Saját magam számára is félelmetes kísérletbe kezdtem, most már egy ideje tart, ezért arra gondoltam, hogy megosztom másokkal is éppen aktuális aggodalmaimat, esetleges sikerélményeimet, hátha másnak is eszébe jut róla (hozzá) valami. Az ötlet nem új, de eddig nem mertem a gyakorlatban ennyire 'radikálisan' alkalmazni. Oktatásügyi világnagyságotól mást sem hallunk, mint hogy a mai oktatási rendszer elavult és nem képes a diákokat arra készíteni, amire igazán szükségük lenne. Összegyűjtöttem néhány hívószót, és úgy döntöttem, megnézem mi lesz, ha ezt a mindenapokba is átültetjük. Ilyenekre gondolok, mint 21. századi készségek, nem tanítás, hanem tanulás, diáközpontú oktatás, kifordított osztályterem (flipped classroom), egyéni tanulási útvonalak a diákok számára. A lapozás után az egyéni tanulási útvonalakról szólok, mert úgy látom, lehetséges és működik.

Nagyon sok egyszerű, nem IKT-val segített órán is gyakran használt játék létezik, amit annyira szívesen átemelnénk a digitális osztályterembe csak hát - Forgó-morgót idzve a nyolcvanas évekből: kinek van erre energiája? Most egy ilyen ötletet nyújtunk át szeretettel Toró Csilla billenytűzetéből, letölthetően, elvihetően, továbbfejleszthetően, SMART Notebook fájl formájában. Hogy Csilla miként használja mindezt a tanórán, arról a legutóbbi TeacMeet-en beszélt, erről egy videót is meg lehet tekinteni, MÉGPEDIG ITT. Nézzük, töltsük, használjuk. És köszönjük!

Korábban már említettük a Java alapú természettudományi szimulációk fantasztikus gyűjteményét a PhET-et (ha máshol nem, hát a Nyúlon túl... című ingyenes pdf könyvünkben). Ezek a platform független kis szimulációk pontosan azt tudják, ami miatt értelme van számítógépeket használni a természettudományok tanításában. Virtuális kísérleteket végezhetünk el velük, olyanokat, amikhez vagy nincsen felszerelés egy középiskolai laborban (pl. ködkamra vagy vákuum pumpa), vagy egyes részleteik (pl. az egyes részecskék mozgása) nem figyelhetőek meg közvetlenül.

Amiért mégis újra írunk róla, az az örvendetes tény, hogy (lelkes tanároknak köszönhetően) ma már minden szimuláció elérhető magyarul is. Ebben sokat segít, hogy a PhET szimulációit nagyon könnyű egy erre a célra készült programmal lefordítani. IDE KATTINTVA találhatóak meg a magyar programocskák, tantárgyak és témakörök szerint csoportosítva. Kiválóan használhatjuk a programokat laboratóriumi vizsgálatok kiegészítéséhez, ahol a kísérlet elvégzése előtt, felkészülésként vagy éppen azt követően a magyarázathoz használják fel őket. Ehhez nagy segítség, ha mérőpáronként tudunk saját (lehetőleg strpabíró) számítógépet biztosítani.

Bevallom, kicsit türelmetlen vagyok számítógépes játékokat játszani. A diákjaim azonban nem, ezért néha játszunk az órán. A kérdés azonban itt is az, hogy végül mit is tanulnak meg a gyerekek, amellett, hogy az órán izgulnak, és dolgozni látszanak. A múlt héten egy 'nyomozós' játékkal próbálkoztam angolul, B2 szinten már biztosan megy, de B1-en is használható  szerintem - némi rásegítéssel. A játék egyszerű: történt egy bűneset, és ki kell nyomozni. Vannak eszközeink, meg egy térkép, ahol akkor léphetünk tovább, ha minden nyomot rögzítettünk. A játék (amely ITT TALÁLHATÓ) elég izgalmas, szívesen dolgoztak vele, és még tanultunk is. Ezt onnan tudom, hogy egyrészt egy közös oldalon minden új szót fel kellett jegyezniük a játék közben (erre a Titanpad-et használtam), másrészt elkészíttettem velük a nyomozás 'jegyzőkönyvét', amelyben leírták az esetet. Ha esetleg másnak sem lenne türelme a játékhoz, IDE KATTINTVA meg lehet nézni egy YouTube videón, hogy merre is kell mennünk (ezt megadtam a gyerekeknek is, hogy ne ragadjanak le egy helyen).

A PIL Akadémia Rapid randiján ismertem meg ezt a weboldalt (prezi.com), először az ragadott meg, hogy mennyire látványos, más, mint a szokásos prezentációk. A következő gondolatom az volt, hogy jó-jó, de hát nekem az évek alatt összegyűlt egy csomó bemutatóm a tananyagaimhoz most kezdjem elölről az egészet? Természetesen kicsi átalakítással már dolgozhattam is a régi bemutatóim diáival: a PowerPointban Mentés másként, JPGE formátumban az összes diát külön képként menti egy könyvtárba, innen már csak gyerekjáték beszúrni a prezibe (INSERT/IMAGE), majd az útvonal  (PATH) beállításával már kész is a látványos bemutató. Érdekesebbé tehetjük azzal, hogy kihasználjuk a zoomolási lehetőséget, szövegbe szöveget, képet szúrhatunk, és fordítva! ITT TALÁLHATÓ egy átalakított bemutatóm, amit utólag kiegészítettek a diákok.

Jópofa prgramot adott közre a Microsoft Reasearch, a Cliplets programmal (ITT TALÁLHATÓ) filmekből készíthetünk olyan álóképet, aminek egy rész mozog. Ez elsőre bonyolultan hangzik, de a megvalósítás sokkal könnyebb. Betöltjük a programba a legfeljebb 10 másodperces fimet és kiválasztjuk azt a képkockát, amit a háttérnek akarunk. Ezután újabb rétegeket adhatunk hozzá, amin viszont mozog a kép. A hátás izgalmas, érdekes.

Arra biztosan jól használható, hogy leessen a diákok álla, szóval egyértelműen ott van a WOW faktor. Médiából, vizuális kultúrából érdekes feladat lehet, ha ezzel az eszközzel kell kifejezniük valamit, de idegen nyelvből is készíthetünk videószótárat Clipletekkel. Hogy pontosan miként is néz ki egy ilyen videó, azt itt mutatjuk:

Én gondolattérkép készítésénél a Bubbl.us (ITT TALÁLHATÓ) oldalon található nagyon egyszerű „buborék” formát találtam és már három éve használják tanítványaim. A végtelenségig újra és újra előcsalható buborékok az egyszerűség mellett nagyon sok új lehetőséget kínálnak. A meglepő egyszerűsége mellett elég sok érdekes dolgot lehet készíteni. A  kicsik(5-6.) is nagyon szeretik, de a 7-8. osztályosok egész jó dolgokat képesek produkálni!Nagyon lényeges, hogy figyelmet, koncentrálást igényel. Én kipróbáltam új anyag feldolgozásánál, összefoglalásnál is, illetve rendszeresen használom házi feladat elkészítésekor is. Azzal, hogy kreatív munkát lehet vele elvégezni, népszerű tanulóim körében. Érdemes kipróbálni, mert a gondolkodás kifejezésének egyik olyan lehetősége, ami ráadásul „eladható”. Ugyanis a kézzel készített gondolattérképek egyik nagy gondja, hogy az írás esetleg olvashatatlan és így értékelhetetlenné válik a feladat megoldása. Ebben az esetben viszont ez nem merülhet fel.

Az már látszik, és talán nem is kell nagyom magyarázni, hogy a 21. században az információ közelsége megváltoztatta azt, ahogy a tudáshoz viszonyulunk. De hogy miként, azt gőzerővel kutatják. A múlt heti Time magazinban találtam egy érdekes cikket Annie Murphy Paul tollából, aki jelentős kutatásokra hivatkozva a tanulás, tudás nagy kérdéseire keresi a választ. A lapozás után azt is elmondjuk, hogy mi mindent találtak. Érdemes kattintani!

A Pil Akadémia soron következő tananyaga az IKT és a vizualizáció adta lehetőségeket járja körbe. Nem kell megijedni, a képek használatáról van szó. Az eddigi legyakorlat-centrikusabb anyagban számos lehetőséget mutatunk be, ahogyan a képeket a tanórákon használhatjuk.

Április 5-ről szóljon az ének! Legalábbis a tanárok esetében, hiszen április 5-én 14 órától tartjuk újabb tanár-találkozónkat, a Teachmeet-et. Ide várunk minden tanárt, akinek van kedve a szakmáról, tanításról, izgalmas tapasztalatokról, új ötletekről beszélgetnie. Ezen az alklamon rövid, három perces kis prezentációkban, gondolatébresztőkben mutatnak be a résztvevők valamilyen a tanítással, a mindennapi gyakorlattal kapcsolatos izgalmas ötletet.

Az alkalom elsősorban is kötetlen találkozás, közös gondolkodás, beszélgetés. A helyszín ezúttal az Anker Klub (RÉSZLETEK ITT). Korábbi Teachmeetünkről beszámoló olvasható IDE KATTINTVA, akinek pedig előadni is van kedve, vagy csak szeretne előre bejelentkezni, az IDE KATTINSON. Szóljatok mindenkinek, akit érdekelhet (és azoknak is, akit nem), nagyon jó lesz! A lényeg tehát április 5-én 14 órakor az Anker Klubban (Bp. Anker köz 1-3.) találkoznak az igazán innovatív tanárok!