Lassan kezdi kiforrni magát a KórházSuli program, hiszen már inspirációként szolgál olyan kiemelkedően érdekes események számára is, mint a budapesti Eötvös József Gimnáziumban pénteken (2015. május 29) megnyílt kiállítás is. A téma a fény, és azért különleges, mert a gimnázium diákjai párhouzamosan dolgoztak a Heim Pál Gyermekórház onkológiai osztályának lakóival, és valami egészen érdekeset hoztak létre - több szinten, több szempontból is. A gimnázium tanárai (Berczelédi Réka - szervező, Boldizsár Gergely - rajz) hallatlan lelkesedéssel, a gimnáziumi osztályok bevonásával sok izgalmas, színvonalas vizuális alkotást gyűjtöttek össze. A kórházból Tóthné Almássy Mónika hozta a gyerekek alkotásait, amelyek egymás mellett kerültek ki a falra. Hogy mindez miért különleges? A lapozás után elmondom. A KórházSuli projektről ITT LEHET kicsit részletesebben olvasni. További információ nemsokára várható!

A ma bemutaott oldalcsalád érdekes híreket ad közzé különféle olvasási nehézségben diákoknak angolul és spanyolul. A Smithonian Intézet munkatársai választanak ki naponta több olyan hírt, cikket, amit érdekes lehet diákoknak, ezeket azután beosztják az olvasási nehézségük (Lexile szint) szerint is. ITT TALÁLHATÓ az összes cikk, ITT a nagyobbaknak szántak, ITT a kisebbeknek valók és IDE KATTINTVA pedig mindez spanyolul is. Termsézetesen kereshetünk témák és az olvasási szint szerint is.

Feltétlenül üdvözlendő, hogy valaki egyszer csak úgy dönt, hogy saját pénzén megpróbál tenni valamit a közoktatás megsegítéséért. Ilyen kezdeményezés a Tanulizátor (IDE KATTINTVA TALÁLHATÓ (leánykori nevén: Videótanár), amely nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy a NAT teljes anygaát lefedje (nyelvek és testnevelés kivételével), 5.-8. osztályban, és max. 15 perces videókban elmondja, amit tudni kell. A videókat ún. crowdsourcing megoldással gyűjtötték, azaz beküldhetőek voltak videók, amikért a tanárok pénzt (nem is keveset) kaphattak. A pénz ellenére, illetve a lektorok lelkiismeretes munkája mellett is, elkerülhetetlenül vegyes lett a videó-felhozatal. Ami nem baj, csak fura annak, aki uniformizált, ugyanúgy kinéző videókhoz szokott. A hangminőség, a tanárok stílusa stb. mind más és más, de ez akár a rendszer előnye is lehet. A Tanulizátor név így elsőre kicsit kockázatos, kérdezzük meg 7-ikes gyerekünket, hogy van-e kedve 'tanulizálni', lehet. hogy elküld, de az is lehet, hogy nem, és pont ettől lesz érdekes. Saját küldetéseket is összeállíthatunk. A fejlesztés elején még a TanárBlog is benne volt tanácsadóként, mi egy nyitott, nem kvízre épülő rendszert képzeltünk el, de így is érdekes látni, hogy - ha nem is úgy, ahogy ezt mi gondoltuk - létrejött az oldal és működik. Mit gondoltok róla?

Az anekdota szerint Karinthy Frigyes végzett el egy kísérletet, hogy megállapítsa a vicc terjedési sebességét. Mi most egy hasonló kísérletet végezhetünk el a modern technika segítségével, mekkora a hülyeség terjedési sebessége? Vagy, hogy pontosabban, tudományosabban tegyük fel e kérdést: mi terjed gyorsabban az internetnek köszönhetően a pontos vagy a pontatlan információ?

A tankönyvek tele vannak olyan információkkal, amik nem igazak. Néha azért, mert le kell egyszerűsíteni dolgokat, amikor az atomszerkezetről van szó nem kezdhetünk a Schrödinger egyenletekkel hetedikben, ehelyett pályákon szaladgáló golyókat rajzolunk, még ha ez nem is fedi azt, amit ma tudunk erről a témáról. A gravitáció tanításakor sem megyünk bele abba, hogy a tér-idő görbület hogyan befolyásolja Newton törvényeit. Vannak azonban olyan állítások is, amik egyszerűen hamisak és nem hogy nem szolgálják, hanem megnehezítik a megértést, mégis szinte kiirthatatlanok. A tankönyvek átfutási ideje hosszú, ezzel esetleg magyarázható, hogy miért maradnak benne megcáfolt információk, de azt várnánk, hogy az internet segít a hibák kiküszöbölésében, nyilván az információs szupersztrádán csak a legújabb és legpontosabb információkat tárjuk a diákok elé. Lássuk valóban ez-e a helyzet!

A felhasználók ipari mennyiségű képet töltenek fel a képmegosztó oldalakra. A gond az, hogy a 'lájkok', vagy kedvelések gyakran nem megbízható indikátorai a kép minőségének. Azaz, hiába szép, jó egy kép, attól még nem lesz a toplisták közelében, kiemelve, míg rengeteg méltatlanul felkapott, kétes minőségű kép viszi el a figyelem legnagyobb részét. Egy kutatócsoport most megpróbált a rejtőző szépség nyomába eredni, és már közzé is tették kutatási eredményeiket. A módszer egyszerű: megkértek embereket, hogy képeket szépség szerint osztályozzák (több kategóriában, pl. emberek, természet, urbánus stb.), majd az eredmények alapján ráeresztettek egy algoritmust sok millió képre. Az eredmény a fenti képen látható: bal oldali oszlop: általában nem szeretett képek, középső: a felhasználók által egyébként kiemelt képek, jobb oldali oszlop: a kutatás során talált szép képek. Lehet vitatkozni, gondolkozni. Mindenesetre az érdekes, hogy lehet a szépséget is crowdsource-olni. Angolul erről pl. az MIT tech review-ban lehet olvasni. A lapozás után nagyban is megtekinthető a kép!!

Az elmúlt években a pszichológiában egyre fontosabb szerepet kap az önkontroll. Míg néhány évtizeddel ezelőtt az volt az egybehangzó vélemény, hogy a kiegyensúlyozott psziché, a sikeres élet kulcsa az önmegvalósítás és az önbecsülés, de az utóbbi években ezek mellett (vagy ezekkel szemben) egyre több szó esik az önkontrollról, az elhalasztott jutalmazásról mint fontos (legfontosabb) tényezőről. Miről is van szó? Remekül foglalja ezt össze Joachim de Posada előadása (magyar felirattal is IDE KATTINTVA). A ma már klasszikus pillecukor kísérletet ismerteti:

A Softskillers képzései mellett egy videósorozatban segíti - elsősorban a felsőoktatásban tanulókat, hogy minél szebb, értelmesebb, hatékonyabb legyen a szakdolgozat, vagy éppen bármilyen egyéb beadandó. IDE KATTINTVA talláható a Szertár összes vonatkozó videója, összesen öt darab, témájuk pedig nem más, mint: hivatkozások, tagolás, minden kezdet nehéz(kes), á(m)brák, illetve a frappáns című Öt dolog, amire mindenképpen figyelj oda, ha Excelben diagramokat szeretnél szerkeszteni. Tanároknak, diákoknak egyaránt érdekes anyag lehet.

Tavaly született meg az az elgondolás itt, a TanárBlog háza táján, hogy a kórházakban hosszabb ideig fekvő iskoláskorú gyerekek oktatását hogyan tudnánk segíteni. Jelenleg osztályonként legfeljebb 2 kórházpedagógus dolgozik, ha 15 beteg van az osztályon, és mindenkinek mindenből haladnia kell (márpedig kell), akkor napi 4 órával számolva 60 óra jön ki. Arról nem is beszélve, hogy itt van olyan gyerek, akinek a B betű írása a tananyag, és van olyan is, aki emelt szinten szeretne kémiából érettségizni. Szóval ez elég komoly kihívás minden érintettnek. Ezen a helyzeten próbálunk segíteni lassan beinduló KórházSuli programunkkal. Ha valaki lusta lapozni, a kiállítás linkje ITT TALÁLHATÓ. A kiállítás időpontja 2015. május 29. Pedig a lényeg csak most jön :)

A technika fejlődésében számomra az a leginkább lenyűgöző, ahogy olyan dolgok, amik fiatalkoromban hatalmas dolognak tűntek, bonyolult felszereléseket igényeltek ma már egy otthoni számítógépen könnyedén megcsinálhatók. Emlékszik valaki Rajnai Andrásra? A tévérendező teljes munkásságát a blue box technikára építette fel, így lett a mosószeres flakonból űrhajó, a villanykörtéből szuperrobot (például itt). A technika lényege, hogy két felvétel másolunk egymásra, de az egyikből egy színt átlátszóvá teszünk. Így ha például egy zöld háttér előtt ugrál valaki és a zöld színt tüntetjük el, akkor úgy fogjuk látni, mintha a másik filmen lenne rajta. Ez a megoldás ma már mindennapos a hollywoodi filmek világában, sok olyan mozi készült, ahol a színészek végig csak egy zöld posztó előtt játszottak. Most két olyan ingyenes programot mutatunk be, amikkel ugyanezt mi is megcsinálhatjuk.

Hollywoodnak hála szinte mindenki tudja, hogy milyen egy amerikai tárgyalóterem. "Tiltakozom!" kiabálja az ügyvéd és a bíró vagy helyt ad vagy nem. Azt is tudjuk, hogy a vitákban a nehéztüzérség az alkotmányos jookra hivatkozni. Most az Argument Wars játékban mindenki átélheti, milyen is a tárgyalóteremben érvelni (IDE KATTINTVA). Angoltudás kell hozzá, de középszinten már jól el lehet boldogulni vele. Kilenc fontos esetben érvelhetünk a bíróság előtt a megfelelő érv kártyák kijátszásával és a megfelelő érvrendszerek összeállításával. Klasszikus ügyekről van szó, pl. szabad-e elégetni az amerikai zászlót, átkutathatja-e az iskola a diák táskáját stb.