A felhasználók ipari mennyiségű képet töltenek fel a képmegosztó oldalakra. A gond az, hogy a 'lájkok', vagy kedvelések gyakran nem megbízható indikátorai a kép minőségének. Azaz, hiába szép, jó egy kép, attól még nem lesz a toplisták közelében, kiemelve, míg rengeteg méltatlanul felkapott, kétes minőségű kép viszi el a figyelem legnagyobb részét. Egy kutatócsoport most megpróbált a rejtőző szépség nyomába eredni, és már közzé is tették kutatási eredményeiket. A módszer egyszerű: megkértek embereket, hogy képeket szépség szerint osztályozzák (több kategóriában, pl. emberek, természet, urbánus stb.), majd az eredmények alapján ráeresztettek egy algoritmust sok millió képre. Az eredmény a fenti képen látható: bal oldali oszlop: általában nem szeretett képek, középső: a felhasználók által egyébként kiemelt képek, jobb oldali oszlop: a kutatás során talált szép képek. Lehet vitatkozni, gondolkozni. Mindenesetre az érdekes, hogy lehet a szépséget is crowdsource-olni. Angolul erről pl. az MIT tech review-ban lehet olvasni. A lapozás után nagyban is megtekinthető a kép!!

Az elmúlt években a pszichológiában egyre fontosabb szerepet kap az önkontroll. Míg néhány évtizeddel ezelőtt az volt az egybehangzó vélemény, hogy a kiegyensúlyozott psziché, a sikeres élet kulcsa az önmegvalósítás és az önbecsülés, de az utóbbi években ezek mellett (vagy ezekkel szemben) egyre több szó esik az önkontrollról, az elhalasztott jutalmazásról mint fontos (legfontosabb) tényezőről. Miről is van szó? Remekül foglalja ezt össze Joachim de Posada előadása (magyar felirattal is IDE KATTINTVA). A ma már klasszikus pillecukor kísérletet ismerteti:

A Softskillers képzései mellett egy videósorozatban segíti - elsősorban a felsőoktatásban tanulókat, hogy minél szebb, értelmesebb, hatékonyabb legyen a szakdolgozat, vagy éppen bármilyen egyéb beadandó. IDE KATTINTVA talláható a Szertár összes vonatkozó videója, összesen öt darab, témájuk pedig nem más, mint: hivatkozások, tagolás, minden kezdet nehéz(kes), á(m)brák, illetve a frappáns című Öt dolog, amire mindenképpen figyelj oda, ha Excelben diagramokat szeretnél szerkeszteni. Tanároknak, diákoknak egyaránt érdekes anyag lehet.

Tavaly született meg az az elgondolás itt, a TanárBlog háza táján, hogy a kórházakban hosszabb ideig fekvő iskoláskorú gyerekek oktatását hogyan tudnánk segíteni. Jelenleg osztályonként legfeljebb 2 kórházpedagógus dolgozik, ha 15 beteg van az osztályon, és mindenkinek mindenből haladnia kell (márpedig kell), akkor napi 4 órával számolva 60 óra jön ki. Arról nem is beszélve, hogy itt van olyan gyerek, akinek a B betű írása a tananyag, és van olyan is, aki emelt szinten szeretne kémiából érettségizni. Szóval ez elég komoly kihívás minden érintettnek. Ezen a helyzeten próbálunk segíteni lassan beinduló KórházSuli programunkkal. Ha valaki lusta lapozni, a kiállítás linkje ITT TALÁLHATÓ. A kiállítás időpontja 2015. május 29. Pedig a lényeg csak most jön :)

A technika fejlődésében számomra az a leginkább lenyűgöző, ahogy olyan dolgok, amik fiatalkoromban hatalmas dolognak tűntek, bonyolult felszereléseket igényeltek ma már egy otthoni számítógépen könnyedén megcsinálhatók. Emlékszik valaki Rajnai Andrásra? A tévérendező teljes munkásságát a blue box technikára építette fel, így lett a mosószeres flakonból űrhajó, a villanykörtéből szuperrobot (például itt). A technika lényege, hogy két felvétel másolunk egymásra, de az egyikből egy színt átlátszóvá teszünk. Így ha például egy zöld háttér előtt ugrál valaki és a zöld színt tüntetjük el, akkor úgy fogjuk látni, mintha a másik filmen lenne rajta. Ez a megoldás ma már mindennapos a hollywoodi filmek világában, sok olyan mozi készült, ahol a színészek végig csak egy zöld posztó előtt játszottak. Most két olyan ingyenes programot mutatunk be, amikkel ugyanezt mi is megcsinálhatjuk.

Hollywoodnak hála szinte mindenki tudja, hogy milyen egy amerikai tárgyalóterem. "Tiltakozom!" kiabálja az ügyvéd és a bíró vagy helyt ad vagy nem. Azt is tudjuk, hogy a vitákban a nehéztüzérség az alkotmányos jookra hivatkozni. Most az Argument Wars játékban mindenki átélheti, milyen is a tárgyalóteremben érvelni (IDE KATTINTVA). Angoltudás kell hozzá, de középszinten már jól el lehet boldogulni vele. Kilenc fontos esetben érvelhetünk a bíróság előtt a megfelelő érv kártyák kijátszásával és a megfelelő érvrendszerek összeállításával. Klasszikus ügyekről van szó, pl. szabad-e elégetni az amerikai zászlót, átkutathatja-e az iskola a diák táskáját stb.

Nem kevesebb, mint 300 000 képeslapot bönglszhetünk a Hungaricana Közgyűjtemény portál oldalán (IDE KATTINTVA ). Külön érdekesség, hogy folyamatosan bűvül a kínálat, és akár egy térképen is kereshetünk a képeslapok között. Emellett tematikusan is rendszerezték a tartalmat, azaz ha Híres emberek, vagy természettudományok témában készült képeslapokra van szükségünk, elég kattintani. Ez azonban még mind semmi, hiszen többek között az alábbi gyűjtemények is elérhetőek: A Középkori Magyarország Levéltári Forrásai, Mapire – A Habsburg Birodalom történelmi térképei, vagy éppen a Régi Magyar Könyvtár (RMK) I.

A Holokauszt egyszerre kihagyhatatlanul fontos és nagyon érzékeny téma. Mind a mai napig meghatározó közös élményünk, amit sok téves információ és ferdítés is terhel. Ezért is lehet fontos, hogy a diákok minél több és minél pontosabb információhoz jussanak róla, hogy valódi beszélgetés tudjon kialakulni erről a történelemórán. Ezt segíti a Holokauszt Magyarországon digitális tananyag (IDE KATTINTVA), ahol nagyon sok forrást, sok interaktív, multimédia elemet és egy teljes tananyagot is találunk a témában.

Hogyan kezdtem el programozni? ez a címe a ma bemutatott weboldalnak (ITT TALÁLHATÓ) és a cím valóban mindent elmond. Történetek sorakoznak itt olyan emberektől, akik valamilyen formában a programozást használják a munkájukban (többnyire programozók) arról, hogy ők miként vágtak neki. Közös bennük a lelkesedés, hogy milyen remek dolog is, ha az ember megondhatja a számítógépnek, hogy az mit csináljon. Az oldalon véletlenszerűen kapjuk a történeteket, de akár egy listából is kiválaszthatjuk, hogy kinek a sztorija érdekel minket. Pályaválasztáshoz remek eszköz lehet, de akár a felső tagozatban is segíthet abban, hogy meghozza a diákok kedvét a kódoláshoz.

A World Library of Science egy komplex oldal, rengeteg anyaggal, sok témában, közérthetően. Kellemes gond, de azért mégiscsak gond, hogy a gimnáziumokba egyre jobb nyelvtudással érkeznek a diákok (tudom, sok helyen a gimi végére sem tudnak semmit, és a szakadék csak nő, de attól még van jópár iskola, ahol azt tapasztalják, amit én is). Szóval, ezeknek e gyerekeknek nem elég már egy nyelvkönyv, hiszen ha megvan a B2-es (középfokú) nyelvvizsgájuk (vagy a nyelvtudás ezen a szinten), akkor nagyon nehéz olyan könyvet választani, amely leköti őket (főleg, ha már 8 éve tanulnak angolul, és a 9. könyvvel próbálkozunk). Élhető alternatívát kell hát keresnünk, hogy értelme legyen a nyelvoktatásnak ezen a szinten is - és erre a tartalom alapú órák remekül használhatóak. Tanítsunk valamit, ami nem azért érdekes, mert angol, hanem azért, mert önmagában az, csak éppen angolul van. Erre nekem nagyon bejött a World Library of Science (ITT TALÁLHATÓ ), hiszen praktikusan, jól használhatóan tárgyal érdekes témákat ( IDE KATTINTVA érhető el pl. egy dopping-ról szóló anyag, ami remekül használható haladó nyelvtanulókkal).