A kémfilmek visszatérő toposza, hogy az üzenet olvasás után megsemmisítendő, néha eszembe jutott, hogy milyen jól lehetne használni az ilyesmit a tanításban is. Például egy feladathoz adott segítségként, ha nem akarom, hogy az folyamatosan ott legyen a diák előtt csak tovább szeretném lendíteni, ha egy ponton megakad.Jó lehet memóriafejlesztésre is vagy projekteknél, csoportos munkánál ha nem akarjuk, hogy azt akarjuk, hogy az adott feladatot, vagy az adott információt csak egyvalaki kapja meg.

Van olyan alkalmazás, ami pont ebben lehet a segítségünkre. A neve Privnote és nagyon egyszerűen működik (ITT TALÁLHATÓ): beírunk egy szöveget és kapunk egy linket, ahol az a szöveg elérhető. egyszer, merthogy a link többet nem működik. Ennyi az egész. Beállíthatjuk azt is, hogy kapjunk értesítést amikor a linket valaki felhasználja, ez különösen akkor lehet hasznos, ha az értékelésnél számít például, hogy ki hány segítséget használt fel a feladat megoldása során. Persze nem lehetetlen a dolgot megkerülni, hiszen a szöveget ki lehet másolni és úgy továbbküldeni, de talán ennyi fair-play-t elvárhatunk a diákoktól. Ami még jó hír, hogy az alkalmazás tökéletesen használja a magyar betűket is.

Michael Gove Nagy-Britannia oktatási államtitkára, ő a helyi Hoffman Rózsa, aki a minap Bostonban érdekes beszédet mondott arról, hogy nem szabad tovább hazudnunk a gyerekeknek! Nehéz lenne ezzel vitatkozni, bár amikor elmondta azt is, hogy ezzel pontosan mire is gondolt, már lehet, hogy ez nem is annyira magától értetődő. Gove tudniillik arról beszélt, hogy hamis reményeket keltenek a diákokban azzal, hogy egyre könnyebbé teszik a jó eredmények elérését a brit érettségi vizsgán (GCSE). Ezzel azt a látszatot keltik, hogy egyre hatékonyabb az oktatás, illetve azt a hamis érzetet táplálják a diákokban, hogy annak, amit elértek pozitív hozadéka lehet későbbi életük során (értsd: jobb munkát kapnak és többet tudnak keresni). Az államtitkár a szovjet propagandához hasonlítja a jelenséget, mivel az előző oktatási kormányzat – mint elmondta – győzelmi jelentéseket tett közzé az egyre jobb érettségi eredményekről, ám ezek annak voltak köszönhetőek, hogy a szintet egyre lejjebb vitték.

Idén a PIL Akadémia folytatásaként egy egész éves tanárképző programot hirdetett a Microsoft, melynek neve Microsoft Innovatív Pedagógus Program. Rendszeresen tartunk webináriumokat, és készülünk november 23-án egy nagyszabású IKT konferenciára. Ha ezen szeretne részt venni, nem kell mást tenni, mint IDE KATTINTVA tájékozódni. A program ingyenes, és szerintünk rendkívül hasznos :) Hogy ez mennyire így van, annak bizonyítéka többek között a lapozás után közölt levél, amelyet Rauch Katalin informatika tanár küldött Pécsről, az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskolából arról, hogy ők hogyan használják az IKT eszközöket! Érdemes lapozni és elolvasni.

A zene tanítása során ritkán jutnak el a 20. század második felének muzsikájáig, ami részben nem is meglepő, nem könnyen emészthető művekről és szerzőkről van szó. Ennek az időszaknak az egyik jelentős szerzője, a repetitív zene és a minimalista zene egyik legnagyobb művelője Steve Reich a híres amerikai komponista. Talán érdekes lehet a zenéjét bemutatva arra is lehetőséget adni, hogy a diákok maguk készítsenek az övéhez hasonló műveket, erre szolgálhat segítségül az ITT TALÁLHATÓ kis program. Az egyes négyzetekre kattintva különböző hangok szólalnak meg adott időközönként, így végül igazán összetett hangzásokat is előállíthatunk.

Természetesen nem csak az énekórán lehet szerepe ennek a programnak, használhatjuk napköziben, lyukas órán (nem szakos helyettesítésen is) akár interaktív táblánál is. Mindenki egy-egy hangot választ és így születik közösen a szerzemény. Ha vannak fülhallgatók és a diákok már megismerkedtek a programmal az is feladat lehet, hogy különféle hangulatokat fessenek le a programmal. Hogyan lehet egy ilyen zene szomorú, hősies vagy éppen elragadtatott.

A minap az EDEN nevű EU-s gigaprojekt magyarországi rendezvényén jártunk, ahol egy fókuszcsoportban beszélgettünk az IKT helyzetéről sokadmagammal. Miközben mindenki beszélt arról, ami fontos neki, megütötte a fülemet egy weboldal, amit nem ismertem addig (mint kiderült, csak pár napja élt, úgyhogy így kevésbé volt kellemetlen), melynek a neve Versike, és a verstanulást segíti (és ITT TALÁLHATÓ). A koncepció egyszerű és világos: megkapjuk 'tanulásra' a versszakokat (nincsenek még kortárs költők, kivéve egy Romhányi verset, de ez - mint kiderült - szerzői jogi és nem elvi kérdés), majd elolvashatjuk úgy. hogy először kevés, majd egyre több betű marad ki belőle. Itt egy kicsit csalódtam, mert elsőre azt hittem, hogy így fogom tanulni is, azaz először csak 10 betű marad ki, amit be kell gépelnem, aztán egyre több, míg végül teljesen megtanulom a verset. Nos, a Versike nem így működik, tanulni csak magamban 'mormolva' a szavakat tudok, és amikor az Ellenőrzés-re kattintok, teljesen üres (már interaktív) oldalt kapok, ahol az egész verset (versszakot) be kell gépelnem. Ezt aztán eltárolja a rendszer, látszik, hogy hány verset, milyen hatékonysággal tanultam, úgyhogy még statisztikát is kapunk az elvégzett munkáról.

Egy tanárnak nem csak a tanítással kell foglalkoznia, követnie kell a tantárgya fejlődését is. Ugyan a tananyagok nagyon lassan változnak, gyakran 30-40 éve elavult, megcáfolt dolgokat tanítunk meg a diákjainknak, mégis fontos lenne, hogy mi is és ők is tisztában legyenek azzal, mi történik éppen a tudomány élvonalában. Most ehhez ajánlunk két (angol nyelvű) oldalt. Ha ezekre hetente, havonta ránézünk és máris tudhatjuk, hogy mik a legizgalmasabb dolgok a tudományban. Természetesen faktos, emelt érettségire készülő diákoknak is kiadhatjuk, hogy tájékozódjanak ezekből a forrásokból, esetleg tartsanak ezekről beszámolókat.

Az első oldal egyfajta tudományos hírügynökség, a ScienceDaily (IDE KATTINTVA), vannak hosszabb és videós anyagok is, de jellemzően röviden ismertetik a tudományos lapokban megjelent izgalmasabb eredményeket. Természetesen kereshetünk tudományok és tudományterületek szerint is. A Science Today (IDE KATTINTVA) részletesebben, gyakran videókkal, interjúkkal magyaráz el éppen folyó kutatásokat, érdemes körülnézni, hogy akad-e valami, ami az éppen tanított anyaghoz kapcsolódik.

„Csak egy könyv. Csak egy kérdés, amely arra vonatkozik, hogy miképpen láthatjuk-hallhatjuk a média üzeneteit. Hogyan hozható össze a régi (az antik) az újjal, a nagyon is maival, s hogy ez az izgalmas találkozás milyen nézőponttal gazdagítja médialátásunkat? Csak egy állítás. Hogy létezik médiaretorika, amely segít értelmezni a mediatizált világ jelentéseit, a különbözőség és azonosság örök, végtelenített játékát.” Ezzel az idézettel kezdődik az Anyanyelv-pedagógia folyóiratban a Médiaretorika című könyv ismertetője. Mind a könyvet, mind az ismertetőt ajánljuk az érdeklődő olvasóknak.

Az amerikai Read Write Think című honlapot mutatja az Anyanyelv-pedagógia folyóirat egyik cikke. A honlapon levő gazdag gyakorlatgyűjtemény igen hasznos lehet a magyar nyelvi órákon is. Az internet és az interaktív tábla segítségével egy gombnyomással elérhetővé válik a vonzó, színes és játékos, könnyen felhasználható képességfejlesztő program. A folyóiratban megjelent ismertető részletes kalauzt kínál a felhasználóknak.

Az ötéves Anyanyelv-pedagógia folyóiratban 297 cikk jelent meg 2012-ig az anyanyelvi nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Az elméleti háttér és az anyanyelv-pedagógiai kutatások iránt érdeklődők a Tanulmányok rovatban kereshetnek hasznos olvasmányokat. A tanítási gyakorlathoz kapcsolódnak a Műhely rovat írásai. Hazai és külföldi kiadványokról, szakmai programokról, kutatócsoportokról tudósítanak a Szemle, a Kitekintő és a Mozaik rovatban megjelent cikkek. Az olvasók is elküldhetik véleményüket, gondolataikat a Postaláda rovatba.

A nyelvtörténet tanításához nyújthat segítséget az Országos Széchenyi Könyvtár Magyar nyelvemlékek című tematikus weboldala. A honlap bordó hátterű „ismeretterjesztő” vetülete 16 kiemelkedően fontos magyar nyelvemlékről közöl rövid ismertetőt. Az egyes nyelvemlékekhez az eredeti kézirat digitalizált változatán túl filmrészletek (többségében a Magyarok Cselekedetei című sorozatból) és a különböző átiratokat bemutató hangfelvételek tartoznak. A szürke háttéren megjelenő „tudományos” vetület is kínál a magyar nyelvi órán felhasználható izgalmas információkat, például a nyelvemlékek jelenlegi őrzési helyéről vagy a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom ihletette alkotásokról.