Egyre több és több szó esik manapság a természettudományok tanításának válságáról, arról, hogy valamiképpen meg kellene újítani ezeknek a tárgyaknak a tanítását. Abban mindenki egyetért, hogy a szemléltetés elsődleges fontosságú, minél több kísérletre lenne szükség. Természetesen a tökéletes az lenne, ha a diákok maguk tudnának kísérletezni, de ez nem minden esetben lehetséges, vagy azért mert túl veszélyes dologról van szó, vagy azért mert nincs elég alapanyag/eszköz hozzá, ilyenkor marad a tanári bemutatókísérlet.

Tapasztalataim szerint azonban ezek a bemutatókísérletek nem feltétlenül érik el a kitűzött célt. Ha nem elég látványosak, hamar lankad a diákok figyelme, ha pedig túl látványosak, akkor show lesz a dologból ahelyett, hogy a mélyebb megértést szolgálná. Szerencsére az IKT eszközök itt is segítségünkre lehetnek és a tanári bemutatókísérletek könnyen interaktívvá, alapos, elmélyült tanulássá tehetők velük. Mindehhez a korábban már bemutatott Funscreen tableteket (ITT ÍRTUNK RÓLA) és a Socrative nevű visszajelző programot használtuk (ERRŐL ITT VOLT SZÓ), mégpedig a következőképpen:

A Peace one day nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ) nem kevesebbet tűzött ki célul, mint a világbékét - legalább egy napra. Ez a nap minden évben szeptember 21., és ez az idén is így van. A mozgalomhoz bárki csatlakozhat, focizhat, videót készíthet, vagy bármi egyebet is kitalálhat, amit később vagy az oldalon, vagy mondjuk a Facebook csoportban dokumentálhat (ITT a Facebook csoport). Még nem késő csatlakozni, több érdekes - rövidebb, hosszabb - videó segítségével lehet érdekesen bevezetni az ötletet, de akár az oldalon található (sajnos csak angolul elérhető) óravázlatokat is használhatjuk (bár az inkább mintha amerikaiaknak, és kicsiknek lenne tervezve). Végül egy kis ízelítő abból, hogy eddig mit csináltak iskolák itt, Európában. Az ötletet köszönjük Simovits Áginak!

Az IATEFL Hungary szervezésében készülődik a már jól bejáratott konferencia - ezúttal valódi nagyágyúkkal a fedélzeten, hiszen többek között Michael Swan is az előadók között lesz, akinek a Practical English Usage című könyve (több egyéb mű mellett) sok angoltanárnak még ma is a párnája alatt van. Szintén az előadók között lesz Jamie Keddie, aki többek között a Lessonstream.org nevű oldalt is jegyzi, ahol rövid, nyelvórán használható videókat ajánl - szintek, téma stb. szerint rendszerezve. (Aki angoltanár, és a konferenciára szeretne jelentkezni, IDE KATTINTSON, mert még megteheti! A konferencia 2011. október 7-9 között lesz Budapesten).

A Greenpeace egyik érdekes kezdeményezését ajánljuk ma. A címe Love letters of the future (ITT TALÁLHATÓ), azaz szerelmes levelek a jövőből. Sokan írtak (mi is írhatunk) leveleket a dédunokánknak, üzenhetünk a környezettel kapcsolatos kérdésekről, illetve ízléses formában kidolgozott (esetenként hangos), képeslapokon tájékozódhatunk a világ egyes részein tapasztalható problémákról, kérdésekről. Egy angolóra biztosan van benne, szervezhetünk mini-projekteket köré, adjunk gyerekenként (vagy páronként) 2-3 képeslapot, majd rendezzük a gyerekeket 4-5 fős csoportokba úgy, hogy mindenkinek más-más információja van. Osszák meg egymással az olvasottakat, végül gyűjtsük össze a problémákat közösen.

Kezdődik az iskola, az első órákon még gyakran esik szó a nyárról, még nem feltétlenül kerülnek elő a keményebb, nehezebb dolgok, sokan próbálják valamiképpen belerázni a diákokat az új helyzetbe. Régebben ennek a klasszikusa volt a Legszebb nyári emlékeim fogalmazás- Most néhány olyan ötletet kínálunk, ami az iskolakezdést segítheti némi IKT-s háttérrel.

1. Ki merre járt a nyáron? Akár a Google, akár a Bing térkép alkalmazásában pillanatok alatt készíthetünk el közösen egy olyan térképet, amin rajta van, hogy ki hol járt a nyáron. Különösen látványos ez interaktív táblán. A webes térképek használatáról ITT ÍRTUNK bővebben.

2. Közös nyári album Ha van digitális osztálytermünk, megkérhetjük a diákokat, hogy oda töltsenek fel egy-egy képet amit a nyáron készítettek. Ha nincs ilyen, kérhetjük, hogy egyszerűen küldjék el nekünk e-mailben. Ezekből a képekből készíthetünk online fotóalbumot, de akár egy jópofa kollázst is az AutoCollage segítségével (ITT VOLT SZÓ RÓLA).

Érdemes jelentkezni az Európai Bizottság által szervezett EU-s fordítóversenyre. A jelentkezés szeptember elsején indul, IDE KATTINTVA található a magyar nyelvű oldal (itt megtalálhatóak egyébként a tavalyi szövegek), ha valaki a Juvenes Translatores Facebook oldalára kíváncsi inkább, IDE ÉRDEMES KATTINTANIA. Remek kihívás, megmérettetés érdeklődő diákoknak.

Jelenleg is zajlik az ELTE-n a Természettudományok tanítása korszerűen és vonzóan elnevezésű konferencia. ugyan én is ott voltam az előadók között, de ezúttal nem az IKT-ról, hanem az integrált természetismeret tzantárgyról és annak hatékonyságáról beszéltem. Beszélt viszont az IKT-ról barátunk Főző Attila rögtöbn két alkalommal is.

Mindkét előadásában valamilyen igazi technikai újdonságot mutatott be, olyat, aminek oktatási alkalmazása még csak mostanában kezdődik. ITT TEKINTHETŐ MEG előadása melynek címe: A kiterjesztett valóság (AR) lehetőségei a kémiaoktatásba; ITT PEDIG AZ, amelyik a Geolokációs alkalmazások - kémiaoktatás az iskolán kívül címet viseli. Érdemes mindkettőt megtekinteni!

Véget ért a TanárBlog Nyári Akadémia 4x1 hetes bentlakásos képzése. Kiszámoltuk: 32 angoltanár, illetve 9 külföldi 'tanársegéd' összesen 800 óravázlatot állított össze, ebből 200 IKT-s óra volt. Három mentor tanár segített az órák összeállításában, majd látogatta az órákat egész délelőtt. Fontos, hogy az órák 'valódi' órák voltak, azaz (ahogy az egyik résztvevő fogalmazott) igazi 3D-s gyerekeket kellett tanítani. Délután mindenkivel átbeszéltük azt, amit az órán láttunk, majd a tapasztalatok fényében kezdődött a másnapi órák tervezése. Az egy hét alatt együtt készültünk, egymást segítve dolgoztak a résztvevők, mi pedig, a mentorok (vagy 'dementorok', ahogy már az első héten hívtak minket) segítettünk, kritizáltunk, ajánlottunk könyveket, IKT eszközöket, weboldalakat és mindent, amire még szükség lehetett. Mire jutottunk? Nos, erre a lapozás után próbálunk meg rövid összegzést adni (bár ez még csak az első rész, nemsokára következik a folytatás).

Korábban írtunk már azokról a képekről, amik a Fortepan amatőr fotóit helyezik a mai környezetbe (ITT). Amikor még csak azt láttam egyszerűen csak le voltam nyűgözve és szomorkodtam, hogy ilyet csinálni azért csak egy valódi profi tud. Azután rátaláltam a Dear Photograph nevű oldalra (ITT VAN), ahol pontosan ilyen, a régi képet a mai környezetbe helyező képeket gyűjtenek össze.

Kiderült, hogy nem is igazi ördöngősség a dolog, így aztán gyorsan készítettem egyet a telefonommal, alant látható nagyobban. Elindulhatnak hát a diákok fényképezőgéppel vagy mobillal és régi fényképekkel felszerelkezve. Nagyszerű helytörténeti projekt lehet ilyen képeket csinálni, azután esetleg elhelyezni a Google vagy Bing térképen. De az is izgalmas lehet, ha egy élőhely aszpektusait úgy mutatjuk be, hogy így illesztünk egymásba képeket.

Ez a cikk tulajdonképpen csak azért jött létre, hogy innen elérhető legyen két állomány. Mindkettő a diverzitéással kapcsolatos. Az első egy flash fájl, amit bármely böngészővel lejátszhatunk vagy akár a Notebbok-ba is beilleszthetünk. Ezen egy mezőre rakhatunk le különböző fajú élőlényeket, majd azokra kattintva akár el is tüntethetjük őket, mindeközben nézhetjük, hogy alakul az életközösség diverzitása.

A másik egy Excel állomány, ezt terepi vizsgálatokhoz tudjuk használni. Egyszerűen be kell írnunk, hogy az adott területen az egyes fajokból hány egyedet találtunk és már meg is kapjuk a terület diverzitásánakértékét.