Matek kicsiknek - játékosan
Letölthető anyagok - 13 éve
Bevallom, kicsit elfogódottan írom ezeket a sorokat, hiszen nem másról számolok be, mint kisfiam első - saját maga által, még 7 éves korában, kitalált - flash játékáról. Az úgy volt, hogy nagyon szerette elsőben a matekot (még most is), de kicsit zavarta, hogy adott idő alatt viszonylag kevés feladatot lehet csak az iskolában megoldani, és a munkafüzet feladatai is végesnek bizonyultak. Elég sokat lát engem a gyerek mindenféle online oktatást segítő eszközzel dolgozni, és megkérdezte, hogy nem lehetne-e, hogy csináljon egy olyan játékot, mint amilyenek az Egyszervolt-on vannak, csak matematikai műveletek lennének benne. Kitalálta, lerajzolta, kiegészítettük a leírást, majd elküldük az Egyszervolt-nak. A csatolmányban letölthető az eredmény - elvihető, letölthető, használható. (Megj.: először hegymászóversenyt szeretett volna, több játékossal, de az túl bonyolult lett volna). Interaktív táblán szerintem kiválóan használható.
A vizualizációk között is kiemelkedő helyen vannak azok, amik térképeket használnak fel. A webkettes eszközök bőségesen adnak lehetőséget arra,l hogy adatokat, statisztikákat látványosan jelenítsünk meg térképeken. Több ilyen alkalmazásról is szóltunk már itt a TanárBlogon, de meglehet, hogy mind közül a legszebb a most bemutatott Maplecroft (
Újabb - első ránézésre igen részletes - recenzió jelent meg a TanárBlog-ról ügyvédi felszólítással eltávolíttatott műről (
Egy igen vicces videót osztott meg Gavin Dudeney: Twitteren megpróbáltak tanárok néhány érvet összegyűjteni arra, hogy miért is nem lenne szabad ceruzákat használni az iskolában. Az eredeti, angol nyelvű videó
Egyre több ismerősöm osztotta meg velem Facebook-on az Euro nyelvvizsgaközpont ingyenes nyelvi alkalmazását, a Nyelvi Fitnesz Tréning-et (
Az utóbbi évek technológiai újításai közül a fejlesztett valóság, az AR (augmented reality) volt az, amelyiktől talán a legtöbbet várták az oktatás megújításában. Bár a gigantikus áttörés még nem jött el és az AR dúsított tankönyvek inkább számítanak kuriózumnak mintsem bevett gyakorlatnak, tagadhatatlan, hogy a technikának nagy lehetőségei lehetnének. A dolog lényege, hogy a kamera által látott képre valamilyen plusz tartalmat vihetünk rá, így az eszköz (mobiletelefon, webkamera) egyfajta varázsszemüvegként mutatja meg a dolgokat. A dolog széleskörű elterjedésének egyik gátja talán az, hogy az AR elkészítéséhez elég komoly számítástechnikai ismeret, programozási kapacitás kell.
Már volt szó a TanárBlogon az általunk szorgalmazott Slide Force nevű gyorsreagálású egységről, akik a prezentációkat tartó előadókat fülelnék le TEK-es módszerekkel. Természetesen az ember gyerekekkel sokkal megengedőbb, és megpróbál segíteni nekik abban, hogy mások által is élvezhető prezentációkat legyenek képesek készíteni. Egy tizedikes osztályom egy (számukra) elég unalmas, de jól előadható témában készített prezentációkat, viszont az előadások során kiderült, hogy sokan jegyzetelből olvastak, és a diák alapján egyáltalán nem tudtak beszélni. Megígértem nekik, hogy összegyűjtök néhány jótanácsot, példákkal és ellenpéldákkal a következő kiselőadáshoz. A végeredmény letölthető innen, a TanárBlogról.
Megnyugtató, ugyanakkor kifejezetten frusztráló is az a tudat, hogy szinte biztosak lehetünk benne, hogy az interneten megtalálható az a tökéletes anyag, weboldal, óravázlat stb., amire nekünk pont akkor szükségünk van. Megnyugtató azért, mert már nincs lehetetlen, illetve nincs szükség másra, mint egy böngészőre és némi időre, hogy akármilyen tárgy bármelyik könyvének tetszőleges fejezetéhez kiváló kiegészítő anyagot találhassunk. De pont ezért frusztráló is a tudat, hiszen ha nem találtuk meg a tökéletes anyagot, biztosak lehetünk benne, hogy az attól még ott vár ránk valahol. Így sokkal nehezebb beérni egy nem annyira tökéletes megoldással. Ezért is van az, hogy szívesen gyűjtögetek olyan oldalakat, ahol mások érdekes oldalakat gyűjtögetnek. Ilyen a Chocadoc (




