünk azon része a rabszolgaságot.

A Storify nevű oldal segítségével (IDE KATTINTVA található) azt tehetjük, amit az oldal neve ígér - történetekké fűzhetünk össze sok mindent. Ráadásul nagyon egyszerűen, ami hatalmas előny. Nézzük hogyan működik: először is regisztrálnunk kell (de nem rögtön az elején, azaz elkészíthetünk egy történetet, és csak a végén kell regisztrálnunk - ez azért is fontos, mert nem kell a regisztrációval időt töltenünk óra az elején). Ezután adhatunk egy-egy témakört (pl. Queen Elizabeth), és ehhez kereshetünk a különböző oldalakon (pl. Facebook állapot frissítések erről, de Twitter, Google, vagy YouTube keresést is futtathatunk.

Nagyon fontos - bár kevésbé kellemes - témáról forgatott dokumentumfilm sorozatot (illetve készített egy nagyon komoly weboldalt) a CNN (ITT TALÁLHATÓ). A téma a rabszolgaság a 21. században. Ez hasonlóan, bár más csatornákon, folyik, mint a klasszikus rabszolgaság. Ebbe beletartozik a prostitúció, az embercsempészet, és még egy sor más dolog. Mindenesetre a kutatások kimutatták, hogy 600-800 000 embert csempésznek át a határokon évente, és mintegy 30 millió ember él rabszolgaként a világban. A CNN tényfeltáró cikkekkel, videókkal, infografikákkal segít abban, hogy megértsük a problémát, és annak nagyságát. Belenézhetünk egy spanyol rendőri akcióba, ellátogathatunk a nyomozókkal indiai bordélyházakba, illegális kínaiakat dolgoztató üzemekbe Európában, és még egy seregnyi egyéb olyan tényt tár elénk, amelyről fogalmunk nem, legfeljebb sejtésünk lehetett. A tanórán szintén csinálhatunk egy 'Freedom project'-et, a lapozás után adunk ötleteket.

November 10-én ért véget Washingtonban az innovatív tanárok világbajnoksága, a Partners in Learning Global Forum 115 projekt versenyzett az eseményen és hat kategóriában hirdettek győzteseket. Cikkünkben röviden összefoglaljuk, hogy milyen tanárok, milyen projektek ítéltettek idén a világ legjobbjainak. (A jövő évi verseny hazai válogatójáról IDE KATTINTVA olvashatja írásunkat.)

Az osztálytermen túli tanulás kategória

1. helyezett: Chris Clay (Új-Zealand), aki egy 140 tanárt és diákot összefogó hálózatot épített ki, ahol biológiai problémákra kerestek közösen megoldásokat.
2. helyezett: Doreen McHale (Írország), projektjének központjában a madármegfigyelés állt. A diákok blogot vezettek a vizsgálataikról és komoly tudományos jelentéseket publikáltak, a környéken előforduló madarakról.
3. helyezett: Tessa Van Zadelhoff (Hollandia), ebben a projektben a diákok Twitteren és egy blogon adtak tanácsokat turistáknak, filmeket, útikönyveket, költségkalkulációkat készítettek.

A Tricider nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ) ideális eszköz az online ötleteléshez. Előnye, hogy semmiféle regisztráció nem kell ahhoz, hogy a diákok használják, és mi magunk is beléphetünk rá a Facebook vagy éppen Google azonosítónkkal is. A feltett kérdésre adhatnak a diákok válaszokat, ezekhez akár képeket is rakhatnak. A klasszikus ötletbörze szabályai szerint fogadhatunk ide mindent, kontroll és kritika nélkül.

Az egyes válaszokra, ötletekre azután szavazni is lehet, érveket lehet felsorakoztatni mellette és ellene (amikor érvelünk, akkor a + vagy - jellel kell megadnunk, hogy az adott ötlet mellett vagy ellen próbálunk-e szólni). Ezekbe az érvekbe akár már linkeket is elhelyezhetünk. A kérdés feltevője bármikor megnézheti a szavazás állását, megkaphatja Excelben a válaszokat és a szavazatokat, de le is állíthatja az ötletelést. Előny, hogy a szavazást könnyedén beágyazhatjuk a blogunkba, digitális osztálytermünkbe, de egy kattintással a Facebook oldalunkra is kikerülhet. A mi filozofikus kérdésünk a lapozás után található.

Izgalmas projektet kezdett a MassiveSymphony csoport (ITT AZ OLDALUK), a világ legnagyobb közös zenélését akarják létrehozni. Az egész egyfajta virtuális flash mob 2011. 11. hó 11.-én 11 óra 11 perckor sok telefon szólal majd meg és játsza el ugyanazt a zenét, létrehozva a világ legkiterjedtebb szimfóniáját.

Akár androidos okostelefonnal, akár iPhone-nal letölthetjük azt a kis alkalmazást, ami pontosan egy időben indítja el a telefonokon a zenét és azt is mutatja, a világon hol szól még ez a muzsika. Itt az alaklom, hogy  akár énekórán előkerüljenek a mobiltelefonok és ezúttal még dicséretet is kapjanak érte a diákok!

A képregényeket mindenki szereti, az egészen intellektuális grafikus regényektől Garfieldig mindenki találhat bennük valamit, amit kedvel. A tanításban is nagyon sokféleképpen felhasználhatjuk, feldolgozhatunk vele történeteket, gyakorolhatjuk a nyelvet, de nálam az is bevált, amikor a fémhulladékok kezeléséről kellett vicces képregényt készíteniük. Csokorba szedtünk tízet a weben elérhető legjobb képregénygyártó programok közül:

1. Régi kedvenc a megbízható Bitstrips (IDE KATTINTVA), mindent tud, amit elvárhatunk egy képregény készítő programtól, elhelyezhetjük a figurákat, a hátteret, beírhatjuk a szöveget. Mi kell még?

2. Magát a web legnagyobb ilyen oldalaként hirdeti a Pixton (ITT VAN). Tény, ami tény, egészen elképesztő a lehetőseg tárháza, amiből dolgozhatunk, látványosabb képregényeket készíthetünk vele, mint az előzővel, de könnyebben el is veszik az ember a lehetőségekben.

A Lillafüreden tartott PIL Fórum vacsoráján játszahattunk a Nemzeti Tankönyvkiadó ingyenes Facebook app-jával, a Járd újra, Samu! című kvízjátékkal (ITT TALÁLHATÓ). Az estének több tanulsága is volt számomra; először is kérdés, hogy mennyire innovatív, izgalmas megoldás egy feleletválasztós tesztmotor. Valószínűleg 2011-ben nem kifejezetten az. Gondolkoztam aztán azon is, hogy érdemes-e 150 tanárt egy légtérben ráengedni egy ilyen játékra - a válasz: nem biztos. Végül pedig régmúlt PhD óráimat idéztem fel, ahol a tesztírás csínját-bínját tanultuk, és itt is bebizonyosodott; ennek is megvannak a maga szabályai, és látszik, ha kihagyunk lépéseket. Az ötlet egyébként annyi, hogy kvízkérdések segítségével újra kijárhatjuk az általános iskolát. Vajon sikerülne-e? További gondolatok és langyos fanyalgás a lapozás után!

Egyre jobban tetszik a megújult Delicious. A nyitóoldalon most már nem csupán érdekes oldalak linkjei találhatóak, hanem ún. stack-ek (azaz kis csomagok), amelyekben több link van összefűzve. Ennek az az eredménye, hogy bizonyos témákhoz csokorba gyűjtött linkeket találunk. Nemrég volt szó itt, a TanárBlogon az ábécé projektről (ITT TALÁLHATÓ a leírása), most viszont egy érdekes II. világháborús anyagot találtam (EZT ITT). Azért tetszik különösen, mert több típusú anyag van egy helyen, azaz pl. nem csupán képek, hanem videókat, világháborús hangfelvételeket, vagy éppen interaktív idővonalat is találhatunk. Érdemes hát nem csupán ismeretszerzés, hanem órai készülés közben is szemezgetni a Delicious kínálatából.

Az ELTE Szervetlen Kémiai Tanszéke hozta létre a Tanulságos Kémiai Kísérletek oldalát (IDE KATTINTVA). A cím meglehetősen sokat elárul: az oldalon tanulságos kémiai kísérletek videóit találhatjuk. Mindezeket a videókat a főszereplő elemek szerint csoportosítva találhatjuk meg, ebben segít a nyitóoldalon látható periódusos rendszer.

A videók megtekintéséhez divx bővítmény szükséges. Maguk a filmecskék nem túl nagyok és nem is túl részletesek. Bizonnyal szükség van a tanári magyarázatra is ahhoz, hogy egy diák számára igazán érthető legyen, ami történik. Cserébe viszont sokszor olyan anyagokat és olyan eljárásokat mutatnak be, amik meghaladják egy középiskola lehetőségeit. Hatalmas előnye, hogy magyarul van.