Kémia tanításban használható jól a Chemix oldal, amivel kísérleteket rajzolhatunk le (ITT TALÁLHATÓ). Ha elindítjuk a programot (nem kell hozzá installálni semmit, böngészőből működik) kapunk egy lapot és a bal oldalon választhatjuk ki az eszközöket, amiet elhelyezhetünk rajta. Nagyon pontosan elkészíthetjük egy komolyabb kísérleti berendezés rajzát is. Az Alt + kattintással lehet az egyes eszközök kinézetét beállítani, a Ctrl + kattintással a folyadékok szintjét állíthatjuk be. Az elkészült képet azután letölthetjük magunknak.

A hasznos webes tartalom gyűjtése mindig is hasznos tevékenység volt. Voltak az RSS feed-ek régebben, a Google read is ilyen volt, lehetett gyűjtögetni az oldalakt, rendszerezni és egy helyen minden megtalálható volt. Én az iGoogle piaci kivezetését a mai napig gyászolom, de mindegy is, nem rólam szól ez a poszt. Mindenesetre nehéz volt (annyira, hogy nem is sikerült) visszaszokni a böngészőben elmenthető bookmark-okhoz. Helyette aztán lett Delicious (ahol linkeket lehet gyűjtögetni, keresni és megosztani), ami később megszűnt és mindenki menekítette az anyagait máshová, majd mégis inkább jól működik a mai napig. Szóval ennek a hagyománynak a farvizén robbant be a Bibblio.org, amely sokkal összetettebb, ám sokkal hasznosabb is (első ránézésre), mint társai.

Az érintőképernyők mindennapos dolognak számítanak. A telefonoknál már szinte nincs is olyan, aminek ne lenne piszkálható a képernyője, de a laptopoknál is kezd az alapfelszereltség részévé válni, hogy tapizni lehessen. Azon túl, hogy írhatunk rá, meg rakosgathatunk mindent ide-oda azért még bőven mit kitalálni arról, hogy is lesz ez jó nekünk. A Northwestern University kutatócsoportja is gondolkodott ezen és így született meg a CogSketch nevű program (INNEN LETÖLTHETŐ). A programban a tanár elkészíthet egy vázlatot akár egy meglevő ábrára (pl. térképre) rajzolva és elhelyezhet rajta feliratokat. A diák megkapja az ábrát és neki kell bejelölnie az egyes dolgokat és elhelyeznie a feliratokat. A program intelligensen értelmezi a rajzokat, felismeri a nyilakat, összeköttetéseket.

A pár hete megrendezésre került Digitális Nemzedék konferencia egyik előadásáról készült a Dívány-on egy méltató cikk, azzal a címmel, hogy Másmilyen tanár kéne a mai, digitális kölykök mellé. Rengeteg hasznos információ és a digitális nemzedék (szerintem) jó körülírása mellett azért sikerült egy jókorát ’digitálisbevándorlósozni’, erről immár négy éve írtunk ITT Külön izgalmas a kommenteket olvasni Dívány cikkhez, ahol gyakran köszön vissza a ’ki kéne menni a szabadba, nem kütyüzni’ sematikus érvelése. Aki egy kicsit is belegondol, nem hiheti azt, hogy a digitális világ jelentette kihívásokra az lehet a hiteles megoldás, hogy kizavarjuk a gyereket a kertbe játszani. Ezt is lehet – sőt kell is – néha, de attól még a probléma fennáll, mert kiviszi a gyerek a telefonját, leül a fa tövébe és már meg is van a baj. Azon gondolkodtam, hogy tényleg milyenek is ezek a gyerekek? Szerencsére egy komoly cikket találtam az Economist-ban, ennek a rövid kivonatát olvashatja a nyájas olvasó a lapozás után.

Nem először írunk az Office Sway alkalmazásról (pl. ITT), amivel nagyon könnyen készíthetünk nagyon látványos anyagokat. A Sway legfontosabb tulajdonsága, hogy valóban platform független, ami Swayben készül ugyanolyan jól fog kinézni egy mobiltelefon aprócska képernyőjén mint kivetítve a hátunk mögé egy konferencián. A legutóbbi változat négy nagyon izgalmas új képességgel bővítette a Sway eleddig is tekintélyes arzenálját.

Milyen jó is lenne, ha egy Powerpoint vetítése közben szabaon mászkálhatna az ember a teremben, nem kellene mindig visszaszaladnia a géphez vagy az interaktív táblához! Léteznek olyan kütyük, amik ezt teszik lehetővé, de igazából kinek van kedve emiatt még valamit cipelni és jó eséllyel ott felejteni a teremben? Pedig közben ott van a zsebünkben a mobiltelefon, ami jóval többet tud, mint egy kis USB-s távirányító. Erre jöhettek rá az Office fejlesztői is, így készülhetett el az Office Remote nevű alkalmazás. A program maga két részből áll: egy a számítógépre telepítendő bővítményből (ITT VAN) és egy Windows Phone applikációból (EZ PEDIG ITT). Mielőtt elkezdjük a használatát, a két eszközt össze kell párosítani Bluetooth-on keresztül és be kell kapcsolni a bővítményt a saját menüpontjában.

Akár tetszik nekünk, akár nem az elektronikus zene egyre nagyobb teret hódít. Diákjaink közül sokan ezt a zenét hallgatják, erre táncolnak, ehhez értenek. Ha esetleg az énekórán jut hely arra is, hogy magunk csináljunk zenét, érdekes lehet ennek a html5-ben írt dobgépnek a használata (IDE KATTINTVA), megadhatjuk a tempót és nagyon sokféle ütős hang közül válogathatunk egész bonyolult hangzásokat hozva létre.

Szeretjük a panorámaképeket, mert jó bejárni velük a világot. Az Airpano (ITT TALÁLHATÓ ) nem csupán képeket ad, hanem 360-as videókat is. Interaktív táblán zseniális élmény, ahogy Seattle vagy Antarktika felett repülünk. A panorámaképekhez egyébként mindig tartoznak információk is egyébként, megnézhetjük, hogy mi micsoda pontosan, vonatkozó cikket is olvashatunk arról, hogy hol járunk éppen, illetve több panorámakép segítségével rendes bejárást tarthatunk több száz helyen a világon

Dolgozzunk valós adatokkal! Hangzik el a jótanács nagyon gyakran, ha a 21. századi tanulásról van szó. Az matematikakönyvemben még többnyire Kukutyin zabtermeléséről volt szó és Nekeresd távolságát kellett kiszámolnunk Bergengóciától. Miközben meglehet, hogy könnyebb úgy számolni, ha az eredmény mindig egész számra végződik, veszélyes is, ha az iskolai feladatok látványosan kitalált dolgokról szólnak. A veszély, hogy a diák fejében az iskolában tanultak nem kapcsolódnak össze a mindennapokkal, az iskolai tudás valami olyasmi lesz, amit csak az iskolai szituációban lehet használni, de valójában semmi haszna nincs. Hogy ezt elkerüljük, érdemes minél többször valós szituációkról beszélni és valós adatokkal dolgozni. Ilyen valós adatoknak nagyon sok forrása lehet (például a Statisztikai Hivatal), vagy a most ajánlott Food Database (IDE KATTINTVA).

Nyakunkon az angol érettségi, de a május a nyelvvizsgák szezonja is. Hogyan készülhetünk hatékonyan a szóbelikre? Nos, erre sajnos általános receptet nem tudunk adni, de annyit megtehetünk, hogy ajánlunk pár oldalt. Ha tanárként, tematikus anyagokat keresünk, érdemes Michelle Henry oldalára bekukkantani. Ha vitáztatni szeretnénk, a Debatabase remek kiindulópont lehet - nem csak témák, hanem kidolgozott érvek is várnak ránk. Ha hasznos kérdéseket szeretnénk feltenni, ájánljuk az ITELSJ oldalát, de nekem még ennél is hasznosabbnak bizonyult az ESL Discussions. És végül ajánljuk magunkat is, hiszen 50 érettségi tételek szerint rendszerezett kérdéshez készítettünk mintaválaszt amerikai emberrel. Az összes hangfájl ingyenesen letölthető itt.