Mostani cikünkben egy olyan foglalkozást mutatunk be, amiben az online és az offline tevékenységek kéz a kézben haladnak. A diákok a Föld gömbhéjait tanulták, csoportokban dolgoztak. Elsőként gépteremben kellett adatokat gyűjteniük a Föld gömbhéjainak tulajdonságairól (ehhez kiindulás volt a Wikipedia (IDE KATTINTVA)), különös tekintettel az egyes héjak halmazállapotára.

A következő órára egy olyan tortát kellett készíteniük, ami tükrözi a Föld szerkezetlét, a megfelelő halmazállapotú rétegek követik benne egymást. A tortákat röviden be kellett mutatniuk, majd mindenki megkóstolhatta őket. Ezek után pontoztunk a tudományos alaposság, a külalak és az íz alapján. A tortákról fotógaléria is készült, itt látható:

Közismert, hogy a ma már teljesen meghonosodott blog kifejezés a webes naplóból (web blog) ered. De hol vannak ma már ezek a valódi naplóktól? Itt a TanárBlogon sem lekünk finom rezdüléseit osztjuk meg a világgal, hanem szakmai tartalmat, szakmai segítséget kívánunk kínálni. A valaha olyan népszerű én-blogok ideje lejárt (és nem is biztos, hogy ezen nagyon bánkódnunk kell).
A Maildiary oldal (IDE KATTINTVA) most érdekes formában találja fel újra a webes naplót. E-mailben írhatunk naplót és ráadásul még emlékeztetnek is erre a feladatunkra. A regisztrációhoz a nevünket és az e-mail címünket kell megadnunk és már kész is a naplónk. Az oldal naponta küld érdeklődő leveleket nekünk arról, hogy mi történt velünk, nincs más dolgunk, mint válaszolni a levélre és már kéesz is az aznapi naplóbejegyzés. Nyelvatnulóknak ideális megoldás lehet arra, hogy naponta fogalmazzanak egy kicsit. Külön öröm, hogy mindezt nem csak angolul, hanem németül is megtehetjük (IDE KATTINTVA).

A minap ajánlották figyelmembe a Norc.hu (ITT TALÁLHATÓ) oldal zseniális ötletét, ahol nagyon jó minőségű, akár 3D-ben is megtekinthető városnéző sétát tehetünk virtuálisan. Az oldal magyar fejlesztésnek tűnik (pedig nem az, hanem román, amint ez kiderül a '-ról Norc' link mögött, illetve sejthető a 'Tilós tartalmak' linkből is :) , Budapest csodaszépen bejárható. A felhasználásnak csak a kreativitásunk tud gátat szabni. Lehet egymást útba igazítani, lehet a híres szobrokat, épületeket megkeresni, de játszhatunk képleírást és összállíthatunk egész napos programokat turistáknak - amit persze akár közzé is lehet tenni később! De ha nem teszünk mást, csak egész képernyőre kitesszük az alkalmazást, és sétálunk a jó meleg szobában, már megérte és jól jártunk :) Az ötletet köszönjük Faragó Líviának!

Közhely, hogy a természettudományok tanítása megújulásra szorul, romlik a diákok teljesítménye, drámaian csökken az ilyen pályák népszerűsége. A természettudományos tárgyakat tanító tanár pedig nap nap után szembesül azzal, hogy egyre nehezebb fenntartania a diákok figyelmét és egyre nehezebb összekötni a tananyagot az éppen aktuális tudományos felfedezésekkel, kérdésekkel.

Megváltást ugyan nem jelent, de hathatós segítséget azért nyújthat az EU Tudomány az iskolában (Science in School) programja és magazinja. A magazin nyomtatott változatban is elérhető és a regisztráció után ingyenesen meg is rendelhető, de még többet ér a (szintén ingyenes) online változat. A jó európai hagyományokhoz híven az Unió összes nyelvén találhatunk érdekes cikkeket, magyarul több mint harmincat (IDE KATTINTVA). A cikkek között vannak tudományos háttéranyagok és projektötletek, óravázlatok egyaránt. Érdemes körülnézni!

Az alábbiakban egy rövid, érdekes és teljes mértékben önszerveződő nemzetközi projektet szeretnék bemutatni. Nyolcadikos diákjaimmal Ausztráliáról tanultunk, a legkisebb kontinens egyik legérdekesebb része az élővilága, de hogyan lehetne azt igazán aktívan bemutatni? Szerencsére idén nyáron Seattle-ben találkoztam egy tasmániai tanárnővel, akinek vázoltam az ötletemet és ő meg is adta egy kollégája elérhetőségét, akit szintén érdekelhet a dolog. Így aztán együttműködésbe kezdett az Alternatív Közgazdasági Gimnázium és a Taroona High. Az együttműködés lépései a következők voltak:

1. elsőként egy online űrlapba több tasmániai élőlény rövid jellemzését írták meg az ausztrál gyerekek. Röviden bemutatták az élőlényt, pár sort írtak arról, hogy hol él, milyen igényei vannak és egy-két érdekességet is hozzáfűztek.

Az év első napján szóltunk a 'first world problems' (azaz a fejlett világ gondjai') nevű híres internetes mémről. A cikk ITT TALÁLHATÓ. Arra gondoltam, hogy ezt órán is lehetne használni, de sajnos nem volt időm (lehetőségem sem egyébként), hogy az iskolai gépekre fénykép szerkesztő szoftvereket telepít(tes)sek. Az ötletem annyi, hogy gyűjtsenek a diákok tipikusan magyar 'problémákat', és ezeket angolul csináljuk meg, és töltsük fel valahová. Az ötlet nagyon tetszett a gyerekeknek, volt is sok ötletük, és mindezt szerettem volna online csinálni, lehetőleg null letöltéssel, könnyen megtanulhatóan, és nem utolsósorban úgy, hogy az órát ne akassza a technikai megvalósítás. A lapozás után a részletek, illetve talán a legegyszerűbb olyan alkalmazás, ahol képekre írhatunk egytelen perc alatt. És ha még ez sem lenne elég, óravázlatot is adunk!

Nagyon népszerű lett a 'first world problems' nevű mém. Ebben 'tipikus', a fejlett világban élő emberek panaszait hallhatjuk, illetve készíthetünk mi is ilyeneket (pl. 'nem tettek fahéjat a kávémra'). Mindez attól lesz vicces, hogy nagyon szenvedő emberek képeit teszik hozzá. Idén, újévi fogadalmak helyett ilyeneket fogunk írni a gyerekekkel. Természetesen az újévi fogadalmakat a Future Me segítségével küldünk magunknak az év végére (ITT ÍRTUNK ERRŐL). Visszatérve a 'first world problems'-re, nagyon vicces, helyenként még tanulságos is lehet akár mindaz, amit mi problémaként él(het)ünk meg. Természetesen némileg demagóg az ilyen játék, de ez legyen a legkevesebb :)) A lapozás után néhány mutatunk néhány vicces gondot.

A TanárBlog pár hete ajánlotta a storify nevű oldalt (ITT TETTE - a szerk.) arra, hogy történeteket fűzzünk össze. Pont valami ilyesmire volt szükségem: angol szakon tanuló, médiás hallgatóimmal egy közös újságot szerettünk volna szerkeszteni. A kurzus címe ’Mindennapi tudomány a médiában’, ennek fő eleme egy 700 szavas cikk, amelyet mindenki egyénileg ír meg. Amikor a diákok leadták az első változatot, hirtelen felvillant bennem, milyen jó is lenne, ha mindenki a csoportban (és esetleg mások is) hozzáférne a többiek cikkéhez és csinálnánk egy saját tudományos ismeretterjesztő lapot. A Storify alkalmasnak látszott a feladatra és így kipróbálás után mondhatom, az is. Először létrehoztunk egy közös felületet, közös jelszóval, aztán mindenki feltöltötte a saját cikkét. Az elején akadt némi nehézség, pl. a képek beillesztése, illetve, hogy nem túl sokféle szerkesztési lehetőség közül lehet választani (de ennek talán megvan az az előnye, hogy viszonylag egységesek lesznek a cikkek). Külön pozitívum, hogy az általam olyan fontosnak tartott forrásokat be lehet emelni a cikk végén, csakúgy mint videókat vagy tweeteket. Bár én most magas szinten próbáltam ki és hosszú, tudományos cikkeket írtak a diákok, bátran merem ajánlani középiskolásoknak is. IDE KATTINTVA pedig megtekinthető a végeredmény.

Egyre jobban tetszik az Eyejot (ITT , no meg ITT TALÁLHATÓ a részletes leírás róla, ITT PEDIG egy előző projekt bemutatása), ahol videóleveleket küldhetünk. Folyamatosan próbálgatom, hogy milyen alkalmazások használhatóak hatékonyan, és egyre-másra jól vizsgázik az Eyejot. Legutóbb a Survivor című valóságshow-ról beszélgettünk, illetve arról, hogy mi mindent mondanak el az emberek ilyenkor magukról, hogyan próbálják 'eladni' magukat. A főbb témákat meghatároztuk (pl. mik a jó, esetleg rossz tulajdonságai a jelentkezőknek), majd hétvégére feladtam házi feladatnak, hogy mindenki készítsen el egy 1 perces bemutatkozó videót, és küldje el nekem. Az Eyejot-hoz nem kell más, csak egy webkamera (sok gépbe eleve be van építve, de a gyerekeknek egyébként is gyakran kell), és már indulhat is a felvétel. Kiszámoltam: egy ilyen filmen átlagosan 2-3szor annyit mondanak, mint amennyit egyébként írnának. És mivel videófelvételt kellett csinálni, sokan azért így is leírták - nehogy beégjenek :) Rengeteg izgalmas videó készült, a lapozás után megnézhető az egyik (mivel az Eyejot videók könnyedén beágyazhatóak!!), érdemes kattintani!

Különféle komoly pedagógiai vizsgálatok szerint a tanulás hatékonysága nagyon függ attól, milyen tevékenységet végzünk. A vizsgálatok szerint sokat tanulhatunk, ha nem csak halljuk az adott dolgot, hanem olvashatjuk is, még többet, ha csinálhatjuk, de a legjobban úgy tanulhatunk meg bármit is, ha tanítjuk. Ezt ismerte fel Bram Faerns, egy belga tanár, akivel idén nyáron ismerkedtem meg Seattle-ben. Bram projektje, amit kifejezetten kicsikkel, 10-12 éves diákokkal csinált végig.

Az utóbbi évek IKT világának talán legnagyobb durranása a Khan Akadémia volt. Salman Khan az ösztönös pedagógiai zseni eredetileg csak a saját szórakozására készítette a YouTube-ra rövid kis oktatóvideóit, amik egészen fantasztikus népszerűségre tettek szert. Bram ötlete az volt, hogy hasonló kis oktatóvideókat készíttetett, a gyerekekkel. a 10-12 évesek ebben a 8-9 éveseknek magyarázzák el, hogyan kell összeadni, felismerni a főneveket stb.